„A Neuchatel Ltd. részvényvásár lási ügyében tiszelettel tájékoztatom, hogy a vevő továbbra is érvényesnek tekinti a 2007. év május 8. napján megkötött, részvény-adásvételi szerződést. Ismereteink szerint az FTC soron következő elnökségi ülését 2007. év június hó 13. napjára hívták össze, s ennek egyik napirendi pontja a részvény-adásvételi szerződés jóváhagyása. A vevő bízik abban, hogy a jóváírás megtörténhet a fenti időpont előtt is, minden vonatkozásában legálisan (pl. rendkívüli elnökségi ülés összehívásával).”
A betű szerint idézett, az FTC vezetőinek elküldött levél első részét olvashatták, amelyet dr. Lex András ügyvéd írt a Neuchatel Financial Ltd. megbízásából.
Rögtön szembetűnik, hogy az ügyvéd ügyfeleit „vevőként” aposztrofálta, ami egyértelművé teszi: a Ferencváros eladása papíron megtörtént.
S hogy milyen pénzek forognak kockán?
Íme, az ajánlat: 500 millió forintos vételár, 860 millió forintos zrt.-konszolidáció, 850–900 millió forintos egyesületkonszolidáció, 900 millió forint kamatmentes, kezelési költség nélküli hitel, amely a jövőbeni eredményes együttműködés után átalakulhat vissza nem térítendő támogatássá.
Ennyi pénz invesztálásával a vevő, vagyis a Neuchatel Financial Ltd. rendezné az FTC tartozását, a csődhelyzetben lévő klubot nullszaldósra változtatná. Innen jönne az újabb és újabb pénzügyi tranzakció a Ferencváros múltjához, hírnevéhez méltó sikeres működéséhez.
A Neuchatel Financial Ltd. vezetői péntek délután megmutatták lapunknak cégük és a Ferencváros között megkötött szerződéseket, garanciát nyújtó irataikat, banki bizonylataikat és azokat a leveleket, amelyeket a Fradi vezetőinek elküldtek. Kiderült az is, hogy ki a titokzatos hongkongi üzletember. Nos az 57 esztendős Komáromi L. Tivadarról van szó, aki gyerekkora óta rajong a Fradiért, s aki Ázsiában él ugyan, de magyar állampolgár, s ő vezeti a Neuchatel Financial Ltd.-t
De mi is a történet lényege?
Lázár György, a Neuchatel Financial Ltd. egyik vezetője a következőket mondta: „Ez év februárjában láttam a televízióban a kétségbeesett Dámosy Zsoltot, és bevallom, megsajnáltam. Rögvest felhívtam Hongkongban Komáromi L. Tivadart, aki szintén úgy érezte, itt az idő támogatni a Ferencvárost, éppen ezért megbíztuk Németh Miklóst, az FTC korábbi remek csatárát, hogy segítsen a kapcsolatot felvenni a klub vezetőivel. Így is történt. Azóta túl vagyunk a Ferencváros átvilágításán, rengeteg tárgyaláson, és várjuk a klub válaszát. Olyan volumenű beruházásról van szó, amelyen aligha kellene ennyit gondolkodni...”
Laczkovits László Gyula, a Neuchatel Financial Ltd. igazgatója ennél keményebben fogalmazott, amikor azt mondta: egy tönkretett, koldusbotra jutott klubnak nyújtottak „luxusellátást”, amely ahelyett, hogy kapva kapott volna a lehetőségen, húzza az időt. Majd hozzátette:
„A magyar futballba pénzt invesztálni ablakon kidobott pénz, ez sohasem térül meg. Nem véletlen, hogy Várszegi Gábor is kiszállt a Ferencvárosból. Viszont érthetetlen, hogy a Fradi vezetői miért húzzák az időt. Egy lépés hiányzik ahhoz, hogy visszavonjuk üzleti ajánlatunkat. Egy hónapja nem kapunk választ, nem vagyunk kíváncsiak az FTC belső válságára.”
S akkor újra következzék egy idézet abból a bizonyos, az Üllői út 129. szám alá postázott levélből: „Kötelességem jelezni, hogy a
vevő a hatályba lépés feltételeinek teljesülése előtt minden további nélkül elállhat a szerződéstől. Őszintén bízom abban, hogy ilyen következmény nem áll az Önök érdekében sem. A késedelem a vevő terhére már eddig is súlyos károkat okozott, mert megakadályozta őt abban, hogy a következő szezonra új játékosokat szerződtessen.”
Természetesen megkerestük a Ferencváros vezetőit, Takács Tibor elnöki főtanácsadó ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy szó sincs időhúzásról, ám az új elnökségnek alaposan meg kell néznie minden szerződést. A Neuchatel Ltd. képviselőivel hétfőn találkoznak újra.
Szerdán pedig elnökségi ülésen döntenek.