Bozóky Imre búcsú-sajtótájékoztatót tartott csütörtök délelőtt az MLSZ-székházban. Egy megtört, csalódott ember jelent meg a színen, s látni lehetett, hogy az elmúlt hetek történései mély sebet ejtettek rajta. Nem panaszkodott, ám a szavak fásultan törtek elő belőle, mintha valami magnókazettát hallgattunk volna, amikor beszélni kezdett.
Meggyesi Bálint
Bozóky Imre csendesre sikerült búcsú-tájékoztatóján egyszer sem ejtette ki Kisteleki István ligaelnök nevét
Meggyesi Bálint
Bozóky Imre csendesre sikerült búcsú-tájékoztatóján egyszer sem ejtette ki Kisteleki István ligaelnök nevét
A búcsúzó elnök nekikezdett a múltidézésnek, arról, hogy mit hozott az elmúlt hat év, mit kaptak a magyar futballrajongók a Bozóky-érában. A választ nagyjából mindenki ugyanúgy fogalmazta meg magában: sok-sok csalódást, fájdalmas vereségeket, ugyanakkor viszonylagos nyugalmat is, no meg ráadásként egy világhírű szakembert. Eleget emlegették, hogy az MLSZ elnöksége azért maradhatott 2003 év végén az Európa-bajnoki selejtezők okozta kudarc után is, mert szerződtette Lothar Matthäust.
"Azt gondolom, senki sem vitathatja el tőlem, hogy nyugalmat hoztam a magyar futballtársadalomba – mondta a búcsúzó elnök. – Amikor 1999-ben elnöknek választottak, rosszabb volt a helyzet, mint most. Mindenféle perek okoztak feszültséget, a futballunk súlyos válságban volt, több száz milliós hiány jelentkezett a szövetség kasszájában, ráadásul meglehetősen rossz volt a viszony az UEFA-val és a FIFA-val is. Aztán munkához láttunk, és azt hiszem, sikerült legyőznünk a nehézségeket. Sorolhatnám most a sikereinket, kezdve azzal, hogy Koppenhágában Angliával együtt csatlakoztunk az európai edzőképzés rendszeréhez, folytathatnám a Népstadion névadó ünnepségével, amikor is Puskás Ferenc Stadionra kereszteltük át a létesítményt. Kevesen tudják, hogy kettőezer-háromban jó esélyünk volt az UEFA-kupa döntőjének megrendezésére. Az eredményeinket senki sem veheti el tőlünk, s azt is ki merem jelenteni, hogy a tisztességünk megkérdőjelezhetetlen."
Bozóky Imre nyugodtnak tűnt, talán túlságosan is visszafogottnak. Pedig a helyzet azt kívánta volna tőle, hogy kiabáljon, érveljen, az asztalra csapjon, s legfőképpen bizonyítékokkal szolgáljon. Ám Bozóky Imre nem hozott magával egyetlen szélfútta lapocskát sem Lothar Matthäus sokat emlegetett és gyakorlatilag senki által nem látott szerződéséből. Nem tette ki az asztalra a szövetség vezetőségének feddhetetlenségét bizonyító dokumentumot sem, amely cáfolta volna a támadásokat. Bozóky Imre feladta a harcot, ezt a vak is láthatta, s ami talán a legfurcsább: az egyórás monológjában egyszer sem ejtette ki Kisteleki István nevét, nem próbálta megvádolni, s eszében sem volt visszavágni.
Alighanem ezért is buktathatták meg. Ha rossz a futball, ha túl sok pénzt keres a kapitány és a mögötte álló menedzser, akkor bizony nem célravezető halkan érvelni. Főként ha az ellenzék fennhangon kiáltja világgá: csalók vagytok. ---- Nem állítható, hogy záporoztak volna a kérdések Bozóky Imréhez. A magyar futball balhéiba már-már belefásult újságírók közül csak néhányan próbálták sarokba szorítani a mandátumától megfosztott és a posztjától csütörtökön sajtótájékoztatón is elbúcsúzó elnököt. Később elkísérhettük az elnöki szobába, még egyszer röviden átbeszélve a sajtótájékoztatón elhangzottakat.
