Élvezhetetlen volt ez a kilencven perc

„Remek” hangulatú meccsre volt kilátás a Pécs és a Győr között, és ezúttal az idézőjel fölöttébb indokolt. A Magyar Labdarúgó-szövetség ugyanis a PMFC előző hazai mérkőzésén történt szurkolói rendbontás miatt (néhány suhanc idegengyűlölő és nacionalista rigmust skandált) erre a napra bezáratta a B-közép állandó helyéül szolgáló nyugati lelátót. A pécsi ultrák pedig nagy duzzogva bejelentették, hogy a szankció miatt három bajnokin bojkottálják a szurkolást. A hangulatnak egyébiránt az sem tett jót, hogy a kezdő sípszó előtt nívótlan sramlizene szólt a hangszórókból, így aztán tényleg csak a pályára lépő játékosoktól reméltük, hogy nem fullad unalomba az este.

Az első félidőben igen-igen gyatra színvonalat produkáltak a csapatok. Pontos, jó ütemű passzt csak elvétve láthattunk, cselezéssel gyakorlatilag senki nem próbálkozott, és helyzet is csak a vakszerencsének köszönhetően alakult ki, nagyjából húszpercenként. Akadt néhány párharc, amelyben volt némi izgalom, de nagyjából ennyiben kimeríthető a mérkőzés krónikája, úgyhogy elképzelhető, mi zajlott a pályán. Ráadásul az eső szakadt, emiatt felázott a talaj, de egy-két kivételtől eltekintve az első negyvenöt percben nem próbálkoztak átlövéssel a játékosok, ami legalábbis érthetetlen volt.

A fordulás utáni első percekben kiderült, hogy a szünetben mindkét szakvezető emlékeztette a játékosait arra, hogy a vizes füvön bizony érdemes távoli lövésekkel kísérletezni, mert az első félidőhöz képest ugrásszerűen megnőtt az átlövések száma. Ebben elsősorban a pécsiek jeleskedtek, hiszen eleinte többet birtokolták a labdát, s a játék ekkor a győri térfélen folyt.

Fergeteges rohamokról, nyomasztó hazai fölényről azért korántsem volt szó, főként mert tizenöt perc után a Győr előrébb merészkedett, és kétszer is közel járt a gólszerzéshez. A színvonal mindezek ellenére is elmaradt a minimálisan elvárhatótól, így aztán nehezen fogyasztható, vagy mondjuk úgy, csapnivalóan rossz meccset játszott a két csapat. Megfejthetetlen a Pécs hullámzó teljesítménye (ne felejtsük, legutóbb jó játékkal 3–1-re nyertek a piros-feketék a Diósgyőr otthonában), és számunkra ugyanígy érthetetlen az is, hogy az évek óta viszonylag jó keretű Győr miért nem tudja átlépni saját árnyékát, és miért nem tud egy olyan csapatot összehozni, amelyik meghatározó együttese a mégoly gyenge magyar élvonalnak.

Összefoglalva még egyszer a lényeget: a PMFC-nek és a Győrnek sikerült lejátszania egymás ellen egy olyan mérkőzést, amelyet kívülről valódi szenvedés volt végignézni.

---- 15. perc: Bajzát ugratta ki a bal oldalon Virágot, akinek éles szögből leadott ballábas lövését Herbert lábbal tolta ki a jobb alsó sarok elől.
33. perc: Lantos 35 méterről, középről jobbal lőtt, de a labda elkerülte a bal alsó sarkot.
40. perc: Virág a tizenhatos sarkáról, balról végzett el szabadrúgást, a belőtt labdát Szabó Zsolt hat méterről alig csúsztatta a kapu fölé.
44. perc: Pécsi szögletrúgás után a tizenhatoson belül pattogott a labda, Pest Krisztián visszagurította a 20 méterre álló Lukácsnak, aki középről jobbal fölélőtt.
48. perc: Kulcsár végzett el szabadrúgást a tizenhatos jobb sarkánál, ballábas, lapos lövése után Sztevanovics a bal felső saroknál fogta meg a labdát.
55. perc: Szabados passza után Horváth Péter fordult le a védőkről, majd 18 méterről jobbal lőtt, a labdát a jobb alsó saroknál fogta meg a győri kapus.
64. perc: Hanák bal oldali beadása után Szabó Zsolt négy méterről a jobb alsó sarok mellé fejelte a labdát.
67. perc: Bajzát lefordult Dienesről, 16 méterről, jobbal, hatalmas erővel lőtt, a labdát Herbert bravúrral öklözte ki. ---- Herbert Rolandnak – számoltuk – négyszer kellett közbeavatkoznia a mérkőzésen. Lehúzott két beadást, és kétszer bravúrral védett, amivel góltól mentette meg csapatát. Nála azonban jobbnak láttuk Szabados Józsefet, aki sok labdát elfejelt, voltak szép szerelései, és ezzel ő lett a mezőny legjobbja. A többiekről nehéz jót írni, talán Szekeres Zsolt dicsérhető még az elfutásaiért. Éles kritikával Pest Krisztiánt és Balaskó Ivánt illetnénk: tíz passzukból nyolc biztosan rossz helyre ment. Győri oldalon Mátyus Jánost és Kovács Zoltánt emelhetjük ki. Bajzát Péter valaha itthon jó csatárnak számított, most egyetlenegy helyzete volt, s ez mindent elmond az ő teljesítményéről is.