Egy magyar Mister – Vincze Szabolcs jegyzete

Amikor Magyarországon – legyen szó bármilyen sportágról – arról vitatkoznak, szüksége van-e a magyar sportnak külföldi edzőkre, mindig Juan Carlos Pastor, a Mol-Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának mestere jut eszembe. A spanyol tréner ugyanis a legjobb példa arra, hogy egy másik országból jött szakember milyen sokat tehet a magyar sportért, s a 2013 óta itt dolgozó „Mister” már rengeteget adott a hazai kézilabdának.

Ha csak a trófeákat nézzük: nyert EHF-kupát, magyar bajnokságot és Magyar Kupát a Szegeddel, amelyből fokozatosan sztáregyüttest faragott. A Tisza-parti gárdát háromszor vezette a Bajnokok Ligája negyeddöntőjéig, és évek óta mindenki arra vár, mikor jut be a klub a kölni final fourba. A Szeged vele érte el története eddigi leghosszabb győzelmi sorozatát, a legnagyobb eredménye mégis az, hogy hosszú idő után képes volt megtörni a Veszprém hegemóniáját a hazai ligában, és játékerő tekintetében képes volt felzárkózni az örök rivális mellé.

Ha azonban a legfrissebb sikereken szeretnénk lemérni a spanyol szakember munkájának hatását, gondoljunk a januári Európa-bajnokságon remekül szereplő magyar válogatottra, amelynek két legjobb játékosát, a kapus Mikler Rolandot és a beálló Bánhidi Bencét is a Szeged adta a nemzeti együttesbe, akárcsak a nagy reménységet, ifjabb Rosta Miklóst, és a csapat stabil tagja az Eb-t sérülés miatt kihagyó balátlövő, Bodó Richárd is. Sőt, ha azt mondjuk, a Szegedből Pastor csinált sztárcsapatot, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kontinenstorna álomcsapatába bekerülő Bánhidi is nála lett világklasszis. Az pedig igencsak magasan árazza be Pastor munkásságát, hogy nálunk évek óta a spanyol iskola a meghatározó.

Sokan róják fel Pastornak, hogy lassan hét éve nem tanult meg egy kicsit sem magyarul, de ez igencsak idézőjelbe kerül annak tükrében, hogy lapunknak bevallotta, próbálkozott ő becsülettel, de nem boldogult a nyelvünkkel. Cserébe viszont tíz százalékban magyarnak tartja magát, sőt valószínűleg már a Szeged szurkolói is így tekintenek rá.

És legyünk őszinték, ha a jövőben továbbra is ad négy-öt kulcsjátékost a magyar válogatottnak, egyszer pedig bejut a Szegeddel a BL négyes döntőjébe, érdekelni fog ez bárkit is?