- Hitte volna, hogy ennyire szeretik a szurkolók?
- Hogy őszinte legyek, nem tartottam attól, hogy kifütyülnek – árulta el lapunk megkeresésére vasárnap délelőtt Lisztes Krisztián. – A drukkerek többsége mindig is kiállt mellettem, feltehetőleg ők is tisztában vannak vele, mit jelent nekem a Ferencváros. Még akkor is, ha kétezer-nyolc tavaszán nem úgy sikerült a visszatérésem, ahogy szerettem volna. Elismerem, akkor én sem voltam tökéletes állapotban, de talán minden másként alakul, ha több türelmet és nagyobb bizalmat kapok. Igaz, napjainkban, amikor a sport javarészt üzlet, tudomásul kell venni, hogy nem elsősorban a játékos érdekeit tartják szem előtt. A szívélyes fogadtatást és a tapsot mindenesetre ezúton is köszönöm a fradistáknak.
- Ami a legfrissebb emlékezetes mozdulatot illeti: a szombati mérkőzés 69. percében 21 méterre a Ferencváros kapujától szabadrúgáshoz jutott a Paks. Átvenné a szót?
- Mint kijelölt rúgók, Éger Lászlóval ketten álltunk a labda mögé. Laci előbb közölte, hogy majd ő berúgja, aztán ahogy hátrált, szólt, nézzük csak, mit tudunk kihozni belőle, végül megkérdezte, nekem mi a véleményem. Tököli Attila ekkor kiáltott oda, hogy Krisztián, rúgd vissza a labdát abba a sarokba, ahol a kapus áll. Megfogadtam a tanácsát. Meg is köszöntem „Tökinek” a tippet, a magam részéről még gólpasszt is megszavazok neki.
- A mezletépős, hason csúszós ünneplés elmaradt.
- Eszemben sem volt nagy fiesztát csapni. Hogy nézett volna ki, ha elkezdek fel-alá szaladgálni?! Örültem a gólnak, ám tisztelem annyira a Fradi-tábort, hogy ezt nem akartam kimutatni. Azt viszont mindenkinek el kell fogadnia, hogy én azt tettem, ami a dolgom. Bobby Davison gratulált a lefújás után, ez jólesett. Megjegyzem, nem érzek elégtételt, nincs bennem tüske, egyszerűen elfogadom, hogy az élet ezt hozta. Csak azt az egyet nem értem, hogy Lipcsei Pétert miért nem becsülik meg jobban az Üllői úton.
- Az első forduló előtt úgy fogalmazott, igyekszik meghálálni a bizalmat, amelyet Pakson kapott. Hogy érzi, eddig sikerült?
- Nem vagyok teljesen elégedett. Az első gólomat viszont megszereztem, és mivel úgy tartják, új együttesben ez az egyik legnehezebb feladat, örülök, hogy ezen túl vagyok. Bízom benne, a folytatásban még több góllal és gólpasszal leszek a csapat segítségére. A rajtot jobban is elkaphattuk volna, de mivel még csak a szezon elején járunk, bőven van időnk és lehetőségünk javítani. Az Üllői úti döntetlen mindenesetre erőt adhat.
A LISZTES KRISZTIÁNNAL KÉSZÍTETT INTERJÚT TELJES EGÉSZÉBEN A NEMZETI SPORT HÉTFŐI SZÁMÁBAN OLVASHATJA!