„Hét közben már kaptam injekciókat, de nem múlt el tőlük a fájdalom. Az infúzió viszont jót tett, valamint hatott a meccs előtt kapott két tabletta és injekció is. Pénteken még edzeni sem tudtam, a szombati meccs második félidejében pedig sírtam a fájdalomtól. Nem is emlékszem, mi történt a pályán, hogyan nyertünk öt góllal. Csak a fájdalom leküzdésével és a dánok lövéseivel törődtem" – mondta a Nemzeti Sportnak Fazekas Nándor. Fazekas Nándor.
A veszprémi kapus azonban nem kért cserét, úgy gondolta: ha negyvenöt percig kibírta valahogy, a további tizenötöt már csak kihúzza.
„Ha túl nagy lett volna, nyilván nem vállalom – utalt a sérülés jelentette komolyabb kockázatra a kapus –, de a csapat érdeke néha felülírja a fájdalmat. Biztosan pihennem kell, majd az orvosokkal megbeszélem, mi a teendő."
Fazekas a dániai út viszontagságait is megszenvedte: buszon kétszer három, míg repülőn kétszer két órán át ült, ami szintén nem tett jót a derekának.