Előbb tréner, csak azután svéd

Öt esztendeje, amikor eldőlt, hogy az angol labdarúgás régóta íródó históriáskönyvében új fejezetet kell nyitni, méghozzá külföldi szövetségi kapitányok alcím alatt, a Daily Mirror szakírója a következő gondolatokkal örvendeztette meg népes olvasótáborát: „A fjordok, a kalapácsvetők és a síelők földjéről érkezik hozzánk, a futball anyaországába egy edző. Sven-Göran Eriksson onnan jön, ahol a nép a fél életét sötétségben éli le. Dicsőségünk így válik szégyenné…”

Fél évtized alatt sok víz lefolyt a Temzén, a Daily Mirror németországi tudósítója ma már abbéli reményét fejezi ki, hogy éppen Sven-Göran Eriksson lesz az, akinek vezetésével megszakad az Angliát sújtó átok. Mert bizony átoknak tekintik a szigetországban, hogy 1968. május 22-e óta a válogatottjuk képtelen legyőzni Svédországot. Amikor a kedd esti presztízsderbi felvezetéseként az angol kollégák – többek között – erről faggatták a világbajnokság után leköszönő szakvezetőt, a Nemzeti Sport is jelen volt.

– Kapitány úr, böngészte mostanában a statisztikákat?
– Ha a svédek elleni rossz mérlegre gondolnak, arról természetesen tudok.

– És mit szól hozzá?
– Nem örülök neki. Amióta lefújták a Trinidad és Tobago elleni mérkőzésünket, azért dolgozom, hogy megtörjön ez a negatív széria. Büszke lennék rá, ha harmincnyolc év után az én irányításommal győzné le Anglia Svédországot.

A csodacsatárt már nem jegeli a kispadon

– Odahaza viszont nagyon haragudnának önre…
– Nem hinném. Ám az igazat megvallva: nem is foglalkoztat különösebben. Nagyon régen, ezerkilencszáznyolcvanháromban elhagytam a hazámat, azóta külföldön dolgozom, és bár kötődöm Svédországhoz, nekem most Anglia az első. Ha egy edző moralizálni kezd, ott már baj van. Semmi más ne lebegjen a szeme előtt, minthogy aktuális csapatát sikerre vezesse. Egy edző mindenekelőtt edző legyen, ne svéd, angol, vagy kínai.

– Akkor jöjjön a szakma! Mikor döntötte el, hogy Wayne Rooneyt a kezdő tizenegybe jelöli?
– Rögtön az előző meccsünk után. Akkor, ugyebár, csereként kapott lehetőséget, és a gyepen töltött harmincegynéhány percben jól mozgott. Az edzéseken előtte és utána is külön figyeltem, úgy érzem, semmi okom arra, hogy a kispadon jegeljem.

– Nem aggódik érte?
– Ha most igennel felelnék, mindenki hülyének nézne, mondván, ha féltem, akkor miért állítom be?! Természetesen nem aggódom, sőt biztos vagyok benne, hogy a legszebb napjait idézően teljesít majd.

– Az oldalán azzal a Michael Owennel, aki nem remekelt idáig.
– Jobb futballra képes, ezt kár is lenne tagadni. Bízom benne, hogy Wayne Rooney visszatérésével az ő helyzete is könnyebb lesz. Szeretnek együtt játszani, és ez nagyon fontos. Együtt sokra képesek, és ha ők jók, akkor a csapat is jó.

– Kérdés: mennyire?
– A világbajnoki címre szerintem öt-hat válogatott pályázik reális eséllyel, Anglia az egyik.

A csoportelsőségért pluszpihenőnap jár

– A fináléig még el kell jutni, a nyolcaddöntőbeli részvétel ellenben már biztos. Németországot vagy Ecuadort szeretné inkább ellenfélnek?
– Csoportelső szeretnék lenni. Legalább eggyel több nap jutna a pihenésre.

– Nézi majd a délutáni öszszecsapásokat?
– Legfeljebb néhány percig. Nem az érdekel, hogy a németek vagy az ecuadoriak végeznek-e a kvartett élén, engem az izgat, hogy Anglia legyen első.

– Iksz esetén garantált ez a pozíció – miként a svédek továbblépése is…
– Eszünkben sincs döntetlenre játszani! Ne feledjük, Lars Lagerbäck együttese is befuthat a csoport élére, úgyhogy mérget vehetnek rá, ez egy őszinte meccs lesz.

– Otthonról bizonyára kapja a híreket Zlatan Ibrahimovic állapotáról.
– Ki kell ábrándítanom önöket, nincsenek pontos információim a sérüléséről. Ha játszik, játszik, ha nem, nem, majd meglátjuk. Megjegyzem, Zlatan a világ egyik legjobb támadója, ezért nem bánnám, ha ezt a mérkőzést kihagyná. Legalább biztosan rendbe jönne a következőre…

A kész taktika repülhet a kukába

– Mit gondol, mi doppingolhatja annyira a svédeket, hogy harmincnyolc éve nem hagyják magukat legyőzni?
– Nem tudom, erről inkább őket kellene kérdezni.

– De hát ön is svéd!
– Ja, tényleg…

– Szóval?
– Emlékszem, ifjúkoromban alig vártam a szombat délutánt, amikor az angol bajnokság találkozóit sugározta a televízió. Svédországban imádták és imádják a szigetországi futballt, sokan a példaképüknek tekintik a Premier League profijait. Aztán a szerencsések számára eljön az az idő, amikor a példaképek ellen játszhatnak, és mondják meg, létezik-e annál nagyobb dicsőség, mintha valaki az ideálját győzi le?

– Akkor legalább egy napra legyen David Beckham példaképe Fredrik Ljungberg, Michael Owené pedig Olof Mellberg.
– Hm, ez nem is rossz ötlet. Dobom is a kukába a gondosan kidolgozott taktikát… ---- H ---- M