Az újoncok és a másodévesek meccsével elkezdődött Houstonban az 55. NBA All Star-hétvége. A T-Mobile Rookie Challenge elnevezésű összecsapás a másodévesek 106–96-os győzelmével zárult.
Getty Images
Jao Ming fôszerepet alakíthat a gálán
Getty Images
Jao Ming fôszerepet alakíthat a gálán
Aki mostanság Houston belvárosában sétálgat, lépten-nyomon az NBA All Star-gáláját népszerűsítő, olykor tűzfal méretű plakátokba botlik. Az egyik ilyen reklámnak három főszereplője is van: egy vad lovon egyensúlyozó cowboy, egy űrrobot meg persze a helyi kosárcsapat, a Rockets koronaékszere, Jao Ming. A kínai kosaras posztereiből amúgy sincs hiány. Jao itt, Jao ott, Jao – szinte – mindenütt. Persze csöppet sem véletlenül. A hagyományos nyári játékosbörzén egyes sorszámmal csapatra lelni már önmagában szakmai tekintélyt kölcsönöz (Jaót 2002-ben elsőként draftolta a Rockets), a 25 éves center azonban ennél jóval értékesebb elem a profi liga portfóliójában. Szimbólum, akire bátran ráépíthető a felbecsülhetetlen haszonnal kecsegtető ázsiai, természetesen elsősorban a kínai piac meghódításának stratégiája. Márpedig az NBA nem vacakol, viharos gyorsasággal terjeszti ki csápjait: a múlt évben például hét olyan nagy céggel írt alá kifejezetten Kínára vonatkozó marketingszerződést, mint az Amway, a McDonald’s, a Nokia, a Li-Ning, a China Mobil, az EA SPORTS és a Homenice. Az NBA-ajándéktárgyait máris húszezernél több kereskedő kínálja a földkerekség legnépesebb országában (a hamisítványokat terjesztők alighanem jóval népesebb csapatáról most ne essék szó…), Treviso, Buenos Aires és Johannesburg után immár Pekingben is szervez ifjúsági kosarastábort az NBA, amely egyébként Tokió mellett Hongkongban, Tajvanon, Pekingben, illetve Sanghajban is fenntart egy-egy képviseletet. Összesen 12 NBA-iroda működik három kontinensen, de Európában csak egy…
Mindebből látható: Jao Mingnek nem csupán azzal kell megszolgálnia az idén 12 millió dollárt fialó szerződését, hogy szorgosan dobálja a kosarakat. Ha csak ez lenne a dolga, azzal alighanem könnyebben megbirkózna. Igaz ez még akkor is, ha az All Star-szünet előtti legutolsó bajnokin a Phoenix Suns ellen szezonbeli leggyatrább produkciójával rukkolt ki: mindössze hat pontot sikerült összekaparnia, kettővel kevesebbet évadbeli eddigi legszerényebb termésénél.
Ajándék volt számára az első gála
Szóval a parketten már az NBA-ben is otthonosan mozog, a rivaldafény azonban nem az ő világa. A mai napig riadtan idézi fel a karrierje első, 2002-es All Star-fellépését megelőző szokásos sajtóbeszélgetést. Mi tagadás, nem mindennapi sztori volt. Amikor ugyanis belépett az atlantai Marriott Marguis báltermébe, ott egy pillanat alatt átrendeződött az erőtér. Annyi riporter kezdett el körülötte tolongani, mint Shaquille O’Neal, Kobe Bryant, Kevin Garnett és Tim Duncan körül együttvéve. Mikrofonerdővel az orra alatt válaszolgatott tolmácsa, Colin Pipe közreműködésével. Amikor pénteken betoppant a houstoni Hilton Americas konferenciatermébe, a riporterroham nem maradt el. Az egyetlen különbség, hogy Jao Ming immár egymagában érkezett, nincs szüksége tolmácsra.
– Az atlantai All Star-gála fantasztikus ajándék volt az életemben – mondta egy fekete melegítőszerelésben ücsörögve Jao Ming, miközben néhány túlbuzgó kínai zsurnaliszta kis híján ráborította a háttérdíszletként szolgáló reklámparavánt. – Az volt az első évadom az NBA-ben, minden az újdonság erejével hatott rám. Olyan volt az egész, mint egy nagy kaland. Sohasem hittem volna, hogy egyszer majd a szurkolók szavazatainak köszönhetően bekerülök az All Star kezdő ötösébe. Ilyesmi járt a fejemben akkor is, amikor a meccs előtti sajtóbeszélgetésen a riporterek gyűrűbe zártak.
– Hogy bírta az ostromot? – Egy ideig azt hittem, valamennyi játékos körül ugyanez a csődület támadt, csak később, a tévéfelvételen láttam, hogy a felfokozott érdeklődés nekem szólt.
– Megszokta a médianyilvánosságot? – Ó, igen, most már könynyebb, képes vagyok kezelni az efféle helyzeteket. Eleinte persze nehezebben ment. A Rocketsszel egy fél idényt már végigjátszottam az első All Star-gálám előtt, s a meccseket követően sosem maradhattak el a sajtótájékoztatók. Mégis: az All Star egészen más élmény volt. Őszintén szólva nem is értettem, annak szól-e a megkülönböztetett érdeklődés, hogy kínai vagyok, netán az egyes draftszámomnak vagy esetleg a 227 centis magasságomnak.
