Talmácsi a világ tetején (folytatás)

hogy nem jöttek olyan ütem ben, ahogyan azt Faubel remélte.

Öt körrel a leintés előtt Kovács Nikolett (aki az idén már maga is indult 125 köbcentis vb-futamon) megjegyezte: „Világbajnok lesz, nem kell izgulni!” Ha egy motorversenyző mondja…

De persze azért tovább izgult mindenki. Egészen az utolsó körig. A harmadik Aspar-pilóta, Sergio Gadea ugyanis hozta felfelé a többieket, húzta őket maga után, és félő volt, hogy éppen a végére érik utol az éllovasokat. Szerencsére nem így történt, és szerencsére Gadea nem avatkozott bele a világbajnoki címért folyó küzdelembe. (A csapatutasításnak megfelelően nem is tehette volna, de mivel érzelmileg jobban kötődik Faubelhez, nyilván mindent megtett, hogy neki segítsen.)

A végén Faubel előzött, és megnyerte a versenyt. Talmácsi azt gondolta: hadd menjen, legyen neki karácsony! Magyarországon mostantól kezdve neki úgyis mindennap karácsony lesz!

Hiszen világbajnok lett! Világbajnok!

A célegyenes utáni első kanyarban kisebb magyar csapat zokogott, ott várta a friss világbajnokot az édesanyja, az édesapja, akinek a segítségével nemcsak az első lépéseit tette meg, hanem az első métereit is két keréken, sőt az első kilométereit, nem is keveset.

Ráhúztak egy pólót, rajta a felirat: Talma World Champion 2007, magyar zászlót adtak a kezébe, és rohantak, hogy visszaérjenek a boxutcába a díjkiosztóra. A spanyol himnusz szólt – Faubel nem volt tőle különösebben boldog, lent az aszfalton viszont mindenki zokogott.

Talmácsi összes jelenlegi és volt szerelője, a barátok, a támogatók – egytől egyig. A magyar pilóta ott állt a dobogó második fokán, és lassan elkezdett barátkozni a gondolattal, hogy az esti ünnepélyes díjkiosztón ő kapja majd a legnagyobb kupát a nyolcadliteres kategória versenyzői közül.

Végre sikerült! Végre beérett a rengeteg munka gyümölcse. Aranyérmet akasztottak a nyakába, tejben-vajban fürösztötték, és éltették, veregették a vállát, közös fényképeket akartak vele – nem csupán a magyarok, a spanyolok is, hiszen itt értenek a motorsporthoz, elismerik a kiemelkedő teljesítményt. Márpedig Talmácsi ezen a napon elképesztő teljesítményt nyújtott.

Kapott új sisakot, egyes rajtszámmal – ennek a meglepetésnek örült talán a legjobban –, gratuláló SMS-t vagy ezret, nem győzte elolvasni őket, aztán a magyar drukkerek is megtalálták valahogy a lakókocsiját, és elénekelték tiszteletére a Himnuszt. Megható pillanatok voltak.

Hogy közben a jobb kézfeje úgy bedagadt a terheléstől (nyilván a sok gratuláció sem tett jót neki, hiszen a korábban eltört csontjai nemigen bírják a szorongatást), hogy jegelni kellett? Annyi baj legyen!

Hiszen néhány órával korábban az egész világ láthatta a tévéképernyőkön keresztül, ahogy megszerezte a világbajnoki címet.

Egész életében erre a pillanatra várt.