Három centi, kilométerekről

Az ejtőernyősök a szabadesés során a 300 kilométer/órás sebességet is elérhetik, de akadnak olyanok, akiknek ez nem elég: a szédítő zuhanás közben különféle mutatványokra is képesek...
A sportágat 1797-ben a francia André Garnerin hívta életre, miután egy merész elhatározással megvalósította Leonardo da Vinci elképzelését: ejtőernyővel leugrani egy forró levegővel töltött ballonból. A repülésnek ez a formája azóta sok millió embert hódított meg, az ejtőernyőzés 200 évvel Garnerin ugrása után nem véletlenül szorított helyet magának a Világjátékok programjában. A Légi Sportok Nemzetközi Szövetsége (FAI) hét különféle versenyszámot is megkülönböztet, ezek közül öt szerepel a Világjátékok programjában: a célbaugrás (férfi és női), a formációs ugrás, a szabadesés, a csoportos szabadugrás és az úgynevezett canopy piloting. A formációs ugrás, a szabadesés és a csoportos szabadugrás során a levegőben kamerával rögzítik az ejtőernyős bemutatóját, és a videofelvétel alapján pontoz a zsűri, míg a canopy pilotingban a célbaugrás, a sebesség és a megtett távolság egyaránt fontos szempont.

Ami bennünket, magyarokat a leginkább érdekel majd, az a "legöregebb" versenyszám, a célbaugrás, amelynek során a magasból a mindössze három centiméteres célpontot kell eltalálni. A világjátékok történetében a mieink mindig kiharcolták az indulás jogát, de pénzhiány miatt egyszer sem indulhattak, ezúttal viszont Asztalos István, a Szolnoki Honvéd ESE versenyzője és edzője, Tóth János képviselheti színeinket.

"Ebben a klasszikus versenyszámban a világbajnokság első tíz helyezettje indulhat a Világjátékokon. A versenykiírást még nem ismerem, gondolom hat-nyolcszáz méter magasból ugrunk majd, természetesen mindenki siklóernyővel, onnan egy szivacs közepén egy kis berendezés háromcentis közepét kell eltalálni, az erre a célra kialakított cipősarokkal. Ebben a versenyszámban az élbolyban a lábhelyezéseken dől el a verseny, talán a lövészethez tudnám hasonlítani, az idegek harca, ki milyen napot fog ki. A vébé tíz legjobbja között nincs tudásbeli különbség, a szerencsén és az adott napi formán múlik, ki állhat majd a dobogóra" - vélekedett a 86-os szolnoki repülőezred hivatásos állományú zászlósa. A 41 esztendős Asztalos István 1993-ban Európa-bajnoki címet szerzett, a világbajnokságokon egyéniben hatodik, csapatban pedig második helyezés a legjobbja.

Az ejtőernyősök július 15-17. között versenyeznek az érmekért, a kvalifikációk alapján ebben a sportágban 18 ország versenyzői csapnak majd össze. Az erőviszonyokra jellemző, hogy négy esztendeje az Egyesült Államok ugrói két aranyat szereztek, míg Németország és Olaszország egy egy első helyezést jegyzett.



További hírek a www.vilagjatekok.hu internetes oldalon olvashatóak. ---- K ---- C