Klub-vb: német és brazil csapat az F-csoport két favoritja

BORUSSIA DORTMUND

Aligha lehet kérdés, hogy a nyolcszoros német bajnok, egyszeres Bajnok Ligája-, ötszörös Német Kupa-, egyszeres KEK-, hatszoros német Szuperkupa-győztes dortmundiak továbbjutnak a klubvilágbajnokság D-csoportjából. Németország második legeredményesebb klubja a magunk mögött hagyott idényben ugyan csak a csalódást keltő 4. helyen végzett a Bundesligában, már a 2. fordulóban kiesett a Német Kupából, és a Bajnokok Ligájában is elvérzett a negyeddöntőben az FC Barcelonával szemben, ám a kerete toronymagasan a legértékesebb a kvartettben, s immár új szerzeményére, Jude Bellingham testvérére, Jobe-ra is számíthat. Akárcsak az Inter vagy a Real Madrid, a sárga-feketék is afféle bónuszként tekintenek a klub-vb-re, ahol némileg kárpótolhatják szurkolóikat a kiábrándító idényért, s a Niko Kovac által preferált magas letámadáson, gyors labdajáratáson alapuló futballjuk alkalmas is arra, hogy a csoportból gond nélkül továbbjussanak.

Ráadásul nem idegen terep a „Die Borussen” becenévre hallgató klub számára a földrészközi színtér, 1997-es Bajnokok Ligája-győzelem után ugyanis ők mérkőztek meg az Interkontinentális Kupa döntőjében Dél-Amerika akkori legjobbjával, a Cruzeiróval, amelynek soraiban ott volt a később az AC Milannal Bajnokok Ligája-, a brazil válogatottal pedig 2002-ben világbajnoki címet nyerő kapus, Dida, valamint az 1994-es vb-győztes és 1998-ban vb-ezüstérmes Bebeto is. A sikeredző, Ottmar Hitzfeld távozása után már az olasz Nevio Scala irányította dortmundiak Michael Zorc góljával a 34. percben szereztek vezetést, a 85. percben pedig Heiko Herrlich talált be, így 2–0-ra nyertek s a trófea egy évre Észak-Rajna-Vesztfáliába költözött. A legizgalmasabb meccsüket most is egy brazil csapat, a Fluminense ellen vívhatják a dortmundiak, akik rögtön az első találkozón megütköznek a dél-amerikaiakkal.

FLUMINENSE

A riói csapat a Libertadores-kupa 2023-as győztesének jogán került a legutóbbi klubvilágbajnokság mezőnyébe. A vörös-fehér-zöldek a csoportkörből a River Plate-et, a perui Sporting Cristalt, valamint a bolíviai The Strongest csapatát megelőzve jutottak tovább, hogy aztán az Argentinos Juniorst, a paraguayi Olimpia Asunciónt, majd az elődöntőben honfitársaikat, az Internacionalt ejtsék ki. A Fluminensének abszolút hazai pályán, a Maracanában rendezett finálé első félidejében nagy fölényben játszó brazilok Germán Cano révén szereztek vezetést a Boca Juniors ellen, amit a második játékrészben magára találó argentinok a perui Luis Advíncula góljával egyenlítettek. Az 1–1-re végződő rendes játékidő után a döntés a hosszabbítás 9. percében született, ekkor a történelmi nevű John Kennedy állította be a 2–1-es végeredményt, ami azt jelentette, hogy a „Flu” története során először lett Dél-Amerika bajnoka.

A Fluminense aztán a 2023-as klubvilágbajnokság elődöntőjében is győzni tudott: az Al-Ahlit Jhon Arias és John Kennedy góljaival sikerült 2–0-ra megvernie. Ez volt egyben eddigi utolsó győzelmük is a klub-vb-n: a döntőben Pep Guardiola Manchester Cityje gyakorlatilag felmosta velük a padlót, Julián Alvarez duplája mellett még Phil Foden és a sajátjai közül Nino is betalált a veterán Fábio kapujába, így 4–0 lett a vége. A két évvel ezelőtti szereplők közül még most is többen ott vannak a négyszeres brazil országos bajnok klub keretében, Arias például a maga 17 millió eurójával a legértékesebb játékos, mögötte pedig a középpályás Martinelli – nem tévesztendő össze az arsenalos Gabriel Martinellivel – áll 10 millióval. A fiatalok közül a 18 éves brazil szélső, Riquelme nevét érdemes megjegyezni, a leghíresebb „öreg” pedig a csapatkapitány, a 40 éves Thiago Silva, aki Chelsea-től tért vissza Rióba, hogy ott fejezze be a pályafutását, ahol elkezdte.

