Gól a 11. másodpercben

Így változnak az idők. A Bayern elleni BL-találkozó előtt Fabio Capello belátta: David Beckham bizony hiányzik a Real Madrid középpályájáról. Az angol játékos a Getafe elleni bajnokin sérült meg és dőlt ki egy hónapra, hiánya pedig fájdalmasabban érintette az olasz trénert, mint gondolta volna.

„Elismerem, nem bántam volna, ha David Beckham a Bayern ellen bevethető” – foglalta össze

szűkszavúan véleményét a találkozó előtti sajtótájékoztatón Fabio Capello. Érdekes, a többi hiányzót nem említette, pedig lett volna kit felsorolni, hiszen többek között José Antonio Reyes és a kedd esti edzésen combizomhúzódást szenvedő Fabio Cannavaro sem léphetett pályára Münchenben.

A spanyolok alapfelállása és taktikája már a mérkőzés előtt felborult, ezzel együtt pedig a legfőbb kérdés az volt, hogy a Real Madrid vajon beáll-e saját kapuja elé, és minden idegszálával egygólos előnyét őrzi majd, vagy meglepetésre támadólag lép fel.

Nos, sosem tudjuk meg, hogy Fabio Capello végül is melyik taktika mellett döntött, hiszen alig tizenegy másodperc telt el a mérkőzésből, amikor Roy Makaay megszerezte a vezetést a Bayern Münchennek (ez a gyors gól immár BL-csúcs is egyben), innentől kezdve pedig a továbbjutáshoz mindenképpen gólt kellett lőnie a Realnak. Ehhez képest hiába birtokolták többet a spanyolok a labdát, a vendégek kinyíló védelme mellett a helyzeteket a bajorok puskázták el sorozatban. Összeszokottabban, veszélyesebben futballozott a Bayern, a labdaszerzéseket követően villámgyors támadásokat vezetett, az első találkozón mindhárom madridi gólból részt vállaló David Beckham pedig valóban nagyon hiányzott a Realból. A középpályán kevés volt a gyors ütemváltás és a kapu elé élesen becsavart labda, az ütemtelen passzokat látva pedig Fabio Capello a csapat átszervezése mellett döntött fél óra elteltével: Emerson helyére Guti állt be, bízva abban, hogy a megszerzett labdákat ő hatékonyabb osztja el, Raúl pedig a pálya jobb oldalára húzódott ki.

A Madrid a félidő vége felé aztán három nagy helyzettel jelezte a bajoroknak, hogy még véletlenül sem mondott le a továbbjutást jelentő gólról, és bizony ha az addig észrevétlen Ruud van Nistelrooy jobb ütemben ugrik fel, vagy a számára szokatlan helyen futballozó Raúl nem az oldalhálót találja el, máris a Real állt volna továbbjutásra.

A szünetet követően „álmosabban” kezdett a Bayern, hiszen ezúttal a sípszót követően legalább fél percre volt szüksége a bajor együttesnek, hogy a spanyolok kapuja előtt helyzetbe kerüljön, Marc van Bommel azonban elhibázta a ziccert. A Real fokozatosan próbálta átvenni a játék irányítását, az idő előrehaladtával egyre többet kockáztattak, Lúcio fejese azonban végleg lehűtötte a spanyolokat, a brazil góljával eldöntötte a továbbjutás kérdését. A Bayern taktikusan futballozott, és megérdemelten jutott tovább, hiszen a két mérkőzés alapján egyértelműen többet nyújtott a Realnál, még úgy is, hogy a meccs vége roppant izgalmas volt: kiállítások, meg nem adott Real-gól, lökdősődés a Bayern-kapu előtt. A müncheniek azonban megérdemelten jutottak tovább, a spanyolok gyengébben játszottak.