Az üstöket katonák őrzik, nehogy valaki kimászszon a rotyogó léből. Az ördög időnként ellenőrző körútra indul.
Elsőként megáll az amerikai üstnél. Mellette ingujjra vetkőzött, vidám amerikai katonák beszélgetnek.
Amikor valaki kidugja a fejét a hatalmas bográcsból, a jenki katona a feliratra mutat: „Kimászni tilos!”.
Az illető elolvassa a feliratot, és szomorúan visszaereszkedik a kárhozatba. Itt minden rendben – nyugtázza az ellenőr. Következik az orosz részleg.
Állig felvegyverzett, kalasnyikovos katonák állják körül az üstöt, s ha valaki menekülni próbál, odavágnak a puskatussal, rákiabálnak, s a szerencsétlen visszahanyatlik a többi szenvedő közé.
Elégedetten látja a felügyelő, hogy bizony itt sincs esély a szökésre. Ekkor odaér a „Magyarország” feliratú kondérhoz, s ijedten tapasztalja, senki sem őrzi. Jóval arrébb zsugázó katonákat talál, akik ügyet sem vetnek a rájuk bízott üstre.
De még akkor sem jönnek zavarba, amikor az ördög őrjöngve felelősségre vonja őket ezért a hanyagságért. A kártyalapokból fel sem pillantva, nyugodtan mondja egyikük: „Ugyan, kérem! Visszarángassák azok egymást...”
Most éppen az MLSZ neve helyettesíthető be a pokolbéli történetbe, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy a szövetség szakmai szempontok helyett irigységtől, karriervágytól és pénzéhségtől vezérelve próbálja meg lecserélni nemzetközi képviselőit.
Cseréről ugyanis nehéz beszélni, mert miután a jelenlegi sportdiplomaták évek alatt megszerzett tekintélyét szétrombolja a szövetség (feljelentésekkel, jelölések ejtésével), újakat egyelőre nem tud hasonló pozíciókba juttatni.
Ehelyett újabb tisztségeket lehetett volna megcélozni, hiszen a több mint hatvan különféle UEFA- és FIFAbizottságban alig öt-hatban vannak magyarok.
Az egyre kisebb koncon egyre többen marakodnak: nem a külföldi riválisok veszik el a helyeket a magyar sportdiplomaták elől, hanem ők maguk fúrják meg egymást.
Talán, ha az MLSZ vezetőin múlna, Szepesi Györgyöt vagy a 95 éves Barcs Sándort is megfosztanák tiszteletbeli pozícióiktól (ők még a csúcsvezetőség tagjai voltak egykor), hogy valamelyik mostani potentát a helyükbe léphessen... Az eddig is szerény erejű magyar futballdiplomáciának gyakorlatilag befellegzett.
De el ne felejtsem: a fenti kesernyés viccet magától a vb- és BL-döntőt dirigáló Puhl Sándortól hallottam tanmeseként. Nem most – sok-sok évvel ezelőtt, amikor még sikeres FIFA-játékvezető volt...
Legfrissebb hírek
