Ötkarikás történetek: húsz éve is tombolt a kézilabdaláz – még 34 nap a rajtig

Két évtizeddel ezelőtt a magyar férfiak a negyedik, míg az éremesélyes hölgyek az ötödik helyen végeztek. Az akkoriban a világelithez tartozó, mások mellett Pálinger Katalin, Görbicz Anita, Radulovics Bojana (54 góllal az athéni ötkarikás torna legeredményesebbje volt) és Kulcsár Anita vezérelte, 1996-ban bronz-, 2000-ben ezüstérmes női válogatottunk a csoportkörben legyőzte Kínát, a házigazda görögöket és Brazíliát is, majd négygólos félidei vezetés után egy találattal alulmaradt a később harmadik ukránokkal szemben. A negyeddöntőben aztán alig nyolc hónappal az elveszített drámai zágrábi világbajnoki döntő után újra jött egy fájdalmas vereség a franciáktól. Az 5–8. helyért később a brazilokat és a spanyolokat is biztosan verték meg a csalódott mieink.

„A magyar kézilabdázás vékony jégen táncol, azok a játékosok, akik számításba jöhetnek, mentálisan nagyon labilisak. Ezért veszítettünk el néhány fontos mérkőzést az elmúlt években, és ezért veszítettünk most is…” – idézte az Athén 2004 kiadvány Mocsai Lajos szövetségi kapitány szavait a negyeddöntő után.

A Skaliczki László vezette férfiak görögországi menetelése már sokkal kellemesebb emlék. Nagy László, Pérez Carlos, Díaz Ivo, Gál Gyula és társaik a csoportkörben a franciák elleni vereség mellett nyertek Egyiptom, Brazília, Görögország és óriási bravúrral az Európa-bajnok, vb-ezüstérmes Németország ellen is. Majd jött a negyeddöntős varázslat Dél-Korea ellen, ám az elődöntőben a későbbi győztes horvátokkal már nem bírtak, miként az oroszokkal sem a bronzmeccsen, a négy közé jutás azonban így is nagy sikernek számított.