Nagy sikert ért el 2005-ben a Róth Antal szövetségi edző által irányított magyar utánpótlás-válogatott. Az U21-es csapat a selejtezőcsoportjában a második, pótselejtezőt érő helyen végzett (megelőzve például a bolgárokat és a svédeket is), amelyen aztán szoros csatában a világ egyik legerősebb korosztályos nemzeti tizenegye, Olaszország ellen maradt alul. A bravúros eredmény egy csapásra a figyelem középpontjába állította az utánpótlást Magyarországon, bizonyítva, hogy a sikerekre igenis éhes, mi több, vevő a magyar közvélemény. S miközben bár távozott továbbra Lothar Matthäus van fókuszban, mi a jelenkor sikeredzőjéről sem feledkezünk meg, hiszen a ranglétrán elvileg Róth Antal lehetne a következő kapitány. Eközben az is érdekes lehet, hogy ki lehet az az MLSZ-elnök, aki új kapitányt választ majd&
Igen mozgalmasan kezdődött az év a magyar labdarúgásban, hiszen néhány nap alatt sikerült elzavarni az MLSZ elnökét és a szövetségi kapitányt. Azóta értelemszerűen mindenki azt találgatja, kik foglalják el a megüresedett pozíciókat, ám egyre nagyobb a hallgatás – még a Lothar Matthäus és Bozóky Imre távozását leginkább szorgalmazó Kisteleki István ligaelnök is száműzte önmagát a sajtóból. Mi most korábbi szövetségi kapitányoktól és szakíróktól kérdeztük, milyen embert látnának szívesen elnökként és kapitányként.Bicskei Bertalan Elnök: Mindenféleképpen legyen keménykezű és jó szervezési készséggel megáldott ember. Előnyt jelentene, ha gazdasági ismeretekkel felvértezett szakemberre esne a választás. Fontos, hogy mind az amatőrök, mind a profik elfogadják, és tisztán lásson ebben a zűrzavaros helyzetben. Kapitány: Úgy érzem, az elmúlt két esztendőben hitelüket vesztették az itthon dolgozó magyar edzők, pedig Magyarországon is találhatunk eredményes trénereket. Sok jó külföldi szakembert is meg lehetne nevezni, de mint az elmúlt évtizedben is láthattuk, ők sem tudtak kedvező szakmai változást hozni labdarúgásunkba. Személy szerint magyar edzőt választanék, aki olyan emberi tulajdonságokat mondhat magáénak, mint a kitartás, a hit vagy az áttörés készsége. Nagyon fontos, hogy a leendő kapitány ne veszítse el hitét és bátorságát, ha egy-egy, akár előre bekalkulált vereséget követően felerősödnek a bíráló hangok.
Vannak tehetséges játékosaink (balról): Juhász Roland, Torghelle Sándor, Gera Zoltán és Böôr Zoltán mellé illene a fiatalokkal remek eredményt produkáló Róth Antal
Vannak tehetséges játékosaink (balról): Juhász Roland, Torghelle Sándor, Gera Zoltán és Böôr Zoltán mellé illene a fiatalokkal remek eredményt produkáló Róth Antal
Glázer Róbert Elnök: Hosszú ideje rendre felvetődik egy ember neve, aki szerintem már tíz éve betölhetné az elnöki posztot. Nemcsak kiváló gazdasági szakember, hanem érti és szereti is a futballt, ő pedig nem más, mint Genzwein Ferenc. Kapitány: Magyar szakembert látnék szívesen a válogatott kispadján. Lehetne válogatni az idősebb, tapasztalt generáció tagjai közül, Mezey György, Mészöly Kálmán, Verebes József, de Garami József is alkalmas lenne a feladatra. De az illetékesek választhatnak a fiatalabbak közül is, Egervári Sándor, Szentes Lázár, Nyilasi Tibor, Détári Lajos vagy Pintér Attila ugyancsak betölthetné a posztot.
Mezey György Elnök: Név szerint megnevezni senkit sem akarok, mert nem az én tisztem. Azt azonban elmondhatom, hogy olyan tekintélyes embert kell megválasztani, aki a gazdasági, valamint a menedzseri életben is sikereket ért el. Kapitány: A mai magyar labdarúgásban nem a szakmai értékek diktálnak. Ezt felülbírálja, hogy ki milyen jól tarja a kapcsolatot a futballszerető emberekkel, milyen gyakran szerepel a médiában és milyen a kapcsolatrendszere. Lothar Matthäus megfelelt ezeknek a szempontoknak, de az eredményességben akadtak hiányosságai.
