Kari Brattsetnek napról napra javul a formája (Fotó: AFP)

– Hogy élte meg azt az időszakot, amikor a gyermekét várta, és nem a kézilabda volt az első az életében?
– Egyszerre volt csodálatos és nehéz periódus – válaszolta Kari Brattset, aki a múlt héten, a NEKA elleni bajnokin tért vissza a szülés után a győri csapatba. – Hozzászoktam, hogy mindig a kézilabda van a középpontban, aztán hirtelen nem üzhettem tovább a sportot, ami a szenvedélyem is egyben. Nehéz volt, hogy nem élhettem meg az előző évad végét a csapattal, ugyanakkor ennél nem lehetett jobb indok, hogy felhagyjak egy időre a kézilabdázással. Nagyon élveztem a több együtt töltött időt a családommal, végre utazhattam a férjemmel, és sok olyat csináltunk, amire máskor nem volt lehetőségünk.

– Hogyan tudja összeegyeztetni az anyaságot a profi sporttal?
– Imádom, hogy Nils édesanyja lehetek, nagyon édes kisfiú, óriási öröm, hogy ő a gyermekünk. A korábbi életemhez képest annyi a különbség, hogy kevesebbet tudok aludni, regenerálódni, hiszen még mindig szoptatok. De ez is hétről hétre könnyebb lesz, a férjem pedig csodálatos, mindent megtesz, hogy a lehető legtöbbet pihenjek. Szóval nagyszerű érzés sportolónak és anyának lenni egy­idejűleg.

– Mikor kezdett el a csapattal edzeni?
– Január elején kezdtem el tréningezni, de medencefájdalmaim voltak, így csak februárban csatlakozhattam a csapathoz. Azóta lépésről lépésre haladtam a visszatérés felé.

–Befolyásolja a játékát, ha a kisfia ott lesz a lelátón?
Biztosan kihozza majd a férjem egy-egy hazai meccsünkre, de nem gondolom, hogy ez hatással lesz a játékomra. Tudom, hogy a férjem vigyáz rá, és amikor a lelátón ülnek, nem fogom látni vagy hallani őket.

– Hogy érzi, milyen formában van?
– Köszönöm, minden rendben, örülök, hogy újra a lányok között lehetek és játszhatok. Persze a formám még nem olyan, mint a szülés előtt volt, az érzéseim ezzel kapcsolatban pedig edzésről edzésre változnak. Van, amikor minden csodálatos, máskor pedig úgy gondolom, hosszú út áll még előttem. Összességében fejlődöm, és remélem, a lehető leghamarabb a csapat segítségére lehetek.

– A NEKA ellen tért vissza a múlt héten két góllal. Milyen volt újra bajnokit játszani?
– Nagyon izgultam a mérkőzés előtt, hiszen sosem hagytam még ki ennyit a pályafutásom során. Próbáltam higgadt maradni, de amikor a szurkolók kiabálták a nevemet, nem tudtam nem mosolyogni... Nem ez volt a legjobb meccsünk, nekem is fejlődnöm kell még, de kezdésnek nem rossz.

– Beszéljünk egy kicsit a jövőről. Milyen lehetőségei vannak az együttesnek, van esély a triplázásra?
– Hiszek a csapatban és abban, hogy képesek vagyunk mindent megnyerni. Győri mezben mindig nagy elvárással találkozom, amit imádok. Mindent megteszünk, hogy minden sorozatban visszatérjünk a csúcsra.