– Elfogadta volna az Európa-bajnokság előtt, ha a jó tündér felajánlja, hogy három ponttal vághat csapata a középdöntőnek? – kérdeztük Skaliczki Lászlót.– Szó nélkül. A szlovénok ellen azonban szinte végig vezettünk, benne volt a mérkőzésben, hogy nyerünk.– Ezek szerint elégedetlen?– Dehogy! Aki látta a csoportban az utolsó csatát, annak azt is észre kellett vennie, hogy ezzel a remek küzdőszellemmel, hatalmas akarattal és többnyire fegyelmezett, taktikus játékkal akár még jobb eredményt is elérhettünk volna.– A mérkőzés után főleg csapata támadásait dicsérte, holott a védekezése is hatékony volt.– Szathmári bravúrosan védett, és nem tagadható, hogy ehhez kapott is segítséget társaitól. Ugyanakkor nem tudtuk megoldani Simonovic semlegesítését, és Zorman, valamint Pajovic mellett Vugrinec is sok gondot okozott.– Saját játékosai közül kit dicsért meg a mérkőzés után?– Első és legfontosabb, hogy a csapat összteljesítménye nagyon jó volt. Ezen belül a már említett Szathmári, a jó napot kifogó Nagy, Díaz és Mezei, valamint a kellemes meglepetést szerző Iváncsik tett roppant sokat a sikerért.– Miként összegezhető tanítványai szereplése a C-csoportban?– Akadtak nehézségeink, de ezeket összefogással áthidaltuk. A cseheket jól ismertük, és az ellenük aratott sikerből erőt merítve építkeztünk tovább. A becsvágyunk is nőtt, Izlanddal szemben minden lehetőséget kihasználtunk és középdöntősként minden gátlás nélkül vártuk a szlovénok elleni csatát.– Mire képes a csapat a középdöntőben?– Ha a házigazdáktól pontot tudtunk szerezni, akkor a további vetélytársaink ellen sem lehet okunk a megilletődöttségre. Újabb, a szlovénokkal vívott csatához hasonló, magas hőfokú találkozókat várok mind a franciák, mind a németek és a szerbek ellen. Celjei szereplésünkre a vasárnapi döntetlennel feltettük a koronát, és remélem, együttesem tovább tud lépni, és újabb örömet fog szerezni a hazai kézilabda barátainak.