Fogadjuk el: nincs favorit – Vincze Szabolcs jegyzete

Korábban még sosem láttam, hogy Juan Carlos Pastor arcán különösebb érzelem tükröződött volna, legfeljebb néha dühös volt, ha a csapat nem úgy játszott, ahogy várta, olyat meg pláne nem, hogy az egyik játékosa nyakába ugrott volna. De szombaton, amikor a Pick Szeged egy góllal győzni tudott a Telekom Veszprém otthonában a bajnoki döntő visszavágóján, ezzel történelmet írva megvédte a címét, a vendégeket irányító „Mister” szélsőket megszégyenítő sprintet levágva rohant a meccs hőse, az utolsó pillanatban győztes gólt szerző Rosta Miklós felé, és a nyakába ugrott. Ez nagyjából mutatta, mennyit jelentett a vendégeknek a siker, amellyel az utolsó pillanatban meg tudták menteni a gyengén sikerült évadot.

Óriási meccs volt, a hazai játékosok is mindent megtettek, ehhez képest nagyjából öt perc alatt ürült ki a Veszprém Aréna a vereség után, aminek akkor is nagyon rossz az üzenete, ha bizonyos szempontból érthető a szurkolói reakció. Egyrészt a döntő második meccsének végén tényleg olyan gyorsan történt minden, hogy nem lehetett felkészülni rá, és amit bizonyít a Rosta gólja után a – vendégszektort leszámítva – beálló csend. A hazai szurkolóknak sokkoló lehetett az élmény, ezt elismerem, de fogadjuk el, ilyen a sport, egyszerűen azon a napon a Szeged volt a jobb vagy a szerencsésebb csapat, számtalanszor történt már ugyanez fordítva.

A veszprémi játékosok csak álldogáltak az eredményhirdetésnél, senki sem biztatta őket, pedig talán rájuk fért volna, hiszen néhány nap múlva legalább ilyen fontos mérkőzések várnak rájuk Kölnben. Ráadásul kifejezetten jó idényük volt az új edzővel, Momir Iliccsel megnyerték a SEHA-ligát, a Magyar Kupát, a bajnoki alapszakaszt, bejutottak a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe, s csak idegenben szerzett kevesebb góllal veszítették el a bajnoki döntőt egy hasonlóan erős csapat ellen, amelyet egyébként háromszor legyőztek az idény során.

Azon a szinten, ahol ez a két magyar együttes áll, már nincs biztos győzelem, a magyar bajnoki döntő pedig sohasem volt ilyen izgalmas és kiegyenlített, mint az elmúlt időszakban. Az ezredforduló óta hiába nyert sokkal több címet a Veszprém, az előző öt bajnoki kiírásból hármat már a Szeged vitt el, egyet pedig a járvány miatt félbeszakítottak és nem hirdettek bajnokot. A Telekom Veszprém és a Pick Szeged párbajával kicsit úgy vagyok, mint a futballban Cristiano Ronaldo és Lionel Messi egy évtizeden át tartó csatájával Spanyolországban: örüljünk, amíg nézhetjük őket, mert hiányozni fognak, ha nem lesznek.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!