Északi sí – nem sportág, hanem sportágak összessége, benne az északi összetettel, a sífutással, a sílövészettel, no meg persze a síugrással, amely a legpatinásabb versenyág közülük.
Janne Ahonen mindent nyert már (vb, Világkupa, négysáncverseny), már csak az olimpiai arany hiányzik?
Janne Ahonen mindent nyert már (vb, Világkupa, négysáncverseny), már csak az olimpiai arany hiányzik?
Megbízható források szerint csaknem 150 éve, 1860-ban ugrott az első ember, bizonyos Sondre Norheim, aki természetesen északi, közelebbről norvég volt. El is szállt 30 méterig – több mint három évtizeden át ez volt az abszolút csúcs. A második világháború előtt, 1936-ban az osztrák Sepp Bradl elsőként ugrotta túl a 100 métert, a sportág fejlődése tehát látványosnak mondható. A jelenlegi világrekord 239 méter, azt is egy norvég, Björn Einar Romören tartja.
Az első és a legutóbbi csúcs között eltelt több mint egy évszázad, és közben olyan legendás sportolók fémjelezték a síugrást, mint a svájci Walter Steiner, az osztrák Toni Innauer, az ugrást az úgynevezett V-stílussal forradalmasító svéd Jan Boklöv, továbbá a sokszor köznevetség tárgyát képező brit Eddie Edwards (Eddie, a sas), no meg a nyolcvanas évek két zsenije, a keletnémet Jens Weissflog, valamint az 1988-as calgaryi játékokon – a sportág történetében először és mindeddig utoljára – három olimpiai aranyat begyűjtő finn Matti Nykänen.
Akárhogy is nézzük, ők voltak az utolsó állócsillagai e csodálatos sportágnak, az elmúlt években sztárocskák jöttek, majd mentek (a finn Toni Nieminen két arannyal és egy bronzzal távozott Albertville-ből 1992-ben – utána semmi…), éppen ezért óriási szó, hogy akad még egy ember, aki immár több mint egy évtizede járja a világ sáncait: Janne Ahonen Finnországból.
Ha valaki, akkor ő megérdemelné az olimpiai aranyat Torinóban, és biztosak lehetünk benne, hogy mindent meg is tesz azért, hogy a csúcsra jusson. Olimpiai érme egyébként már van, igaz, „csak” egy ezüst, amelyet a finn csapattal nyert Salt Lake Cityben. Egyébként pedig szinte mindent megnyert, amit csak lehetett – Világkupát, világbajnokságot, négysáncversenyt.
A finneknek különben is jól megy a téli olimpiákon, az 1980-as Lake Placid-i játékok óta mindössze kétszer, 1994-ben Lillehammerben és 2002-ben Salt Lake Cityben nem nyertek aranyérmet síugrásban, úgyhogy a hagyomány kötelez. Persze, ennyi nem elég a nyeréshez, a vetélytársak ugyanúgy az aranyra hajtanak. Az idénybeli formákat tekintve, leginkább két vetélytárs lehet veszélyes Ahonenre: a Világkupában vezető cseh Jakub Janda, valamint a norvég Roar Ljökelsöy.
Kérdés, elbírják-e a rájuk nehezedő nyomást? Mert Ahonen bírni fogja, ez szinte biztos.
SÍUGRÁS Február 12., vasárnap egyéni verseny, normálsánc (címvédő: Simon Ammann, Svájc) Február 18., szombat egyéni verseny, nagysánc (cv: Simon Ammann) Február 20., hétfő csapatverseny, nagysánc (cv: Németország)
Helyszín: Pragelato
ÉSZAKI ÖSSZETETT Február 11., szombat síugrás/normálsánc; sífutás/15 kilométer (cv: Samppa Lajunen, Finnország) Február 15., szerda síugrás, csapatverseny/nagysánc; sífutás, csapatverseny/4x5 kilométer (cv: Finnország) Február 21., kedd síugrás/nagysánc; sífutás/7.5 kilométer (cv: Samppa Lajunen)
Helyszín: Pragelato
SÍFUTÁS Program Február 12., vasárnap női 15 kilométeres üldözőverseny (cv: –; férfi 30 kilométeres üldözőverseny (cv: – Február 14., kedd női csapatverseny, sprint (cv: –), férfi csapatverseny, sprint (cv: –) Február 16., csütörtök női 10 kilométeres klasszikus (cv: Bente Skari, norvég; magyar induló: Gyenesei Leila) Február 17., péntek férfi 15 kilométeres klasszikus (cv: Andrus Veerpalu, észt; mi: Tagscherer Zoltán) Február 18., szombat női 4x5 kilométeres váltó (cv: Németország) Február 19., vasárnap férfi 4x10 kilométeres váltó (cv: Norvégia) Február 22., szerda női sprint (cv: Julia Csepalova (orosz); mi: Gyenesei Leila), férfi sprint (cv: Tor Arne Hetland, norvég; mi: Tagscherer Zoltán) Február 24., péntek női 30 kilométeres szabadstílus (cv: Gabriella Paruzzi, olasz) Február 26., vasárnap férfi 50 kilométeres szabadstílus (cv: Mihail Ivanov, orosz)
Helyszín: Pragelato
SÍLÖVÉSZET Február 11., szombat férfi 20 kilométer (cv: Ole Einar Björndalen, norvég) Február 13., hétfő női 15 kilométer (cv: Andrea Henkel, német; mi: Gottschall Zsófia) Február 14., kedd férfi 10 kilométeres sprint (cv: Ole Einar Björndalen; mi: Tagscherer Imre) Február 16., csütörtök női 7.5 kilométeres sprint (cv: Kati Wilhelm, német; mi: Gottschall Zsófia) Február 18., szombat női 10 kilométeres üldözőverseny (cv: Olga Pileva, orosz); férfi 12.5 kilométeres üldözőverseny (cv: Ole Einar Björndalen) Február 21., kedd férfi 4x7.5 kilométeres váltó (cv: Norvégia) Február 23., csütörtök női 4x6 kilométeres váltó (cv: –) Február 25., szombat férfi 15 kilométer (cv: –); női 12.5 kilométer (cv: –)
Helyszín: Cesena ---- Második olimpiájára készül Tagscherer Imre, a legjobb magyar sílövő, akinek elsődleges célja, hogy ne az utolsó helyen érjen célba. Akárhogy alakul a sorsa, már az előtt is kalapot emelhetünk, hogy kivívta az olimpiai indulás jogát.
