A sportban újítani kötelező, mi, magyarok pedig ezen a téren is jeleskedünk.
Példaként kezdjük a legnépszerűbb sportággal, a futballal. Az Angliából még az 1930-as években Feleki László által importált WM-rendszert az 50-es évek elején Sebes Gusztáv továbbfejlesztette, megalkotta a 4–2–4-es szisztémát. Az eredmény: a világ labdarúgása évekig a lábunk előtt hevert.
Székely Éva egy darabig mellen tempózott, majd gondolt egy merészet, és a kezeivel nem a hagyományos módon, a víz alatt húzott tovább, hanem felismerve a víz és a levegő közti ellenállásbeli különbséget, karjait a víz felett dobta előre.
Az eredmény: 1952-ben, Helsinkiben, miközben a világ úszósportja hátulról nézte a lábvizét, olimpiai bajnok lett mellúszásban. Ráadásként – bár ezt Helsinkiben még nem sejthette – az addig ismeretlen stílusának köszönhetően egyszersmind új úszásnemet talált fel, a pillangót.
Persze vannak sportágak, ahol különösen kötelező pionírnak lenni. A tornában külön díjazzák az egyedi elemeket, nem mellesleg az egyszerűség kedvéért alkotójáról nevezik el. Magyar Zoltán lógyakorlata után így született a Magyar-vándor, Montrealban és Moszkvában pedig egy-egy magyar olimpiai arany.
Az újítók életében közös pont: a sport az életük.
Ezért törekedtek mindig a legjobb megoldásra.
A siker érdekében a sportban újítani tehát kötelező, ezért mi is újítunk.
Vasárnaptól modernebb, dinamikusabb köntösben olvashatják Kedves Olvasóink a Nemzeti Sportot és hétfőtől az online is új arculatot kap. Reményeink szerint a megújulás eredményeként az eddiginél átfogóbban, részletesebben tájékoztathatjuk Önöket a hazai és a nemzetközi sport történéseiről.
A sportban újítani kötelező.
A Nemzeti Sport szerkesztősége ebben is követni szeretné a sport nagy alakjainak iskolapéldáját.
Mert életünk a sport.
A Nemzeti Sport.