Prukner: Majdhogynem reménytelen a szituáció

– Hogy van?
– Ó, jobban nem is lehetnék – nyilatkozta Prukner László, a ZTE vezetőedzője a Nemzeti Sport kérdésére.

– Tényleg hogy van?
– Nehezen, nagyon nehezen bírjuk a helyzetet. Sajnos nem könnyű a hitet és az akaratot tartani az önbizalmában amúgy is megtépázott csapatban. Amit az ősszel mondtam, most is tartom: volt egy nagyfokú önbizalomvesztés az öltözőn belül, amit a mostani helyzet csak fokoz.

– Mit tehet ilyenkor az edző?
– A pszichológus, sőt inkább a lelki társ bőrébe bújik. Ilyenkor nem az a kérdés, milyen edzést tartok, hanem az, hogyan tudok kommunikálni a játékosokkal. Bizonyos tekintetben majdhogynem reménytelen a szituáció. Egyre türelmetlenebbek a futballisták, de amíg csak hajszálnyi remény is van a túlélésre, mindent elkövetek, hogy ezt a helyzetet közösen orvosoljuk.

– Szóval nem adja fel?
– Persze hogy nem! Amíg matematikai esélyünk van a bentmaradásra, töretlenül hiszek abban, hogy a következő szezontól is élvonalbeli együttese lesz Zalaegerszegnek. Ám ha néhány napon belül nem történik pozitív változás, akkor...

– Akkor?
– Most még hadd ne fejezzem be a mondatot! Egyelőre csak azon fáradozom, hogy egyben tartsam a csapatot. Már csak azért is, mert ez erkölcsi kötelességem. Akik itt vannak a nehézségek ellenére, tisztességgel dolgoznak. Az nyilvánvaló, hogy mentálisan nincsenek a legjobb állapotban, de az eddigi melót becsülettel elvégezték. Ha rendeződnének a problémák, a feszültség nagymértékben csökkenne, a hangulat sokkal jobb lenne, miközben abban is biztos vagyok, hogy a munka minősége javulna. Ismétlem, nem adom, nem adjuk fel. Egyvalamit ígérhetek: amíg lehet, kitartok, ha a hajónk végül el is süllyed, én szállok le róla utoljára.

A ZTE HELYZETÉVEL FOGLALKOZÓ KÉTOLDALAS ÖSSZEÁLLÍTÁST KERESSE A NEMZETI SPORT PÉNTEKI SZÁMÁBAN!