Olaszország - mondhatni természetesen – örömmámorban úszik, miután a nemzeti csapat tegnap tizenegyesrúgások után elhódította a világbajnoki címet. Grosso utolsó, mindent eldöntő büntetője után százezrek tódultak Olaszország utcáira, és természetesen a sajtó is ünnepel.
Rómában 150 ezer ember nézte a Circus Maximus előtt felállított kivetítőkön a finálét, az utcákon azonban szinte senki nem járt. Kicsivel tizenegy óra után aztán elszabadult a pokol: a Piazza Venezián, a város főterén óriási ünneplés kezdődött, a város utcáin pedig motorokkal és robogókkal száguldoztak, az olasz lobogót lengették, és dudáltak az öröm- és egyéb-ittas drukkerek, és a híres Trévi-kútban is ezrek fürdőztek. Milánóban, Torinóban vagy Nápolyban is rengetegen vonultak ki az utcákra ünnepelni.
Természetesen az újságok címlapján is a berlini hősöket ünneplik. “Mindez igaz! Világbajnokok” – harsogja a például a vezető sportlap, a Gazzetta dello Sport, amely szerkesztőségi vezércikkében Marcello Lippi kapitányt Enzo Bearzothoz, az 1982-es vb-győztes csapat kapitányához hasonlítja.
Az NSO ajánlja:
A torinói La Stampa címlapján nemes egyszerűséggel a “Mi vagyunk a bajnokok” szalagcím virít a világbajnoki trófeát beborító olasz kezek fölött.
A szintén milánói Corriere della Sera “A bajnokok válogatottja” címmel és természetesen Cannavaro és a csapat fotójával indít, a lap “A Tiszták Napja” című vezércikkben pedig arról értekezik, hogy a válogatott játékosai és szakvezetői egy hónapra függetleníteni tudták magukat a focibotrány szörnyűségeitől és ismét magáért a játék öröméért és egy dicsőséges álom valóra váltásáért futballoztak, és ezzel megadták az olasz labdarúgásnak a lehetőséget a megtisztulásra és az újjászületésre.
Legfrissebb hírek
