„Még 1997-ben határozott a képviselő-testület sportcsarnok-koncepció készítéséről” – idézte fel a megyei honlapnak Árvay István polgármester. Mint mondta, azóta többször változott ez az elképzelés, több helyszín is felvetődött. Húsz éve megoldatlan problémát sikerült tehát orvosolni, még úgy is, hogy a városvezetők kénytelenek voltak kompromisszumokat kötni.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a beruházáshoz a város a területet és az önrészt adja, ehhez 240 millió forintos állami támogatás jön, valamint a lehetőség, hogy a fennmaradó mintegy másfél milliárd forintot társasági adóból gyűjtsék össze. Eddig negyvenhárom vállalkozás segítette társasági adójával a sportcsarnok megvalósítását, Árvay István további vállalkozások felajánlását kérte.
Kézilabda: top 10-es utánpótláskorúak az NB I/B-ben
Kézilabda: Eb-re készül a junior férfiválogatott