Ma már csak emlék…
Ki ne emlékezne a nyolcvanas évek közepére, amikor még magyar sikerektôl volt hangos a világ labdarúgása. Ott volt ugye a Mezey György irányította nemzeti tizenegy, amely a mexikói világbajnokság elôtt tulajdonképpen csak azt az ellenfelét nem gyôzte le, amelyikkel nem mérkôzött meg, és ott volt persze a Kovács Ferenc edzette Videoton, amely 1985-ben egészen az UEFA-kupa-döntôig menetelt. Nagyszerű futballisták alkották akkor a fehérváriak játékoskeretét, elég csak Csongrádi Ferenc, Disztl Péter vagy Burcsa Gyôzô nevét említeni. A Vidi menetelésében kulcsszerepe volt annak a Szabó Józsefnek, akit „Tyantyiként” ismert a futballvilág, és aki szombaton a székesfehérvári utánpótlás egyik felelôs vezetôjeként tekintette meg a programot felvezetô Dunaferr–Videoton találkozót. A félreértések elkerülése végett az 1990–91-es korosztály mérkôzését… „Egy kicsit irigykedve nézem a mostani labdarúgókat, nem tagadom, nosztalgiázva gondolok vissza a szép emlékű Képes Sport-kupákra – mondta Szabó József. – Az akkori terembajnokságoknak rendre Miskolc adott otthont, én mégis egy zalaegerszegi fellépésünket emelném még ki, amikor is a nyolcvanas évek elején a magyar válogatottat sikerült legyôznünk a döntôben. Talán még sokan emlékeznek Kovács József tanári játékára, Karsai László pazar megmozdulásaira és arra, hogy mennyi örömet tudtunk szerezni a szurkolóknak. Igaz, ma már nem parketten, hanem műfüvön játszanak az utódok, ám ettôl még igaz a megállapítás, hogy ezek a mérkôzések remek felkészülést jelentenek a csapatoknak a nagypályás bajnokságra. Így visszagondolva azt mondom, én is rengeteget fejlôdtem összjátékban azokon a tornákon, és bízom abban, hogy Dvéri Zsoltéknak is hasznukra válik majd a vasárnapi megméretés. Tudom, a Fradi a játéknap esélyese, de a bizonyítási vágy akár továbbjutást is eredményezhet”.
– Ez az utolsó, sőt utolsó utáni napja az MLSZ-székházban: mit vihet magával az irodából? – Csak a személyes tárgyaimat, valamint az elnöki széket, ezt ugyanis megvásároltam – mondta sóhajtva, majd egy pipára gyújtva Bozóky Imre.
– No igen, az elnöki szék: ettől az ülőalkalmatosságtól azért búcsúzhat, mert idehozta kapitánynak Lothar Matthäust. A német edző és vele együtt a marketing- és hidetési vonalon dolgozó Pellady Péter személye csípte leginkább az ellenfelei szemét, sarkosan fogalmazva: a nekik kifizetett milliók miatt csomagolhat most. Nem bánta meg, hogy rájuk szavazott? – Ahogyan sok másikat, ezt a döntésemet sem kell megbánnom. Lothar Matthäusszal kapcsolatban továbbra is tartom a véleményemet, sőt eltántoríthatatlan vagyok tőle: az ő érkezése megmozgatta a magyar futballt. Még véletlenül sem akarok a magyar edzők ellen beszélni, de a futballhoz való hozzáállása, sportemberi mentalitása igenis lökést adott a sportágnak. A vele kapcsolatos dicséretet sem akarom elnyújtani: a szurkolók szerették, szeretik a válogatottat, és az is látszik, hogy a mai nemzeti csapat az igazán jó ellenfelek ellen is tud küzdeni.
– És? Mire mentünk ezzel?… – Tény, a FIFA-ranglistán nem léptünk előrébb, a világbajnokságra nem jutottunk ki, de azt ne feledjük: Lothar Matthäus egy új, a fiatalabb játékosgeneráció tagjainak adott lehetőséget a bizonyításra.
– Csakhogy a könyvvizsgálói jelentés szerint sokba került ez a kapitányi kísérletezéssel eltelt két év… Sebes József, a felügyelőbizottság elnöke szerdán, Az este című műsorban tömören megfogalmazta a lényeget: a kapitánnyal kapcsolatos szerződésekkel pénzügyileg túlvállalta magát a szövetség. – Vajon miképpen történhet meg, hogy a közgyűlésen a küldöttek által szentesítetten, és a magyar labdarúgás képviselői által elfogadott határozattal ellentétben – miszerint a könyvvizsgálói jelentésben leírtakra harminc napon belül reagál a szövetségi apparátus – miképpen vállalja a nyilvános szereplés során a kritizálást az elvileg független ítészként dolgozó felügyelőbizottság elnöke? No de ahogyan a műsor koncepciója is sugallta, a szövetségi pénzügyeket nyilvánvalóan úgy adják elő, hogy mindenki kizárólag azt értse: itt csalnak.
– Megkerülhetetlen: súlyos, ötszázhuszonötmillió forintos pénzügyi hiányt említ ez a könyvvizsgálói jelentés. – Erre csak annyi: elkészül a szövetségi jelentés is, amely választ ad mindenre. Amúgy pedig elég erre a felvetésére egyetlen mondattal válaszolnom: minden egyes forint a magyar futballban maradt.