MAMELODI SUNDOWNS

A dél-afrikai csapat az afrikai szövetség (CAF) listájáról a legjobbként került be klub-vb mezőnyébe, többek között 18-szor nyerte meg hazája bajnokságát – a mögöttünk hagyott idényben is a legjobbnak bizonyult –, négyszer diadalmaskodott az országos kupában, 2016-ban pedig CAF Bajnokok Ligája-trófea is a vitrinjébe vándorolt. Ennek kapcsán jött az eddigi egyetlen klubvilágbajnoki szereplés is, ahol Sundowns a negyeddöntőben 2–0-ra kikapott a Kasima Antlerstől, az ötödik helyért játszott találkozón pedig Csonbuk Hyundai Motors verte meg 4–1-re az afrikaiakat. A brazil válogatottéra hajazó színösszeállításban játszó Sundowns legutóbbi nemzetközi sikerét a CAF Bajnokok Ligájában érte el, a 2024–2025-ös kiírásban ugyanis a döntőig menetelt. A finálé első meccsén, Pretoriában 1–1-et játszottak az egyiptomi újgazdag klubbal, a Pyramidsszal, a kairói visszavágón pedig 2–1-re kikaptak, így kénytelenek voltak beérni az ezüstéremmel.

Ami a mostani tornát illeti, már a csoportból való továbbjutásra is meglehetősen szerény az esélyük, mert a Borussia Dortmund és a Fluminense egyértelműen jobb náluk. A csapat legértékesebb labdarúgója a brazil támadó, Lucas Ribeiro, aki 2023 nyarán a belga Beverentől érkezett, s 2.5 millió euró a becsült értéke, a szintén brazil centert, Arthur Salest ugyancsak Belgiumból, a Lommeltól szerezték be – utóbbiért 3.3 millió eurónak megfelelő összeget fizettek, de a Transfermarkt szerint „csak” 900 ezer eurót ér. Legjobb hazai játékosuk egyértelműen a védekező középpályás Teboho Mokoena, aki 34 válogatott meccsén hat gólt szerzett, őt 2.3 millióra taksálják, de érdemes lesz odafigyelni a csoportellenfél Borussia Dortmund korosztályos csapatait végigjáró, szintén dél-afrikai Tashreeq Matthewsra is.

ULSZAN HD

A 3. helyen áll a jelenleg is zajló dél-koreai bajnokságban (K-League) az Ulszan, amely a legjobb együtthatóval került be a klubvilágbajnokságra az ázsiai csapatok közül. A nemrégiben még Ádám Martint is foglakoztató csapat nagy névnek számít a legnagyobb kontinensen, a koreai legmagasabb osztályban eddig ötször volt első – ebből háromszor a magyar csatárral a soraiban –, emellett egy Koreai Kupa- és öt ligakupa-győzelmet is begyűjtött. Az ázsiai Bajnokok Ligájában kétszer értek fel a csúcsra az ulszaniak, először 2012-ben, amikor a csoportkörben az FC Tokiót, a Brisbane Roart és a Peking Kuoant előzték meg, hogy aztán a japán Kasiva, a szaúdi Al-Hilal és az üzbég Bunyodkor búcsúztatása után a döntőben 3–0-ra legyőzzék az ugyancsak szaúdi Al-Ahlit. Második nagy menetelésük 2020-ban következett, ekkor a csoportban megint csak az FC Tokió, valamint a Sanghaj Senhua és a Perth Glory előtt kvalifikáltak az egyenes kieséses szakaszba, ahol a Melbourne Victory, a Peking FC és a Vissel Kobe sem tudta megállítani őket, ahogyan a fináléban az iráni Perszepolisz sem, amelyet 2–1-re győztek le.

Kontinentális sikereiknek köszönhetően indulhattak a klub-vb-n is, ám sok babér nem termett számukra az eddigi tornákon. A 2012-es kiírásban a negyeddöntőben a Monterreytől 3–1-es, az 5. helyért játszott mérkőzésen a Sanfrecce Hirosimától 3–2-es vereséget szenvedtek, a 2020-as katari tornán megint egy mexikói klub, a Tigres ütötte el őket az elődöntőbe jutástól, majd a katari A-Duhailtól kaptak ki 3–1-re, így továbbra is várat magára első győzelmük az interkontinentális színtéren. Bár jól tudjuk, a futball nem kizárólag számokban, illetve eurókötegekben mérhető, keretük összértéke nem éri el a 15 millió eurót, így korántsem biztos, hogy az idén születik meg a történelmi siker...

F-CSOPORT 
Június 17., East Rutherford, MetLife Stadion 
Fluminense (brazil)–Borussia Dortmund (német) 
Június 17., Orlando, Inter&Co Stadion 
Ulszan HD (dél-koreai)–Mamelodi Sundowns (dél-afrikai) 
Június 21., Cincinnati, TQL Stadion 
Mamelodi Sundowns (dél-afrikai)–Borussia Dortmund (német)
Június 21., East Rutherford, MetLife Stadion 
Fluminense (brazil)–Ulszan HD (dél-koreai) 
Június 25., Cincinnati, TQL Stadion 
Borussia Dortmund (német)–Ulszan HD (dél-koreai) 
Június 25., Miami Gardens, Hard Rock Stadion 
Mamelodi Sundowns (dél-afrikai)–Fluminense (brazil)