Kiss László (a Reform rovatvezetője) Elnök: Genzwein Ferencet, mert olyan ember, aki egy forintot sem venne ki a magyar futballból, s mert a legkisebb falu labdarúgócsapatának sorsát is szívügyének tekinti. Kapitány: Nyilasi Tibort de csak ha ő is akarja. Erőltetni ugyanis nem szabad, mert senki sem tesz szívességet nekünk azzal, ha elvállalja a magyar válogatott irányítását.
Várkonyi Sándor (labdarúgó-szakíró) Elnök: Olyan személy kell az elnöki székbe, aki hozza a pénzt, s nem viszi. Genzwein Ferenc elismert és sikeres ember, nem csupán az üzleti életben, így ő lehetne Somogyi Jenő, Benkő László és Laczkó Mihály méltó követője. Ráadásul a Vasas kispadján bebizonyította, hogy a futballhoz is ért. Kapitány: Magyar legyen. Ha tehetném, Garami Józsefet választanám, nemcsak mert remek nevelőedző, hanem mert bebizonyította, minden szinten ért a csapatépítéshez.
Hegyi Iván (a Népszabadság főmunkatársa) Elnök: Mindenképpen olyat, akinek tekintélye van. Kapitány: Nyilvánvaló, hogy a magyar válogatottat külföldi kapitányok sem tudják kivezetni a súlyos krízisből. Ezek után nyugodtan a posztra állítható Róth Antal, aki egyáltalán nem égett le az utánpótlás-válogatottal, még az olaszok ellen sem. Mellé felkérhető régi hátvédtársa, a korábbi nyolcvankétszeres válogatott Garaba Imre.
Genzwein Ferenc: "Az is lehet, hogy belevágok"
Mostani körkérdésünk során nem végeztünk nagyívű felmérést, azonban az jelzésértékű, hogy a megkérdezett edzők, illetve újságírók közül hárman is Genzwein Ferenc nevét említették mint lehetséges MLSZ-elnökjelöltét. Tán nem véletlenül… Genzwein Ferenc elismert ember a futball és a gazdasági élet berkeiben is: előbbiben azért, mert edzőként az élvonalban is dolgozott (Vasas), utóbbiban pedig azért, mert igazgatóként, tulajdonosként a monori Ilzer-sörgyár élén könyvelhet el szép sikereket. Nyelveket beszélő, jó diplomáciai érzékkel megáldott szakemberről van szó, aki ismeri a futballöltözők világát, s ugyanilyen magabiztosan viselkedik a tárgyalóasztal mellett is.
"Tájékozódom… – mondta Genzwein Ferenc, amikor azt kérdeztük tőle, ha már többen is emlegetik a nevét, netán vállalná-e az elnökösködést. – Nyolc esztendővel ezelőtt már kapacitáltak, de végül nemet mondtam. Most pedig? Nem mondom, hogy nem érdekel a feladat. Minden érdektől független, a magyar futball sorsát a szívén viselő üzletemberként azt gondolom, tudnék tenni a labdarúgásunkért. Tisztában vagyok vele, annak, aki versenybe száll az MLSZ-elnöki tisztségért, meggyőző programmal kell kirukkolnia, hiszen száz küldött közül hatvanhétnek a bizalmát kell elnyernie. Nagy kihívás ez, de az is lehet, hogy belevágok." ---- Róth Antal népszerűsége megnőtt, és most arra voltunk kíváncsiak, miként látja az U21-es csapat esélyeit, lehetőségeit az új évben, illetve arra kértük a kiváló edzőt, adjon rövid analízist a magyar futball állapotáról. Fontos megjegyezni: Róth Antal nem kívánt belemenni abba a játékba, hogy a kapitánykérdésről beszélgessünk, ez érthető is, hiszen az ő szerződése az U21-es válogatott irányítására szól. Azonban az alábbi interjúból kiderül: a világot és a magyar futballt reálisan néző és értékelő szakemberrel van dolgunk, akit felkészültsége, ügyszeretete és nem utolsósorban edzői hozzáértése (továbbá sikeres játékosmúltja) alkalmassá tenné a kapitánykodásra.