– Mennyi áldozattal járt az olimpiai felkészülése? – Rengeteggel – mondta Tagscherer Imre. – Tavaly nyáron kezdtem el az edzéseket, a munka ugyancsak igénybe vette a szervezetemet. Például csak kerékpáron hatezer kilométert tettem meg.
– Hogy lehet ezt bírni, hiszen idehaza amatőr sportág a sílövészet? – Bírni kell, ráadásul nem csupán bringáztam, még sírollereztem is. Ez a sífutás nyári megfelelője. Az sem könnyű.
– És mindezt munka mellett? – Nem, mert alkalmi munkákból élek. Ha rendes állásom volna, szerintem el sem engednek Torinóba.
– Mire számít az olimpián? – Az új szabályok bevezetésével kevesebb nemzet indul, mint négy éve, de még erősebb lesz a mezőny. De nincs félnivalóm, mindent megteszek a lehető legjobb eredményért. Megszállott vagyok, imádom a sílövészetet.
– Vadászni is szokott? – Nem. Csak a sportoláshoz használom a puskát. ---- Prémium: olasz arany: 32 millió forint Az olasz versenyzők kereshetik a legtöbbet jó szereplésük esetén Torinóban. A hazai aranyérmesek – átszámítva – 32 millió forinttal gazdagodnak, noha legutóbb, Salt Lake Cityben még csak 9.6 millió volt a jutalom. A rendezők nem először sarkallják fantasztikus összegekkel legjobbjaikat ötkarikás sikerekre: a 2004-es athéni nyári játékokon 48 millió forint ütötte a görög bajnokok markát. A legvisszafogottabban a norvégok viszonyulnak a diadalokhoz, ugyanis a skandináv ország aranyérmesei hagyományosan egyetlen fillérrel sem gyarapodnak.
Balszerencse.:késés, koccanás A téli olimpián szereplő magyar sportolók első csoportja több mint háromórás késéssel érkezett meg a torinói repülőtérre, Rómában ugyanis gépváltásra kényszerültek (az eredetileg kijelölt gép felszállását műszaki okok miatt nem engedélyezték). A magyar csapat vezetőinek sem volt szerencséjük, a csapat rendelkezésére bocsátott, önkéntes vezette Fiat Ducato ugyanis egy teherautóval koccant Torino belvárosában. Szerencsére a kocsiban ülőknek hajuk szála sem görbült.
Virág: ötkarikás tulipán Virágba borultak a torinói közterek. Holland kertészek még egy új tulipánfajtát is nemesítettek: az Augusta Taurinorum névre keresztelt virág az olasz város olimpiai lobogójához hasonlóan tűzpiros és fehér színű.
Metró: ingyen utazhatnak A helyiek, illetve a már Torinóban tartózkodó vendégek ingyen próbálhatják ki a múlt héten átadott metrót. A Porta Susa pályaudvar és Collegno között 9.6 km-es utat bejáró, vezető nélküli szerelvényekre szerdáig lehet jegy nélkül felszállni, délután kettő és hét óra között. Csütörtöktől 90 eurócentet kell majd fizetni a tikettekért.
Időjárás: megmarad a hó Az elkövetkező napokban hideg idő várható Torinóban és környékén, így minden bizonnyal megmarad az egy hete hullott, nagy mennyiségű, a hegyekben jelenleg 40–80 cm vastagságú hó.
Vajna: itt a negyedik Sestrierében Vajna Zsolt önkéntes fogadja a magyar sízőket, a 42 esztendős úr negyedik alkalommal működik közre olimpiai játékokon. Még 1988-ban Calgaryban kezdett, majd ott volt két nyári olimpián, Atlantában (1996) és legutóbb, Athénban (2004). Torinói útiköltségét saját maga fizette és a szállásról is gondoskodnia kellett.