A Marian Cozma veszprémi és román válogatott kézilabdázó három és fél évvel ezelőtti megölése és két játékostársa megsebesítése ügyében zajló felülvizsgálati eljárásban a Legfőbb Ügyészség a Győri Ítélőtábla azon jogerős döntésének hatályon kívül helyezését kérte, amelyben az első fokon kiszabott két életfogytiglani és egy 20 éves szabadságvesztés-büntetést 18-18, illetve 8 évre enyhítették.
A védelem az ügyészség indítványának elutasítását és a jogerős ítélet fenntartását kérte, de volt olyan ügyvéd, aki még az enyhítés lehetőségét is felvetette. Többen is hangsúlyozták a felhergelt közvélemény, a felkorbácsolt indulatok eljárásból történő kirekesztésének fontosságát, és azt is, hogy a jogállami eljárás, a törvény előtti egyenlőség elve mindenkire vonatkozik.
Az első fokon eljáró Veszprém Megyei Bíróság lényegében úgy ítélte meg, hogy a három fővádlott, Raffael Sándor, Németh Győző és Sztojka Iván közös akarattal és szándékkal követte el a szíven döfött Marian Cozma sérelmére az emberölést, valamint játékostársa, a vesén szúrt, életveszélyesen megsebesített horvát Ivan Pesic sérelmére az emberölés kísérletét, ezért mindhármukat minősített, több emberen elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek. A Cozmát megölő Raffaelt és a Pesicet megszúró Némethet nem jogerősen életfogytiglanra ítélte azzal, hogy leghamarabb 30 év múlva bocsáthatók szabadlábra, Sztojka pedig 20 évet kapott az élet elleni cselekményért. Továbbá mindhármukat bűnösnek mondták ki többrendbeli, életveszélyt okozó testi sértés, illetve annak kísérlete miatt is.
A másodfokú bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy nem történt több emberen elkövetett emberölés kísérlete, mert a három vádlott közti akarategység csupán az életveszélyt okozó testi sértések vonatkozásában valósult meg. A Cozma és a Pesic sérelmére elkövetett emberölést, illetve annak kísérletét Raffael és Németh mindenki mástól függetlenül, egymás cselekményéről nem is tudva, "rögtönös indulattal" követte el, szó sem volt arról, hogy ölési szándékát bárkivel is összehangolta volna. Ennek az enyhébb minősítésnek az alapján legfeljebb 20 éves szabadságvesztés szabható ki, és 18-18 évet kapott jogerősen Raffael meg Németh, harmadik társuk, Sztojka pedig a minősített testi sértések miatt 8 évet.
Az alapvető jogi kérdés tehát az, hogy a veszprémi lokálban kitört verekedés során a három vádlott egységes szándékkal tört-e több ember életére, ahogy azt az elsőfokú ítélet állítja, vagy a tábla döntése a helyes, amely szerint az egységes akarat csupán a testi sértésig tartott, és amikor a háromból két vádlott ölt, illetve életveszélyesen megsebesített egy-egy embert, akkor ezt nem a másik két társával összehangoltan, egységes szándékkal tette.
A tényállás tartalmazza, hogy a három vádlott és társai kifejezetten provokatív szándékkal mentek a szórakozóhelyre, ahol támadóan léptek fel, belekötöttek a vendégekbe, és összetűzésbe keveredtek a sértettekkel is. A vádbeli események rendkívül gyorsan, a lokálban és a lokál előtt az utcán is egy-egy percig tartottak. Ezalatt Cozmát kétszer, Pesicet egyszer szúrták meg, egy harmadik kézilabdázót fejbe rúgtak, továbbá számtalan ütés, rúgás záporozott a sértettekre, akik igyekeztek védekezni, illetve bizonyos mértékig viszonozni a támadást.
A keddi tárgyaláson az ügyész azzal érvelt a tábla ítéletének hatályon kívül helyezése mellett, hogy a vádlottak emberöléssel kapcsolatos szándékegysége megállapítható, de ítéletszerkesztési hibák miatt a tényállás, illetve az indoklás korrekciói csak egy megismételt másodfokú eljárásban végezhetők el. Továbbá a vádhatóság szerint a jogerős ítélet minősítései törvénysértők, és ennek következtében a kiszabott büntetések is törvénysértően enyhék.
Tuza Péter ügyvéd, Raffael védője felszólalásában az ügyészség lépését a társadalmi nyomással összefüggő önigazolásnak minősítette, amely a „felhergelt közvélemény" hangulatán alapul. Az ügyvéd védőtársaival összhangban leszögezte: az ügyészség álláspontjával ellentétben a tényállás nem értelmezhetetlen, nem „elmosódott", csak éppen nem felel meg a vádhatóság elvárásainak, ami azonban nem lehet hatályon kívül helyezési ok. A tényállás a törvény szerint felülvizsgálati eljárásban egyébként sem támadható. Kiemelt felelőssége van a Kúriának, hiszen „mindenkivel, az ügyészséggel is meg kell értetnie, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő" – szögezte le Tuza Péter.
Tordai Nándor, Németh Győző ügyvédje kiemelte, hogy védence a földön volt, mikor Cozmát megszúrták, ezt még csak nem is látta, így eleve kizárt, hogy részt vett volna benne.
Szikinger István ügyvéd Sztojka Iván védelmében a tiszaeszlári vérvádperben ügyvédként eljáró Eötvös Károlyt idézte, aki attól tartott: „a közvélemény meglóbálja jeles bíráinkat is". Kiemelte, hogy Sztojka vissza akarta tartani a többieket, és ennek érdekében még segítséget is hívott, amikor az összetűzés komolyra fordult. Az események után pár perccel pedig így kesergett: „jaj, istenem, nem tudtam megakadályozni". A történtek után családját súlyosan megfenyegették, Sztojkát pedig bántalmazták a börtönben, ami miatt a büntetés-végrehajtás feljelentést tett, és azóta védőőrizetben tartja őt. Esetében az ügyvéd szerint még a büntetés enyhítése is indokolt.
A vádlottak közül csak Németh Győző szólalt fel az utolsó szó jogán: sajnálta, és maga is elítélte, hogy megszúrta Pesicet, de mint mondta, ölni nem akart.
A Cozma-ügy határozathirdetéssel folytatódik október 1-jén a Kúrián.
