Férfi kézi: Nem akarom elkövetni ugyanazokat a hibákat – Momir Ilics

– Most kezdi a harmadik idényét a Telekom Veszprém edzőjeként. Mi változott a kinevezése óta?
– Az első évben úgy éreztem magam, mint egy újonc, aki a mély vízbe került. Nagy volt a nyomás, de nem is a klub részéről, hanem magam miatt, bár szerintem minden játékos vagy edző így van vele, ha új feladatot kap – válaszolta Momir Ilics, a bajnoki és Magyar Kupa-címvédő Telekom Veszprém férfi kézilabdacsapatának szerb-magyar vezetőedzője. – Míg élek, nem felejtem el azt a június harmadiki estét, amikor Csík Zoltán vezérigazgató felhívott és felvázolt egy tervet, majd felkért, hogy legyek a Veszprém első csapatának vezetőedzője. Aztán jött a második év, és vele a nagyobb elvárások a klub részéről, mondhatni, kötelező volt megnyerni a magyar bajnokságot. Tényleg kemény volt, de abban az időszakban edzőként is rengeteget fejlődtem. A harmadikat már két év tapasztalatával kezdjük, ami nagy előny, mert a kettő között óriási a különbség, de az elvárások is még nagyobbak.

– Mi az előző idény legnagyobb tanulsága?
– Sok volt. Egyrészt az, hogy a játékosokat illetően az egész idényben kell gondolkodnom, mert mindegyikük fontos, és ezt mindig szem előtt kell tartanom. Mindenki hozzátesz valamit, emlékszem például, Bjarki Már Elísson, Mikita Vajlupau vagy Ilic Zoran bizonyos meccseken milyen fantasztikusan játszott. Másrészt, amikor a Bajnokok Ligájában tizenhárom góllal nyertünk Szegeden, majd rögtön utána pontot veszítettünk a NEKA elleni bajnokin, nem a gyengébb játék vagy a rossz stratégia miatt történt, hanem a hozzáállás miatt. Nagyon szeretek tanulni és nem akarom elkövetni ugyanazokat a hibákat. Szeretem ezt a munkát, ami különleges és óriási kiváltság, mert jól tudom, hány edző szeretne a Veszprém kispadjára ülni.

– Két évvel ezelőtt a tervük része volt az is, hogy fiatal, veszprémi kötődésű magyar játékosokat, első körben Lukács Pétert és Ilic Zoránt megpróbálják beépíteni a csapatba. Miért nem sikerült?
– Én nem úgy fogalmaznék, hogy nem sikerült, mert igenis megvolt az eredménye. Ha a fiatalokról beszélünk, ne csak ezt a két évet nézzük, hanem a korábbiakat is az akadémián. A magyar juniorválogatottban például öt-hat olyan játékos van jelenleg, aki már megfordult a felnőttválogatottban is, a korosztályos világbajnokságon pedig a döntőig vezették az együttest. Ez is mutatja, hogy remek munkát végeztünk az elmúlt időszakban, mert ők a magyar válogatott, a magyar kézilabda jövője. Ugyanakkor a klubnál nagy célokat tűztünk ki a bajnokságban, a hazai kupában és a Bajnokok Ligájában, ilyen célok mellett több idő kell ahhoz, hogy a fiatalokat hatékonyan be tudjuk építeni . Még nem tudunk elég játékpercet biztosítani nekik, ezért nem teszünk jót azzal a fiataloknak, ha itt tartjuk őket. Ilic Zoran esetében azért volt egy kicsit más a helyzet, mert Jahja Omar sérülése miatt több lehetőséget kapott.

– A veszprémiek kerete sokat változott a nyáron. Erősebb lett?
–Több lehetőség van benne, de tavaly összeszokottabb volt a gárda, többet játszottunk előtte együtt, jóval kevesebb új játékos volt, akit be kellett építeni, illetve Rasmus Lauge sérülésből tért vissza, de a többiek több éve voltak már nálunk. Rátérve a mostani helyzetre, ez nem úgy működik, hogy veszel kiemelkedő játékosokat, aztán egy hónap múlva minden gördülékenyen működik. Ők sem gépek, a csapat sem az, idő kell az alkalmazkodáshoz.

