A fehérorosz válogatott tanulni jött az Európa-bajnokságra. Már a tizenhatos döntőbe jutásukhoz is kellett némi szerencse, hiszen jóval erősebb válogatottak maradtak le a kontinensviadalról, míg ők a sorsolásnak köszönhetően a nem túl acélos azeriek ellen játszottak selejtezőt, s kettős győzelemmel vették az akadályt.
Ezzel együtt persze pontosan tudták, hogy Magyarországon sokkal keményebb riválisok várnak rájuk, ám tanulni a jobbaktól lehet. S ha már itt voltak, persze nem adták olcsón a bőrüket. A nyitó napon mindent megtettek a mieink ellen, míg a világbajnok franciákat alaposan megszorongatták. S éppen ennek a kis különbségű vereségnek köszönhetően még az utolsó csoportkör előtt is maradt esélyük a középdöntőbe jutásra. Egyszerű volt a képlet: ha a fehéroroszok legyőzik Ausztriát, akkor ők utazhatnak Debrecenbe, míg a franciák haza. Persze az osztrákoknak a sportszerűségen kívül is akadt motivációjuk, hiszen számukra nem lett volna mindegy, hogy a gallok elleni győzelemmel, azaz két ponttal vagy két vereséggel, s így teljesen esélytelenül folytathatják az Eb-t.
Két kihagyott hétméteressel kezdődött a meccs, a lövők mindkét oldalon hibáztak, vagy inkább fogalmazzunk úgy: a kapusok remekeltek. Ami azt illeti, az osztrák hálóőr Rusnachenko valóban remek formában védett, szinte megbabonázta az ellenfél játékosait, nagyrészt neki köszönhette csapata, hogy elhúzott. Persze ehhez gólokat is kellett lőni, Logvin például egy kihagyott büntető után állt oda a másodikat lőni, és lelki erejét bizonyítja, hogy ezúttal nem hibázott.
A rosszul védekező, támadásban pedig határozatlan fehéroroszok hamar hátrányba kerültek, a 8. percben Rotis találata után már 6-2-re vezetett Ausztria. Örült is a lelátó népe, igaz, ezúttal nem a magyar szurkolók biztatták a szomszédos ország válogatottját (mint tették azt csütörtökön az Ausztria-Franciaország meccsen), hanem honfitársaik, hiszen jó kétszázan rándultak át a határ túlsó oldaláról Győrbe. S az első félidő hajrájában sem kellett aggódniuk a Herbert Müller tanítványaiért szorítóknak, hiszen a tekintélyes különbség állandósult, s 12-8-as osztrák vezetésnél térhettek pihenőre a csapatok.
Az éppen támadó osztrák válogatott különösebb megerôltetés nélkül hozta a kötelezôt, s gyôzte le a D-csoport leggyengébbjét, Fehéroroszországot (Fotó: Meggyesi Bálint)
A szünet után aztán az osztrákok hamar megmutatták, hogy itt csak ők nyerhetnek, tovább növelték előnyüket. A folytatásban pedig már csak arra figyeltek, hogy tisztes távolságban tartsák a fehérorosz válogatottat. A kiscsapat nem adta fel, és mindent megpróbált, de komoly esélye még a felzárkózásra sem volt. Az utolsó percekben Herbert Müller már nyugodtan pacsizhatott kispadon ülő játékosaival, hiszen eldőlt, hogy Ausztria a középdöntőben folytathatja, méghozzá kedvező pozícióból, két ponttal, míg Fehéroroszország sok hasznos tapasztalattal felvértezve utazhatott haza, Arcjomenka lőtte csapata utolsó Eb-gólját. A szomszédból átrándult osztrák szurkolók még hosszasan ünnepelték kedvenceiket, igaz, ha a folytatásban is látni akarják csapatukat, sokkal többet kell majd utazniuk, hiszen Ausztria a mieinkkel együtt kedden Debrecenben lép legközelebb pályára.