A legfontosabb változások

"Amikor szabályalkotásra kerül sor, bizonyos alapelvek vezérlik a technikai bizottságot. Az első és legfontosabb szempont: minél gyorsabbá, gólgazdagabbá, tehát látványosabbá tenni a játékot. A következő, hogy minél egyszerűbbé, érthetőbbé váljon a játék a nézők számára, vagyis ne legyenek túlzottan komplikáltak a szabályok. Ahogy a játék fejlődik, mindig kiderül valamiről, hogy idejét múlta vagy eredetileg sem volt tökéletesen megalkotva, tehát javításra szorul, ez a harmadik fontos elv, a negyedik pedig a védő és a támadó csapat közötti egyensúlyra való törekvés. Sőt én megemlítenék még egy ötödiket is: minden olyasmit szeretnénk kiszűrni, amivel visszaélhetnek a csapatok, vagyis ami lehetőséget nyújt sportszerűtlen előnyszerzésre" – hangzott az itthon máig is elismert játékvezető bevezetője, aki cseppet sem mellékesen lassacskán teljesen felépül április 17-ei szívinfarktusából, mely a Körmend–Atomerőmű férfimeccs nagyszünetében érte. Mint megtudtuk, augusztus közepén kell visszamennie a zalaegerszegi kórházba értágításra, és azt követően döntik el: minden olyan jól sikerült-e a gyógyulási folyamat során, hogy visszatérhessen a pályára.

1. A jövőben kosárra dobás esetén, ha a labda már elhagyta a dobó játékos kezét, de közben lejár a támadóidő és nem ér gyűrűt a játékszer, majd rögtön és egyértelműen a védő csapat szerzi meg, nem kell megállítani a játékot.
"De rögtön hozzátenném: ha bármi kétség felvetődik azzal kapcsolatban, hogy valóban a védők birtokába kerül-e a labda, továbbra is meg fog szólalni a síp. A játék gyorsítása, illetve folyamatosabbá tétele érdekében találták ki, hogy minél kevesebb megszakítás legyen. Évről évre finomították ezt a részt a szabálykönyvben, és most már azon a ponton van, ami talán a végleges lesz, vagy legalábbis hosszú időre meg fogja állni a helyét. Itt most már gyakorlatilag megegyezünk az NBA-szabállyal."

2. A labdát eddig is nyolc másodperc alatt kellett átjuttatni a másik térfélre, de ezentúl, ha közben a pályán kívülre kerül, nem kell újrakezdeni ennek a számolását. Természetesen ha a nyolc másodperc letelt, és a játékszer még nem ért földet az ellenfél térfelén vagy nem került a támadó csapat egyik játékosának birtokába (tehát mondjuk, még a levegőben van), akkor meg kell állítani a játékot, és az ellenfél következhet oldalbedobással.
"Annyit tennék ehhez hozzá, hogy amikor a huszonnégy másodperces támadóidő nem indul újra, a nyolcat sem kell újra számolni. Ez is egy lépés a látványosság felé, például, hogy érdemes legyen az egész pályán való letámadást gyakrabban alkalmazni."

3. Kizárólag a mérkőzések kezdetekor lesz feldobás, sem a további negyedek elején, sem a hosszabbítás nyitányán nem kerül már erre sor.
"Utána mindig a váltakozó labdabirtoklás szerint folytatódik a játék, és amerre az előző negyed végén mutat a nyíl, úgy kezdjük a következő játékrészt, az ősszel tehát már nem számít majd bakinak, ami az előző idényben egy Szolnok–Pécs női mérkőzésen még műhibának lett elkönyvelve. S hogy miért csökken tovább a feldobások száma? Azért, mert bizony sok esetben nem voltak tökéletesek, másrészt itt is az igazságosabbá tétel volt a vezérelv, mert előnybe kerültek azok a csapatok, amelyek magukénak tudhattak, mondjuk, egy nagyon magas játékost, hiszen a kettős hibát és a tartott labdát kivéve rendre ő ugorhatott. Ezt a szabályt egyébként az NCAA-ből vette át a FIBA."

4. A három másodperces szabály alkalmazása, tehát számolása csak akkor kezdődik el, ha a támadó csapat már átjuttatta a labdát az ellenfél térfelére.
"Ez tulajdonképpen csak egy praktikus egyszerűsítés, nem is nagyon fújtak ilyet a játékvezetők. Lényegileg szerintem nem oszt, nem szoroz."

5. Ha valamelyik védőjátékos feltűnően támadóhibát próbál eljátszani, akkor technikai hibát lehet ellene ítélni.
"Nagyon lényeges szabályváltozás! Itt visszautalnék arra, amit a bevezetőben elmondtam: a sportszerűtlenség minden formáját, amelyet a szabályok adta lehetőségekből próbáltak a játékosok elkövetni, megpróbálták kiírtani, és az elmúlt időszakban nagyon elharapózott a védőjátékosok részéről a színészkedés a támadófault kierőszakolása érdekében. Olyan lesz ez, mint a futballban a színészkedésért automatikusan járó sárga lap. Remélem, úgy járunk majd ezzel is, mint a szondázással: amikor bevezettük, hogy azt fújni kell, hirtelen eltűnt."

6. Ha a játékvezetőt valamelyik játékos szándékosan akadályoztatja, testi kontaktusba kerül vele, akkor a kosaras technikai hibával sújtandó.
"Ez eddig is technikait ért, csak most kicsit jobban felhívták rá a figyelmet."

7. Ha a támadó és a védő játékos egyszerre birtokolja a labdát, és közben a játéktéren kívülre lép valamelyikük, akkor feldobás-szituáció következik be, és a váltakozó labdabirtoklás szabályai szerint a nyíl iránya dönti el, hogy melyik csapat hozhatja játékba a játékszert.
"Ez tulajdonképpen egy játékhelyzet pontos meghatározása végre, hogy ilyenkor mit kell fújni. Eddig volt, aki úgy ítélte meg, hogy kilépett az a játékos, aki a labdát egyszerre birtoklók közül, mondjuk, a vonalon állt, és ilyenkor a másik fél jöhetett oldalról."

8. Ha egy sérült játékos a 15 másodperces várakozási idő leteltével még nem áll készen a folytatásra, de időt kér valamelyik csapat, és ezalatt játékra alkalmassá válik, nem kell lecserélni.
"Eddig le kellett, méghozzá kötelező jelleggel, hiába gyógyult meg az egyperces szünet során, például hiába állították el a vérzését. Ez is az igazságosabbá tételt szolgálja szerintem, mert a korábbi szabály sújtotta bizonyos esetben a vétlen sérült játékost." ---- A ---- &