Kanta József, az MTK középpályása a helyszínen szurkolt bátyjának, a Siófok középpályásának, Kanta Szabolcsnak a ZTE–Siófok (2–0) meccsen, majd a szülők ajkai otthonában elemezték a történteket. Itt már szóba került a szombati meccs, ahol a testvérek zrikálták egymást. „Egy edzőmeccsen játszottam már Szabolcs ellen – mondta Kanta József. – Ő akkor még Nyíregyházán futballozott, de húsz perc után megsérültem, szóval, nincs nagy múltja a testvérharcunknak. Furcsa lesz ellene játszani, ráadásul a posztunkból adódóan vélhetően sokat találkozunk majd a pályán. A szüleink mellett az egész rokonság ott lesz a nézőtéren, de nem tudták megmondani, kinek szurkolnak. Mondtam nekik, szorítsanak nyugodtan Szabinak és a Siófoknak, aztán gratuláljanak nekünk és az MTKnak – jó szívvel…” „Ha megindul az ellenfél, és taktikai szabálytalanságra van szükség, habozás nélkül megteszem – mondta Kanta Szabolcs. – Még akkor is, ha látom, az öcsémnél van a labda… Persze, szó nincs arról, hogy agyonrúgnánk egymást, de kölcsönösen megnyugtattuk a másikat: ahogy én sem számítok semmi jóra ellene, úgy ő is idegeskedhet… No, ez csak vicc, az hiányozna, hogy mi kakaskodjunk a pálya közepén! A futballról amúgy kevesebbet beszéltünk ezen a héten, de nagyon várjuk a találkozót. Én már lezártam az MTK-s múltamat, de érdekes hangulatú összecsapás lesz!” Tegyük fel: MTK–Siófok 2–2, gólszerző: Kanta Sz. 2, illetve Kanta J. 2. Elfogadja? „Azt hiszem, igen – mondta Kanta Szabolcs. – Szerintem az MTK magyar szinten erős csapat, legutóbb megverte a bajnok Debrecent, szóval, én aláírnám ezt a forgatókönyvet, és azt hiszem, ennek a szülők is örülnének…” „Szó sem lehet erről! – replikázott Kanta József. – Nyerni megyünk Siófokra, ez a lényeg. Ha azt mondja, Szabi rúg két gólt nekünk, de mi nyerünk úgy, hogy én nem találok a kapuba, azt azonnal elfogadom.”