– A nyáron távozók közül kit sajnált a legjobban?
– Rasmus Laugét, mert ő volt az első csapatkapitányom, akit én neveztem ki. Megköszöntem neki mindent személyesen, mert nagyon sokat tett a csapatért és értem is. Manuel Strlek mindent beleadott, pedig úgy játszotta élete talán legjobb idényét, hogy már tudta, nyár után nem marad Veszprémben. Nagyon sajnálom a távozásukat, de a profi sportban nem szabad beleadni a kelleténél több érzelmet, még ha a szíved mást is diktálna. Az emberek jönnek-mennek, ez pedig munka. Most hét új játékos jött, de ettől még a régieket sem felejti el senki, mert a klubhoz tartoznak, a múltjához. Előre kell nézni és építkezni, de sosem szabad elfelejteni a múltat, ezt mindig szem előtt tartom.

– Lauge után Andreas Nilsson kapta meg a csapatkapitányi karszalagot, akivel öt éven át voltak csapattársak Veszprémben. Miért rá esett a választása?
– Andreas tökéletes választás, ez nem is lehet kérdés! Nagyon jó srác, tizedik éve van itt, nemcsak kiérdemelte, hanem láttam az elmúlt hetekben is, mennyire tisztelik őt a többiek, milyen fantasztikus a személyisége. Más, mint Lauge, de ők ketten egyébként rengeteg időt töltöttek együtt az elmúlt években, a családjukkal is, így az én szememben szinte logikus döntés volt a kinevezése. Jól tud kommunikálni az öltözőben, ismeri a klubot, annak minden részét, és ugyan vannak más vezértípusok is a csapatban, ebben a szerepben más tulajdonságokra is szükség van. Például annak idején a horvát válogatottban játszott Ivano Balic, a világ egyik legjobb játékosa, a csapatkapitány mégis Petar Metlicic volt, és a rendszer így működött jól. De ez nem kirívó eset, rengeteg hasonló példát tudnék felhozni.

– Mint mondta, hét új játékos érkezett. Változni fog emiatt a csapat játékstílusa?
– Nem a változtatás a célom, inkább úgy mondanám, hogy szeretném kihasználni a képességeiket. A védekezésünkkel nem lesz gond, több variációnk is van, megvannak hozzá a kapusaink, viszont szeretném, ha támadásban javulnánk. Ez azt jelenti, hogy az irányítókra nagyobb szerep hárul majd, többet fognak dolgozni, de biztos vagyok benne, hogy megoldják. A csapat karaktere az, amit állandóan fejleszteni kell.

TELEKOM VESZPRÉM 2023–2024
Érkezett:    Ignacio Biosca (spanyol, kapus; Wisla Plock, lengyel), Agustín Casado (spanyol, irányító; Melsungen, német), Hugo Descat (francia, balszélső; Montpellier, francia), Ludovic Fabregas (francia, beálló; Barca, spanyol), Szergej Koszorotov (orosz; balátlövő, Plock), Nagy Benedek (kapus, Tatabánya – kölcsönből vissza), Lukas Sandell (svéd, jobbátlövő; Aalborg, dán)
Távozott:    Vladimir Cupara (szerb, kapus; Dinamo Bucuresti, román), Ilic Zoran (jobb­átlövő, Hamburg, német), Rasmus Lauge (dán, balátlövő; Silkeborg, dán), Lukács Péter (irányító, Elverum, norvég), Palasics Kristóf (kapus, Logrono La Rioja, spanyol), Sipos Adrián (beálló, Melsungen), Manuel Strlek (horvát, balszélső; RK Nexe, horvát)