Magyar főnök a bíróknál

A legérdekesebbről, a vitás esetekről természetesen hiába is faggatnánk Puhl Sándolt: nem egyszerűen a mundér becsületét védi, egyenesen tilos a médiában véleményt alkotnia egyik vagy másik esetről. Arra azonban mindenképpen kíváncsiak voltunk, mi az oka annak, hogy mire megszoktuk a meccsenkénti négy játékvezetőt, máris változott a helyzet, és a 2006-os világbajnokságon a negyedik játékvezető intézménye mellett megjelent a „fifth official”, azaz az ötödik játékvezető is.

Ha azt nézzük, hogy egy megyei rangadót Magyarországon sokszor egyetlen idős játékvezető dirigál alig kimozdulva a kezdőkörből, partjelzők nélkül, akkor abszurd túlzásnak tűnik, hogy immár nemcsak tartalék játékvezető van, hanem tartalék partjelző is. Jóllehet, igencsak ritka az az eset, amikor megsérül a játékvezető, hát még az, amikor a partjelző. Nem luxus ez? – kérdeztük a FIFA kilenctagú Játékvezetői Bizottságának magyar tagját, a korábban négyszer is a világ legjobb futballbírójává választott Puhl Sándort.

„Egyáltalán nem luxus – mondta Puhl Sándor. – Ez egyelőre természetesen nem általánosítható, a bajnokságokban nehezen bevezethető újítás. De éppen azért nem luxus, mert amúgy is itt van Németországban a vb játékvezetői és partjelzői kerete, s így legalább egyszerre több kolléga is hasznossá teheti magát, nem az edzőbázison várakozik a következő feladatra, hanem elkíséri a kollégáit, és bevetésre készen van ott egy-egy mérkőzés helyszínén.”

Ráadásul az elmúlt években annyira szétvált, és a profizmus irányába haladt a bíráskodáson belül a partjelzői és a játékvezetői szerep, hogy egy esetlegesen sérült partjelzőt az ezen a téren gyakorlatlan tartalék bíró nem helyettesíthetne a vb-nek megfelelő legmagasabb szinten. Vagyis, bármilyen furcsán hangzik, szükség van tartalék asszisztensre is, hiszen amikor minden egyes nüánszon eurómilliók múlhatnak, miért éppen az oly nagy felelősséggel járó játékvezetés legyen amatőr színvonalú egy vb-n.

A legutóbb sokat bírált, szedett-vedett játékvezetői csapatok gyakorlatán is változtatott a FIFA, a kétes felkészültségű, kis országokból jövő magányos képviselők eltűntek, az öttagú bírói csapatok rendszerint két országból kerülnek ki, s neves, összeszokott játékvezetők alkotják ezeket. Persze, ettől még ugyanúgy lesznek hatalmas viták, mint bármikor máskor, ne legyen kétségünk efelől…

Puhl Sándortól megtudtuk azt is, hogy az „ötödik játékvezető” munkája nemcsak az, hogy adott esetben beugorjon valamelyik asszisztens helyett, hanem egyébként is segíti a kollégák munkáját, felügyeli a cserejátékosok bemelegítését, s még egy sor részfeladata van.

A világbajnoki finálék történetének egyetlen magyar játékvezetője jelen van az egész tornán, részt vesz a bírók ellenőrzésében, kijelölésében, s általában minden, a játékvezetők tevékenységét irányító munkában, s eközben meccsről meccsre jár Németországban. Ahogyan az ő esetében, 1994-ben, Amerikában annak idején Palotai Károly, úgy most alighanem ő lesz az első magyar, aki megtudja, ki vezeti majd a 18. futball vb döntőjét. ---- V ---- &