Nem tartja magát kosárvarázslónak
– Megijesztette a nagy felhajtás? – Inkább óvatossá tett. Kezdetben roppant ideges voltam, nem akartam semmiféle problémát abból, hogy valamire rosszul felelek. Aztán egy idő után minden természetesebb lett és némiképp unalmasabb is, hiszen rengeteg kérdés időről időre ismétlődött.
– Mi volt a legkellemesebb emléke a korábbi három All Star-fellépésen? – Az, amikor két éves, Los Angelesben az akkori klubtársam, Steve Francis szenzációs alley-oop passzt adott, vagyis a gyűrű fölé löbbölte a labdát, nekem csak be kellett zsákolnom. Nem vagyok kosárvarázsló, Kobe Bryanttel vagy Tracy McGradyvel ellentétben nem az én műfajom, hogy a bajnokikból show-t varázsoljak. Ők olyan trükkökkel rukkolnak ki, amilyeneket annak idején én is szájtátva néztem a tévé előtt Sanghajban. Az All Starnak ellenben éppen ez a lényege, hogy elkápráztassuk a közönséget. Ez felszabadulttá, lazává tesz mindenkit. Emlékszem, mekkorát néztem, amikor az öltözőnkbe lépve zene szólt, és a helyiség közepén Shaq meg Kevin Garnett táncolt.
– S akadt-e kínos emléke? – Eltekintve attól, amikor Los Angelesben egy triplakísérletből még a palánkot sem találtam el a labdával, talán az atlantai malőrt említhetem. Történt, hogy a Philips Arenába menet defektet kapott az engem szállító autó, s körülbelül ötven métert kellett gyalogolnom, hogy átszálljak egy buszra. Ám olyan tömeg gyűlt össze egyik pillanatról a másikra, hogy mozdulni sem lehetett.
– Milyen a hangulata a csúfos phoenixi vereség után? – Sejtelmem sincs, mi történhetett a csapattal a csütörtöki meccsen, hiszen az utóbbi tíz mérkőzésünkön egészen jól kosaraztunk. Már a rájátszásról beszélgettünk egymás között, erre tessék, most léptünk egy nagyot visszafelé. Egyszerűen feladtuk a harcot, ám az okát nem tudom megmondani. Majd az All Star után megnézzük a videót, s akkor talán okosabbak leszünk.
– S mi várható vasárnap a Toyota Centerben? – Mivel most Houston az otthonom, különösen fontos számomra, hogy a közönség jól szórakozzon, meg aztán tartozom annak a rengeteg kínai drukkernek is, akik a kezdőcsapatba segítettek a voksaikkal. Nagyon várom, hogy Shaquille O’Neallel szembekerülhessek, mert a bajnokságban csak ritkán találkozunk. S az All Staron végre anélkül csatázhatunk, hogy aztán folyvást csak büntetődobásokból állna a mérkőzés.
Jao Ming a Kelet és a Nyugat válogatottjának szokásos szombati nyilvános edzésén mutatta meg magát először All Star-játékosként hazai környezetben, a liga ifjoncai viszont már pénteken (magyar idő szerint szombatra virradóra) letudták az idei feladatukat. A T-Mobile Rookie Challenge néven futó program szereplői közül a Charlotte Bobcats centere, Emeka Okafor már a meccs előtt egy sajátos rekordot állított fel: tavaly az újoncok, az idén pedig a másodévesek együtteséből maradt ki sérülés miatt. Némi vigasz lehet neki, hogy azért a neve mellé – mivel kerettag volt – a tavalyi vesztes találkozó után most egy győztes meccs is bekerül. A másodévesek ugyanis magabiztosan nyertek az újoncok ellen. A legnagyobb különbség 23 pont volt a két csapat között. A játékosok jobbára triplákkal és alley-oop zsákolásokkal szórakoztatták a publikumot meg magukat, a védekezésre minimális energiát fecséreltek. A vége 106–96 lett a Del Harris által dirigált másodévesek javára, s közülük került ki a meccs MVP-je a 30 pontig, hat lepattanóig, négy labdaszerzésig és három gólpasszig jutó Andre Iguodala személyében. A szakírók által Scottie Pippen lehetséges utódjaként emlegetett 22 éves kosarasnak ráadásul lesz még alkalma újabb trófeát begyűjteni, hiszen a magyar idő szerint vasárnapra virradóra megrendezett zsákolóversenyen is indult.
Másodévesek - Újoncok 106–96 (52–65) Houston, Toyota Center. V: Zielinski, Collins, Brown MÁSODÉVESEK: Harris 6, Gordon 17/9, Iguodala 30/12, Deng 10, D. Howard 4. Cs: T. J. Ford 3, Krsztics 8/3, Nocioni 13/3, De. West 15/3. Edző: Del Harris ÚJONCOK: Paul 8, N. Robinson 13/3, Frye 9, Granger 9/6, Bogut 14. Cs: Head 18/6, Jasikevicius 3/3, Villanueva 18/3, D. Williams 4. Edző: Sidney Lowe Mezőnydobás/kísérlet (százalék): 46/87 (53), ill. 39/85 (46). Tripla: 10/22 (45), ill. 7/26 (27). Büntetők: 4/7 (57), ill. 11/14 (78). Lepattanók: 36, ill. 43. Legtöbb lepattanó: Iquodala, Howard, Krsztics 6-6, ill. Villanueva 12. Legtöbb assziszt: Harris 7, ill. Paul 11