Elhagyja a várost

A népligeti rangadón szinte vé gig vezetett a Dunaújváros, a Fradi pedig csak futott az eredmény után. Egyszer ugyan vezetett, majd néhányszor egyenlített is, ám a végjátékot háromgólos hátrányban kezdte. Mégis pontot szerzett a rendkívüli izgalmakban bővelkedő hajrában, amelyben a pályán, a kispadon és a lelátón egyaránt sokat foglalkoztak a játékvezetők vélt vagy valós tévedéseivel.

Utólag, akár szövetségi kapitányként is, nem érzi túl karcosnak a találkozó utáni véleményét?

Nem tagadom, hirtelen és szubjektív volt, amit néhány perccel a rangadó után, szinte még a csata hevében mondtam – válaszolta Németh András. – Mindenki tudja, az életben sokkal megfontoltabb és visszafogottabb vagyok. Ugyanakkor fenntartom, ezen a találkozón szurkolóinkon és játékosaimon kívül mindenki azt akarta, hogy kikapjon a Fradi. Az is igaz, hogy meg kell fontolnom, ilyen körülmények között tudok-e Magyarországon edzősködni.

A találkozó után azt is hozzáfűzte, mindent megtesz, hogy a nyáron külföldre szerződhessen.

Ez is igaz, mert kaptam ajánlatokat.

Kluboktól vagy szövetségektől?

Erről egyelőre nem kívánok többet mondani, országot sem említenék. Ebben a kérdésben nem most és főleg nem ennyire forró fejjel kell döntenem.

Kovács Péter, a Dunaferr edzője is indulatos volt, azt mondta, mintha két szabálykönyv létezne. Ez arra utal, hogy csapatát hátrányosan érintették a bírói ítéletek. Önből mi váltotta ki a heves reakciót?

Akárcsak edzőkollégáim, magam is szubjektíven élem és ítélem meg klubcsapatom vagy a válogatott egy-egy találkozóját. Ezt vállalom is, hiszen azért vagyok ott, hogy a Fradiért vagy a nemzeti csapatért mindent megtegyek. Most azonban csak az FTC–Dunaferr találkozóról van szó. Ugyanakkor nem tagadom, hogy újranézve a meccseket többnyire tompulnak korábbi élesebb meglátásaim. Abból viszont utólag sem engedek, hogy a Fradi–Dunaferr találkozó magasabb színvonalú bíráskodást érdemelt volna.

Miért bántanák a játékvezetők az FTC-t?

– Mostanában nagyon kellemetlen a Ferencváros körüli közhangulat. Sokak szemében nem jó pont, ha a csapat FTC néven lép pályára, nem szimpatikus, ha a zöld-fehérek sikeresek. A klub süllyed, és ezt a legtöbben csak nézik, ráadásul azt mondják, a Ferencvárosból már nem lesz semmi. Ez a légkör talán befolyásolhatja a bírókat is.

Mire alapozza, hogy szombaton hátrányos ítéletek sújtották csapatát?

Még nem néztem vissza a meccset, ezért csak egy példát említek. A játékvezetők mindenképpen igyekeztek azonos arányt kihozni a kiállításokban, holott ez szinte lehetetlen volt, mivel a két csapat védekezési stílusa, agresszivitása feltűnően elütött egymástól. A Fradi ugyanis már igyekszik alkalmazkodni a nemzetközi küzdelmekben tapasztaltakhoz, vagyis kerüli a kirívó durvaságot.

Ez a nemzetközi irányvonal?

A bíráskodásban igen, s ezt már tapasztaltuk az oroszországi világbajnokságon is, amelyen a második legtöbb kiállítást kapta csapatunk. A válogatottban már változtattunk is a védekezési stílusunkon, és a legutóbbi Európa-bajnokságon a kiállítások tekintetében már a nyolcadik helyen zártunk. Ezt a felfogást követik a játékvezetők az európai kupákban is. Itthon azonban még csak ritkán tapasztalható, hogy kellő szigorral büntetnék a feltűnően durva szabálytalanságokat.

Nem túl szigorú a magyar bírók megítélésekor?

Erről szó sincs, és nem is általánosítok, csupán bizonyos tendenciákra igyekszem ráirányítani a figyelmet. Tudom, rendkívül nehéz feladat a forró hangulatú, nagy tétre menő rangadók vezetése. Gyakran nehéz helyzetben vannak a bírók, de kétségtelen, hogy annál lehet jobban vezetni egy fontos összecsapást, mint ahogyan a Ferencváros–Dunaújváros találkozót.

Már korábban is tapasztalt hasonlót a magyar bajnokságban?

Igen, de példákat azért nem említek, mert a játékvezetés kapcsán nem egy-egy mérkőzésről kell beszélnünk, hanem irányzatokról, irányelvekről. A bírói felfogásnak itthon is egységesebbnek kell lennie a sportág érdekében.