Dunaferr SE–Lukoil Dinamo Asztrahany (orosz) 30–32 (15–17)
Dunaújváros, 800 néző. V: Krstic, Ljubic (szlovénok)
DUNAFERR: Stochl – Kertész 3, KRIVOKAPICS 15 (4), Zubai 1, Sándor 3, Császár 4, Grebenár 2. Cs: Rosta M., KEMÉNY, Vujin 2. Edző: Kolics János
ASZTRAHANY: IZMAJLOV – Bacskin 6, Rubinov 5, Szerikov, CSERNOV 4, Pcsenicsnij, Gorbacikov 4. Cs: Krjosin, SLACSEV 7 (1), Szmagyejszkij 2, Mjagkov 3, Andronov 1, Kinarov. Edző: Alekszej Cseljakov
Az eredmény alakulása. 2. p.: 0–2. 10. p.: 5–5. 20. p.: 11–9. 25. p.: 15–13. 37. p.: 17–20. 40. p.: 20–25. 55. p.: 26–27
Kiállítások: 6, ill. 16 perc
Hétméteresek: 6/4, ill. 2/1
Az újvárosiak kezdték a játékot, az oroszok pedig a góltermelést, két alkalommal is Baskin talált a hálóba. Krivokapics nyitotta a hazai találatok sorát. Az 5. percben ítéltek először büntetőt a szlovén játékvezetők, Mjagkov lövését Stochl bravúrral hárította, a kipattanóból azonban már eredményes volt az orosz lövő. Császár is büntetőt hibázott, majd a 11. percben javított, akciógóljával már a Dunaferr vezetett (6–5).A félidő hajrájában az újvárosi védelem oszlopait, előbb Keményt, majd Rostát állították ki. Az oroszok éltek a lehetőséggel, és Csernov visszavette a vezetést.
Császár nyitotta góljával a második félidőt, de ezt követően ismét az oroszok bizonyultak eredményesebbnek A Dunaferr kulcsembere, Császár az edzői utasításnak megfelelően bátran próbálkozott, de rengeteget hibázott. Vujin is pályára lépett a hazaiaknál, így Krivokapiccsal együtt két balkezes irányító-átlövő rohamozta az asztrahanyi kaput. Kettős emberhátrányba kerültek a rendkívül szigorúan védekező oroszok, és ez jeladás volt a Dunaferr számára. A minden helyzetből gólveszélyes Krivokapics már a 14. gólját lőtte, miközben Csernovot harmadszor büntették kiállítással, ő befejezte a játékot. Három perc volt már csak hátra, egy góllal vezetett a vendégegyüttes, tombolt a lelátó. Az egyenlítés azonban már nem sikerült, sőt a hajrában még egy góllal tudta növelni előnyét a Lukoil. A nemzetközi szinten teljesen rutintalannak számító dunaújvárosi fiatalok dicséretesen helytálltak, de a kész csapattal felálló oroszok ezen az estén valamivel jobbnak bizonyultak.
– A harminckét kapott gól soknak tűnik. Minek tudhatjuk be ezt? – vetettük föl Kolics Jánosnak.
Az ellenfél rendkívül veszélyes beállósát jól semlegesítették középső védőink, ám így sokkal nagyobb területük maradt az átlövőknek. Az ő távoli lövéseikből kapusunknak többet kellett volna hárítania, ráadásul az oroszok folyamatos játéka következtében a szélsők is gyakran kerültek helyzetbe.