Apukám, ez van

Különösen azután nem, hogy a válogatott sem úgy szerepelt, ahogy ő azt (el)várta volna. Persze könnyű neki, Tichy Lajos és társai játékán nőtt fel, meglett fiatalemberként pedig Kocsis Lajos és a többiek ejtették ámulatba (mellesleg: nevezett Lajosok voltak a művészek, nem a Galambos…). Később még Détári Lajos és csapata is kicsalta a stadionba, mára azonban csak legyint, ha csütörtök tájékán azt mondom neki, te, apu, Honvéd–Diósgyőr van szombaton. S attól tartok, nem azért csinál úgy, mintha hidegen hagyná a dolog, mert a kispesti gárdával manapság egy Lajos sem áll szerződésben…Szóval a fater azt állítja, nem érdekli ez a foci.Pedig dehogynem…Szombat este például felhívtam, csak úgy, mi újság. Először azt kérdezte, hogy vagyunk az asszonnyal, másodszor meg azt, mik lettek a meccsek…"Hihetetlen” – hitetlenkedett, amikor kiderült, hogy a Balaton FC három ponttal gazdagabban hagyta el a ferencvárosi létesítményt."Szegény Bozsik” – sajnálta a szombathelyi trénert, midőn arról értesült, hogy a Haladás Győrben szállt fel a "6-osra”."Ez igen” – bólintott elismerőleg (illetve csak sejtem, hogy bólintott) a "pesti” közreműködéssel megszületett pécsi siker hallattán (ha valaki nem olvasott volna róla: Pest Krisztián két találattal vette ki a részét a PMFC 3–1-es győzelméből)."Megint nyert a Zete? Akkor már nem is utolsó, ugye?” – tette helyre fejében a Békéscsabát, a Zalaegerszeget és a tabellát három másodperc alatt.Azt már magától fújta, hogy a Debrecen pénteken végzett 3–3-ra a Dózsával (a régi idők focijából a Dózsa is megmaradt neki…), míg az MTK vasárnap lép pályára Sopronban.És még téged nem érdekel ez a foci, mi? – röhögtem magamban. Amit tudni akart, azt gyorsan megtudta, később hiába mondtam, hogy este Milan–Juventus lesz. A Real szombat esti tévémeccsét már be se dobtam ezek után.Valami megmagyarázhatatlan rajongás ez nála (meg még százezreknél): aki egyszer beleszeretett a magyar labdarúgásba, az, csalódjon egyszer, kétszer, huszonhatszor, képtelen abból kiábrándulni. Mindegy, hogy milyen szinten, milyen tétben megy a játék, legyen az a Budapest-bajnokság III. osztálya vagy a Pest megyei pontvadászat második vonala, a hét végi mérkőzés szent és sérthetetlen (eme állítással talán még azok sem vitatkoznak, akik az Üllői úti stadion egyik szektorát átrendezték szombat reggelre: a "Szeiler takarodj” feliratot varázsoltak az ülésekre; úgy tetszik, nekik csak a Fradi sérthetetlen, a direktor már nem…).Hogy mifelénk, történjék bármi, ez a sportág tényleg mindenek felett áll, arra egy példa (ami már csak azért is tanulságos lehet, mert nem az élvonalból, hanem a legalacsonyabb ligából ragadtuk ki): kedves barátom mesélte, együttese, a BLASZ IV-ben futballozó Tabán FC vezetője sms-t kapott a közelmúltban. Soros ellenfelük intézője a következő üzenetet pötyögte be: "Jobb ha el sem jöttök a hétvégén, mert ha nem álltok ki, megússzátok 0–3-mal…” Az újonc létére az előkelő hatodik helyen tanyázó egylet a mobil helyett a pályán kívánt válaszolni: másfél órával a kezdés előtt a teljes keret (beleértve a sérülteket is) az öltözőben csücsült, arra várva, hogy a bíró játékra alkalmasnak minősítse az esőáztatta, már-már a Komjádi-uszodát idéző gyepet. Fájdalom, a "spori” nemet mondott, így a felek kénytelenek voltak elnapolni a találkozót. És még valami: hogy a Tabán FC nehogy kiessen a játékból, a szakvezetés sebtiben intézkedett, és szerdára lekötött egy edzőmeccset.Vasárnap este ezt meséltem el először apunak. Tetszett neki a dolog, talán ifjúkori lelkesedése jutott eszébe. A vége még az lesz, hogy csütörtökön megkérdezi tőlem, a hét végén hol játszik a Tabán…