– Noha még frissek az élményei az U21-es csapat tavalyi szerepléséről, szövetségi edzőként nyilván már a jövőt tervezi. A kérdés – a most zajló eseményeket figyelve – kissé álságos: milyen esztendő várhat a magyar utánpótlás-válogatottra kétezer-hatban? – Nehezebb évünk lesz, mint tavaly, ebben egészen biztos vagyok – mondta Róth Antal. – Ugyanis rendkívül speciális a helyzet, hiszen az Európai Labdarúgó-szövetség ez évtől átalakítja az U21-es csapatok versenykiírását. Mint közismert, az UEFA azt találta ki, hogy leválasztja a felnőttválogatottakról az utánpótlás-együttest. A selejtezőkön ezentúl nem lesznek azonos csoportbeosztások, és a korosztályos Európa-bajnokságokat mindig a páratlan években rendezik meg. A kétezer-hatos kontinensviadal lesz az utolsó ilyen Európa-bajnokság, azt követően már kétezer-hétben, majd pedig kétévente rendezik meg a tornát. Emiatt pedig átmeneti időszakot élünk. Mi tehát már a jövő évi korosztályos megmérettetésre készülünk.
– Az ilyen változtatásnak nyilván akadnak előnyei és hátrányai is. Melyek ezek? – Fontos, hogy bár a nyolcvanhármas születésűek kiestek a korosztályból, az egy évvel fiatalabbakra ezután is számíthatok. Vagyis az előző sorozatban rájátszást játszó csapat váza megmarad. Mások mellett Feczesin Róbert, Máté Péter, Priskin Tamás, Sándor György, Tisza Tibor, Tőzsér Dániel vagy például Vadócz Krisztián is szerepet kaphat a csapatban. Ez előny, hiszen ismerjük egymást, tudjuk, milyen teljesítményre képesek ezek a labdarúgók. Erre bizonyosan lehet építeni. Hátrány lesz viszont, hogy nagyon kevés meccset tudunk majd játszani, hiszen a kvalifikáció is módosul. Szeptember elején rendezik a hármas selejtezőt, amelyen két mecscsen, egy idegenbelin és egy hazain kell kiharcolnunk a továbbjutást. Utána pedig a csoportmecscseken elsőként juthatunk a rájátszásig, majd a részvételig.
– Nehéz ilyenkor a szövetségi edző dolga, hiszen míg a klubcsapatok trénerei már január eleje óta együtt dolgoznak a játékosokkal, önnek erre nincs lehetősége, ráadásul a magyar futball vezetőség nélkül maradt, a kevés MLSZ-alkalmazott egyike pedig ön. Mivel tölti az idejét? – Ilyenkor is futballal. Gyűjtöm az információkat, igyekszem gyakran beszélni a játékosokkal és az edzőkollégákkal is. Mondhatom, ebben az időszakban is "képben" vagyok. Szeretném ugyanakkor, ha a jövőben háromhetente tudnánk találkozni, egy-egy edzőmeccset játszani az U21-es gárdával.
– Az előző kvalifikáción bravúrra volt szükség a rájátszáshoz. Képesnek tartja a csapatot hasonló eredmény elérésére? – Tavaly az U21-es gárda bebizonyította, hogy képes bravúrra. Megismételhető az elmúlt évi szereplés, de ehhez szerencsére, maximális teljesítményre és még az előzőnél is nagyobb bravúrra lesz szükségünk.
– Bármennyire is nehéz évre számít, mégis kedvezőbb a helyzet azon a területen, amelyen ön dolgozik. Ennél jóval árnyaltabb a kép, ha általánosságban nézzük a sportág hazai állapotát. Biztosan sokan kíváncsiak a véleményére. Miként látja a magyar futball helyzetét? – Magyar futball… Külföldön és belföldön egyaránt katasztrofális a megítélése. Elsősorban a régóta tartó sikertelenség és a sportágat itthon uraló bizonytalanság miatt. A bizonytalanságban pedig az ember kiszolgáltatottá, frusztrálttá, olykor közönyössé válik. Túlságosan gyakorta változnak a dolgok, ami azért nagy baj, mert ismerjük a labdarúgás nemzetközi rendszerét. Magasabb futballkultúrával büszkélkedő országokban sokat adnak a kiszámíthatóságra, a tervezhetőségre. Nem mondom, hogy a futball minden szegmense előre megkomponálható, de van, ami igen, nálunk viszont ez sem működik. Itthon még fél évre sem lehet előre tervezni, így pedig csak rövid távú döntések születnek.
