Kézilabda: nem tud szakítani a sportággal – Kovács Péter 65 éves

Vágólapra másolva!

2020.04.08. 10:51

Címkék

A magyar férfi kézilabda-válogatott szereplési csúcstartója és gólkirálya, Kovács Péter 65 évvel ezelőtt született. Ebből az alkalomból a Magyar Kézilabda-szövetség köszöntötte a világbajnoki ezüstérmes, BEK-győztes átlövőt Ballai Attila írásával.

NÉVJEGY: KOVÁCS PÉTER
Született: 1955. április 8. Posztja: balátlövő Válogatottságainak száma: 323 (magyar csúcs) Válogatottbeli góljainak száma: 1797 (magyar csúcs) Klubjai játékosként: Bp. Honvéd SE (1969–1984), OSC Dortmund (NSZK, 1984–1988), TV Grosswallstadt (NSZK, 1988–1990), TuS Essen (NSZK 1990–1991), VfL Hameln (NSZK, 1991–1992), Bad Salzuflen (NSZK, 1992–1993), Klagenfurt (Ausztria, 1993–1994), Bp. Honvéd SE (1994–1995), Tököl KSK (1995–1996) Edzői: Simon Csaba, Sipos Dénes, Fazekas László, Faludi Mihály, Dékán Rezső, Kovács László, Mocsai Lajos Első válogatottsága: 1973. szeptember 19., (Budapest, Svájc 24–14) Utolsó válogatottsága: 1995. május 14., (Reykjavik, Tunézia 24–25, Vb) Eredményei játékosként: 2-szeres olimpiai 4. (1980, 1988), olimpiai 6. (1976), vb-ezüstérmes, (1986), vb-7. (1974), 2-szeres vb-9. (1978, 1982), vb-17. (1995), BEK-1. (1982), vb-gólkirály (1978), 4-szeres világválogatott (1978, 1980 [2-szer], 1988), 6-szoros magyar bajnok (1976, 1977, 1980, 1981, 1982, 1983), 5-szörös NB I-es gólkirály (1977, 1980, 1981, 1982, 1983), MNK-1. (1983), német bajnok (1990), 2-szer Német Kupa-1. (1989, 1991), 5-ször az év kézilabdázója (1977, 1980, 1981, 1982, 1983), a XX. század magyar kézilabdázója Edzői karrierjének állomásai: VfL Hameln (1991–1992), Bad Salzuflen (1992–1993), Klagenfurt (1993–1994), Százhalombatta (1994–1995), MKSZ szakmai igazgató (1995–2003), IHF edzőbizottság tagja (1996–2005), női junior válogatott (1998–2003), Pick Szeged (2003–2006), Dunaferr NK női (2006–2007), Óbudai Goldberger SE női (2007), Török szövetség általános szakmai igazgatója, török női válogatott szövetségi kapitány (2007–2010), Oltchim Rm. Valcea női (román, 2010–2011), Békéscsabai ENKSE női (2011–2012), férfi ifjúsági válogatott (2012–2013), NEKA (2012–2013), Kisvárda (2016), Vasas (2017–18), Szent István SE (2018–) Eredményei edzőként: női Mediterrán Játékok-2. (2009), 3-szoros NB I-2. (2004, 2005, 2006), MK-1. (2006), női junior vb-2. (2001), női junior vb-4. (1999), női junior Eb-2. (2002), női junior Eb-8. (2000), férfi ifjúsági vb-10. (2013)

Ma ünnepli 65. születésnapját Kovács Péter; de ünnep ez a nap kézilabdázásunk egésze számára, hiszen a huszadik század legjobb magyar játékosát köszöntjük. Alább a vb-második, BEK-győztes, három olimpián és öt világbajnokságon szerepelt klasszis ragyogó pályafutását villantjuk fel, több ezer góllal és két törésponttal. Az egyik az 1984-es Los Angeles-i bojkott, a másik az 1995-ös izlandi vb, amelyen 40 évesen vállalta a játékot, és bár a legkevesebb múlott rajta, a legtöbbet mégis ő veszítette. Az előzetesen neki ígért szövetségi kapitányi pozíciót, amelyet később sem kapott meg. Ez a sportág örök, most már leróhatatlan adóssága felé – olvasható a magyar szövetség honlapján megjelent visszatekintésben.

A magyar válogatottban – rekordot jelentő – 323 alkalommal szereplő Kovács Péter játékos-pályafutása végeztével edzőnek állt, s ezen karrierje is számos sikert hozott.

A 2001-es, hazai junior-világbajnoki ezüstérmes női válogatott vezéreként többek között Görbicz Anitát, Vérten Orsolyát vezette a dobogóra. A Szeged férfiegyüttesének mestereként a Magyar Kupa 2006-os megnyerésével megtörte a veszprémi egyeduralmat. Ekkor fogalmazta meg a nyilvánosság számára ars poeticáját, amely így szólt: „A sportban nem érvényesülhet a demokrácia. Ha nem az edző akarata érvényesül, abból káosz lesz.”

Kovács a mai napig nem tud szakítani a kézilabdával, igaz, a koronavírus-járvány az ő mindennapjaira is hatással van.

A koronavírus utánpótlásedzőként az ő munkáját is félbeszakította. Azületésnapja előestéjén a rá jellemző öniróniával és belső, a külvilág számára nem mindig nyilvánvaló derűjével mondta:

„Mostantól jelentősen megváltozik az életem, mert délelőtt kilenctől tizenkettőig mehetek vásárolni. De remélem, hogy ki fognak küldeni az üzletből, mert ránézésre nem hiszik el, hogy elmúltam hatvanöt. A kézilabdához fűződő viszonyom egyelőre kimerül abban, hogy nézem a televízióban a mérkőzések ismétléseit, illetve elméleti feladványokat küldök a játékosaimnak. Legutóbb a magyar válogatottak olimpiai szereplései volt a téma. Persze tudom, kimásolták a válaszokat, de nem baj, mert legalább foglalkoztak vele, és rögzült az agyukban. Az igazi majd az lesz, ha újra mérkőzésekre járhatunk, és az a legnehezebb az egészben, hogy nem tudhatjuk, ennek mikor jön el az ideje.”

A teljes cikk ide kattintva olvasható.