– A Derball Kft. hol játszik? – Ez a népszerű téma…
– Ez. Sokan nem értik, minek kell ide közvetítő cég, hogy miért olyan szövevényesek a szövetség pénzügyei, mint egy pókháló, főleg úgy, hogy a végén kiderül, nálunk minden ragyogó üzlet ellenére nemhogy pluszban, hanem súlyos mínuszban van az egyenleg? – Három esztendeje nyolcvan-, a következő évben százhuszonötmillió, tavaly száznegyvenmillió forint volt a szövetség szponzori bevétele. Hat esztendővel ezelőtt, amikor elnökké választottak, több száz millió forintos adósság és emellett több per gyötörte a szövetséget, ehhez képest ma a magyar labdarúgás számára ad forintokat az MLSZ, vagyis – még egyszer hangsúlyozom – egyetlen fillér kár sem érte a sportágat. S ha már az előbb a Derball Kft.-ről volt szó: a céggel kötött szerződés révén pozitív mérlege van az MLSZ-nek. Elhiheti, amikor jön majd a következő elnök, és ha valaki azzal áll elé, hogy ő hoz nyolcszázmillió forintot, és ennek a munkának a jutaléka harminc százalék, akkor azonnal igent mond.
– De miért mondana? – Mert minden évét jóformán nulla forinttal kezdi az MLSZ. Az államtól működési támogatás címén befolyik nyolcmillió forint, azonban az éves költséget a jegy- és egyéb bevételekből kell előteremteni.
– Mint ahogyan – olvasom a könyvvizsgálói jelentésben – Lothar Matthäus fizetését, lakásának berendezését… – Ferdítés! Lothar Matthäus javadalmazását a Demján Sándor által adott évi százezer euró, azaz huszonötmillió forint teszi ki, a további összegek pedig a német szakember üzleti ügyeit intéző cégek hatáskörébe tartoznak, nem a szövetségi kasszát terhelik.
– Ha most azt kérném, hogy mutassa meg a kapitányi munkavállalással kapcsolatos összes szerződést, az MLSZ és a Derball közötti megállapodásokat, akkor megtenné? – Az elnökségi tagok láthatták a megállapodásokat, amikor ezt kérték, ami pedig a kapitányi szerződést illeti: az titkos, úgyhogy ezt tiszteletben kell tartani.
– Vajon miben látja magát hibásnak, végleges-e a döntése, hogy nem vállal funkciót a magyar futballban, illetve megtarthatja-e a funkcióit a FIFA-nál és az UEFA-nál? – A nemzetközi, illetve az európai szövetségnél megtarthatom a funkcióimat, feltéve, ha az új vezetőség nem torpedózza meg. A magyar futballból kiszállok, mégpedig azért, mert azt látom, a most rám támadók nem a magyar futballt, hanem egyes embereket és az ő ügyüket támogatják. A döntéseimet nem bántam meg, ismét szerződtetném Lothar Matthäust, és nem csapnám be az ajtót olyan partner előtt, aki milliós üzleteket hoz a magyar futballnak. Ötvenhárom éves fejjel nem tudok változtatni a mentalitásomon, de a tanulság azért megvan: több kompromisszumot kötöttem, mint amennyit kellett volna, és a kommunikációban is rossz voltam, de… Ettől függetlenül emelt fővel távozhatok. ---- Nemes Ferenc, a Fejér Megyei Labdarúgó-szövetség elnöke – Horváth Cs. Attilával együtt – lemondott tisztségéről, s emiatt megszűnt a Bozóky Imre vezette elnökség mandátuma, ezért Lothar Matthäus is ostorozta. "Leginkább Lothar Matthäus nyilatkozata háborított fel – mondta lehangoltan Nemes Ferenc. – Úgy mondott ítéletet felettem, hogy egyszer sem beszélt velem, így nem ismeri lemondásom okát sem."
A Népszabadság azt írta: Nemes Ferenc – mint a Várszegi Gábor patronálta Bodajk korábbi klubvezetője – lehet az amatőrök elnökjelöltje "Várszegi Gábor és köztem korrekt kapcsolat volt tavaly nyárig – válaszolt Nemes Ferenc. – A kapcsolat azonban megszűnt, nem értekeztem Várszegi Gáborral az MLSZ-szel kapcsolatos ügyekről."
Horváth Cs. Attila is reagálni kívánt: "Lothar Matthäus ugyanolyan volt szövetségi kapitánya ma már a magyar labdarúgásnak, mint Sebes Gusztáv, Baróti Lajos, Mészöly Kálmán, Mezey György, Csank János vagy Bicskei Bertalan, azzal a különbséggel, hogy az említettek mindegyike sikeresebb volt nála. Persze a sikertelenség nem bűn, sőt sokat tanulhatnánk tőle, hogyan lehet a semmit becsomagolva eladhatóvá tenni."