– Ön még szerepelt az utolsó sikeres magyar válogatottban, 1986-ban azonban részese volt a mexikói csapásnak is. Adódhat a kérdés, vajon a szovjetektől elszenvedett nulla hathoz köti-e a magyar labdarúgás hanyatlását, vagy annak az egy meccsnek nem tulajdonít ekkora jelentőséget? – Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Emlékszem, a mexikói világbajnokság előtt egy neves hazai szakember az akkori utánpótláshelyzetről írt valahol, s felhívta a figyelmet, ha nem teszünk sürgősen valamit, labdarúgásunk óriási bajba kerülhet a következő két évtizedben. Ezzel csak azt akarom felidézni, hogy már akkor megkongatták a vészharangot, mégsem történt semmi.
– Kik a felelősök? – Ostobaság lenne azt remélni, hogy egyszer csak valaki felteszi a kezét, és elnézést kér az utóbbi húsz év hibáiért. Ebben az ügyben érvényesülhet a kollektív bűnösség elve, vagyis a futball hanyatlása a vezetők, az edzők, a játékosok, a szurkolók és – ne vegye sértésnek – az újságírók hibája is.
– Legalább megállítható a hanyatlás? – Szerintem már megállt.
– Tényleg? – A magyar futball fejlődik, ezt komolyan gondolom. Ám ez a fejlődés túlságosan lassú, míg a nemzetközi labdarúgásé egyenesen száguld.
– Ez nem túl biztató. – Persze hogy nem. Az "olló" egyre szélesebbre nyílik, gyakorlatilag behozhatatlanná téve a lemaradásunkat. ---- A HARSÁNY: LOTHAR MATTHÄUS
A Bayern és az Inter játékosaként igazi világsztár volt
Edzőként a Partizant bevitte a BL-be, a Rapidnál és nálunk kudarcot vallott
Valódi sztárnak tartja magát, zavarja, ha nincs reflektorfényben
A szurkolók kivételével mindenkit magára haragított
Szponzorok és közvetve világhírű csapatok sokaságát hozta Magyarországra
Rendkívül drága, szerződése jogilag és etikailag megkérdőjelezhető volt
Általa menedzselt játékosai szerették, a többiek utálták
Nem tudta kimondani, hogy "hibáztam"
NS-ÖSSZEGZÉS: Lothar Matthäus – volt időnk megismerni… – roppant nehéz ember, hiszen tisztában van saját értékeivel, és nem hagyja, hogy ne az övé legyen az utolsó szó. Reklámértéke óriási, ezáltal rengeteget köszönhet neki a szövetség és egészében a magyar labdarúgás, ám az MLSZ nem PR-szakembernek, hanem kapitánynak szerződtette, és ebbéli minőségében megbukott.
A VISSZAFOGOTT: RÓTH ANTAL
Játszott a Feyenoordban, de sérülése miatt korán abbahagyta a légióskodást
Pécsi és soproni edzőként is jól dolgozott, de az U21-es válogatottat vezényli igazán kiválóan
Nem harsog, nem hiányzik neki a szereplés
Csendes, visszafogott, nem akar konfrontálódni
A drukkerek számára közömbös, a szakma viszont elismeri
Ahhoz, hogy elismerjék, győzelmek kellenek
Nem kötelező túlfizetni, évi 30-40 millió forintot lehet rajta spórolni
A fiatal játékosok imádják, a rutinosabbakkal el kell fogadtatnia magát
Képes kimondani: "hibáztam"
NS-ÖSSZEGZÉS: Róth Antal nem osztja meg a szurkolókat, ám egyelőre kevesen sorakoznának fel mögé. Nehéz örökség lenne számára a kapitányi poszt, hiszen a drukkerek szemében Lothar Matthäus legendájával kellene megküzdenie – és csak ő tudja, a várható sorozatos "csak azért is" kritika mennyire viselné meg.
