Ami történt, az képtelenség

Képtelenség.Lapunk fotóriporterét, Danis Barnát bántalmazták szombat este, a Siófok– Videoton futballmérkőzés közben. A szégyenteljes történet lényege: kollégánk a meccs szünetében az első félidő legfontosabb eseményeit rögzítő fényképeket szerette volna elküldeni a budapesti szerkesztőségbe. Mindehhez egy asztalra és egy székre volt (illetve, lett volna…) szüksége, ezért a pályáról bement a klubházba. Éppen munkához látott volna, amikor a Siófok egyik rendezője közölte vele, itt aztán nem dolgozhat. Danis Barna ekkor azt kérte, biztosítsanak számára egy szobát, ahonnan el tudja küldeni a képeket. A válasz erre az volt, hogy a rendező fogta a fotóriporter felszerelését, és elkezdte kihordani az utcára. Tegyük hozzá: milliós értékű gépekről van szó. Munkatársunk ekkor azt kérte, legalább a felszerelésében ne tegyenek kárt.A rendező ekkor megütötte.Akkora erővel, hogy szakmában 35 éve dolgozó Danis Barna szája felrepedt.Sajnos van tovább… Kollégánk rögvest egy rendőrhöz fordult, ám segítség helyett egy "jó tanácsot” kapott: a saját érdekében minél előbb hagyja el Siófok városát…Elhagyta – vérző szájjal.Kép nem érkezett a találkozóról…Vasárnap jelentkezett szerkesztőségünkben Sallói István, az újonc klubigazgatója."Roppant mód sajnáljuk, hogy Siófokon atrocitás érte a Nemzeti Sport munkatársát – kezdte az igazgató. – De… Bárkivel is beszéltünk szombat este óta, az ütést senki sem látta. Vagyis van egy állítás és van egy tagadás. Természetesen mi is vizsgálatot indítunk az ügyben, és ha kiderül, hogy valóban bántalmazták Danis Barnát, akkor a Siófok FC megteszi a szükséges lépéseket. Tudomásunk szerint a fotóriporter az első játékrész harmincötödik percében jött be a klubházba, ami már önmagában szabályellenes, lévén az egyik paragrafus kimondja, a mérkőzés előtt fél órával, a mérkőzés közben, illetve a mérkőzést követő harminc percben a játékosokon, a szakmai stáb tagjain, a játékvezetőkön, az ellenőrön és a rendezőkön kívül senki sem tartózkodhat az öltözőfolyosón. Tehát az újságírók sem. A bejáratnál posztoló rendező ott hibázott, hogy beengedte Danis Barnát a székházba. Ettől függetlenül a fotós maradhatott volna, a rendező csupán azt kérte tőle, hogy amíg tart a szünet, addig távozzon. Ô erre nem volt hajlandó. Hogy ezek után mi történt, az még tisztázatlan. Mi mindenesetre beszéltünk az érintett rendezővel, ő állítja, nem ütött. Ettől függetlenül, mint már mondtam, nyomozunk, már a rendőrséggel is felvettük a kapcsolatot.”Sallói István azt már kiderítette, kollégánk valóban azt kérte a rendezőktől, hadd menjen be egy olyan szobába, ahol van telefonvonal. "Mi erről akkor nem tudtunk, ám ha időben értesülünk róla, megoldjuk a problémát – folytatta a direktor. – Még egyszer mondom, sajnáljuk, hogy így alakultak a dolgok, elnézést kérünk a Nemzeti Sport munkatársától, ugyanakkor úgy vélem, higgadtabb viselkedés mellett elkerülhető lett volna az ügy.”A klubigazgatóhoz hasonlóan mi is megkerestük a siófoki kapitányságot, igaz, vasárnap túl sok embert nem találtunk ott: "Én nem nyilatkozhatok, olyan ember meg nincs bent, aki kompetens lenne. Keressék hétfőn Fábri István alezredest a közlekedési osztályon, ő adhat választ a kérdésekre” – így egy női hang a telefonban. Egy kérdéssel azért megpróbálkoztunk: a meccsen, ugye, helyi rendőrök teljesítettek szolgálatot? Erre a következő feleletet kaptuk: "Én nem tudom, nem dolgoztam szombaton.”Danis Barna útja egyébként a stadionból az orvoshoz vezetett: azon nyomban látleletet vetetett, és abból kiderül: a szája sarka befelé felrepedt, arca, szája fáj. A Magyar Oimpiai Bizottság kitüntetettje, több pályázat nyertese, az elmúlt két év legjobb magyar sportfotósa feljelentést tesz a rendőrségen, méghozzá az általa megkérdezett rendőr ellen, aki nem intézkedett. "Inkább kétszer elmondta, hogy jobb, ha nem járom Siófok utcáit, és mihamarabb elhagyom a várost. – mesélte munkatársunk. – A rendező pedig igenis megütött. Amikor ledobta a táskámat, lehajoltam érte, és közben húzott be egyet. Alulról, úgy, hogy nem is láthattam. Az a borzasztó az egészben, hogy ilyen előfordulhat. Pedig csak egy széket és egy asztalt szerettem volna, hogy európai körülmények között végezhessem a munkám. Ha erre ez a reakció… Természetesen nem hagyom annyiban a dolgot. Félreértés ne essék, nem azt szeretném, hogy azt az amúgy minősíthetetlen hangnemet használó illetőt lecsukják. Sokkal inkább azt, hogy legyen már végre rend, hogy másokkal ne fordulhasson elő az, ami velem.”Mert az, ami történt, képtelenség – legalábbis másutt az.