Nagy László: A kevesebből is profitálhatunk

- Hogy ment a játék? Valóban ennyire kiélezett volt a továbbjutás?
- Bár a visszavágó egy periódusában már voltunk kilencgólos előnyben is - mondja a Madridból éppen Barcelonába tartó Nagy László -, azért a hajrában nagyon fej-fej mellett haladtunk. Már ami az összesített állást illeti. Az első mérkőzésen kikaptunk öt góllal, így amikor a lefújás előtt nem sokkal jobbszélsőnk révén hatgólos előnybe kerültünk a hazai visszavágón, már továbbjutónak érezhettük magunkat. A németeké volt azonban az utolsó támadás lehetősége, igaz emberhátrányban voltunk, de jól kellett zárnunk, oda kellett figyelnünk hátul, hogy ne lőjenek gólt, mert akkor ugyan nyerünk öt góllal, de az idegenben lőtt több találat révén ők kerültek volna a legjobb négybe. A szélsőjük előtt adódott végül a dobóhelyzet, de ez kikényszerített lehetőség volt, mert passzív is volt már a támadás. Elég rossz helyről kellett elvállalnia és végül a kapusunk könnyedén védeni tudott.
- Hány góllal sikerült hozzájárulni a továbbjutáshoz?
- Négyet lőttem a visszavágón. Nem ez volt életem meccse, az biztos, de a csapatunkból igazából senki nem nyújtott kiemelkedőt. Ezen a mérkőzésen csapatként nyújtottunk nagyszerűt.

- Mit szólt a Fotex búcsújához?
- Várható volt, hogy Pásztor Pistáék a hétgólos hátrányból nem tudnak fordítani. Érdekes, van amikor a két gól is behozhatatlan előny, most a francia Montpelliernek a tavalyi BL-döntős német Flensburg ellen a tizennégy gól is majdnem kevés volt, miután a visszavágón tizenhárommal kikaptak. De visszatérve a Fotexre: tavaly is ugyanitt, ugyanígy búcsúztatta a veszprémieket a Ciudad Real, éppen ezért biztos vagyok benne, hogy nagyon szerettek volna visszavágni nekik ezért, de az erőviszonyok, a lehetőségek és a keretek alapvetően nem változtak az elmúlt évben. A papírforma aztán be is igazolódott. A Ciudad nagyon jó csapat.
- A Fotextől nem volt érdeklődés önnél a Ciudad jelenlegi formája után?
- Nem. Nem hívott senki.
- Nem furcsa? Vagy nem jellemző ez a fajta feltérképezés, segítségkérés?
- Mivel nem szokás, így nem volt furcsa.
- Pedig biztos tudott volna használható tanácsokkal szolgálni, lévén a közelmúltban idegenben verték meg a Ciudad Realt.
- Nem mondom, hogy az véletlen volt, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy tízből nyolcszor biztos kikapunk tőlük. Ez a mostani találkozó szerencsénkre éppen beleesett abba a kettőbe, ami a kivétel. Nekünk minden bejött, náluk meg a két kapus, Sterbik Árpi és Hombrados semmit sem fogott aznap.

- A negyeddöntők előtt azt a négy csapatot várta az elődöntőbe, amely végül bejutott?
- Nagyjából. A címvédő szlovén Celje volt az egyetlen, amelyben nem voltam biztos, elnézve az idei eredményeiket és a tavalyihoz képest kissé meggyengült játékoskeretet, de aztán csak befutottak a négybe. A végére egészen összekapták magukat.
- Esélyek a folytatásban?
- Kedden sorsolnak, jó lenne a Celjét vagy a Montpelliert kapni, de ha úgy hozza a sors, nem megyünk feltartott kezekkel a Ciudad Real elleni harcba sem. Igaz, akkor nagyon fontos lenne, hogy a visszavágón hazai pályán játszunk. A tabellát holtversenyben vezetjük a Pamplonával, de nyakunkon a Ciudad Real.
- A közönséget, a klubot, a várost megdobta, hogy a kézisek BL-elődöntőt játszanak?
- A futball mellett itt egyik sportág sem rúg labdába. És ugye Ronaldinhóéknak most nagyon megy, hat év után újra sanszuk, méghozzá nagy sanszuk van a bajnokság megnyerésére. Így egyrészt kevesebb figyelem jut ránk, akár az újságokban vagy éppen a mindennapi társalgásban, másrészt viszont profitálunk is belőle, hiszen igazából a labdarúgás tartja el a klubot, a többi sportágat. Úgyhogy ez nekünk is jól jön.