F1: domináns Hamilton és őrült Button-győzelem Kanadában

1: minden idők leghosszabb Formula–1-es nagydíját 2011-ben Kanadában rendezték. A piros zászlóval megszakított, őrült futam 4 óra 4 perc és 39 másodpercig tartott, míg a győzelem sorsa az utolsó körben dőlt el Jenson Button javára, aki kihasználta Sebastian Vettel hibáját. Bár az 1967-es Kanadai Grand Prix időtartama jóval elmarad a 7 évvel ezelőtti kaotikus versenyétől, mégis említésre méltó a maga 2 óra 40 perc és 40 másodperces hosszával. Az akkori, ugyancsak esővel tarkított Mosport Park-i GP-n Jack Brabham diadalmaskodott Denny Hulme és Dan Gurney előtt.

A 2011-es Kanadai Nagydíj összefoglalója:

1: Lewis Hamilton F1-es pályafutása első diadalát 2007-ben Kanadában ünnepelhette, hozzá hasonlóan Robert Kubica 2008-ban, Daniel Ricciardo 2014-ben, illetve Gilles Villeneuve 1978-ban, Jean Alesi 1995-ben és Thierry Boutsen 1989-ben ízlelhette meg először itt a győzelem ízét. Közülük pedig a lengyel és a francia számára az a siker jelentette az utolsót is egyben.

3: eddig három pálya adott otthont a Kanadai Nagydíjnak. Mont-Tremblant 2, a Mosport Park 8, Montreal pedig 38 alkalommal látta vendégül a Formula–1 mezőnyét. Idén a 49. Grand Prix-t rendezik meg az észak-amerikai országban.

3: az F1 történetében az idei mindössze a harmadik alkalom, amikor hat futam után három csapat is két diadalt számlál. 1977-ben a Wolf, a Ferrari és a Lotus, míg 1987-ben a McLaren, a Williams és a Lotus állt úgy, mint most a Mercedes, a Red Bull és a Ferrari.

3: Michael Schumacher (1999–2001), Hamilton (2007–2010), és Sebastian Vettel (2011–2013) tudott zsinórban három rajtelsőséget szerezni Montrealban, sőt, a brit (2015–) jelenleg is egy ilyen sorozatban van. A mercedeses egy újabb pole pozícióval így rekordot döntene, hiszen még egyetlen versenyző sem várhatta négy egymást követő évben az élről a piros lámpák kialvását Kanadában.

4: Schumacher és Kimi Räikkönen négyszer érte el a versenyen futott leggyorsabb kört Montrealban, mögöttük a mostani mezőnyből Fernando Alonso kettő, Hamilton és Vettel egy-egy ilyen körrel következik.

6: a hétszeres világbajnok és Hamilton egyenként hatszor bizonyult a leggyorsabbnak az időmérőn, vagyis a brit egyeduralkodóvá válik a kanadai aszfaltcsíkon, ha szombaton újra megkaparintja az első rajtkockát. Hamilton legfőbb vb-riválisa, Vettel eközben három, Alonso pedig egy esetben indulhatott az élről vasárnap.

Hamilton autótolása a 2010-es pole pozíciója után:

6: a Circuit Gilles Villeneuve a hatodik legtöbb F1-es Grand Prix-t rendező pálya, csak Monza (67), Monaco (65), Silverstone (51), Spa-Francorchamps (50) és a Nürburgring (40) látta eddig többször vendégül a száguldó cirkuszt.

7: Schumacher 7 alkalommal győzedelmeskedett Montrealban, mögötte Hamilton következik 6 diadallal. Amennyiben az elmúlt három év kanadai győztesét idén is elsőként inti le a kockás zászló, akkor utoléri a németet a vonatkozó listán, miközben zsinórban megszerzett négy elsőségével új rekordot állít fel, mivel még senkinek sem sikerült négy egymást követő évben nyerni ezen a pályán. Korábban Schumachernek jött még össze a hármas széria, így jelenleg ketten állnak az élen. A Mercedes britjén kívül Räikkönen, Alonso, Vettel és Daniel Ricciardo állhatott fel a pódium felső fokára – egyaránt egyszer – az aktív pilóták közül, így Hamiltonnak több győzelme van Kanadában, mint a mostani mezőny összes tagjának együtt.

8: a Kanadai GP-n jellemzők a szoros befutók, amit jól mutat, hogy a legutóbbi tizenöt itteni versenyből nyolcon legfeljebb három szekundum volt a különbség az első két helyezett között. A legnagyobb differenciával eközben René Arnoux diadalmaskodott, a francia előnye 1983-ban 42.029 másodperc volt a második Eddie Cheever előtt.

10: ha sikerül Hamiltonnak az első rajtsorba kvalifikálnia magát az időmérőn, akkor újabb örökranglistán éri utol Schumachert. A német tízszer várhatta a startot az első két hely valamelyikéről Szuzukában, ami rekordnak számít egy adott aszfaltcsíkot figyelembe véve. A Mercedes britje eddig kilencszer szerezte meg az első vagy a második pozíciót Montrealban.

12: mint a legtöbb mutatóban, Schumacher a dobogós helyezések számában is etalonnak számít. A német tizenkétszer ünnepelhetett már a pódiumon, aminél többször egy adott helyszínen egy pilóta sem pezsgőzhetett még. A jelenlegi rajtrácsról pedig a címvédő áll a legjobban, ugyanis a brit eddig hétszer végzett a legjobb háromban a futamon, ami azt is jól jelzi, hogy csupán egyszer – 2013-ban, amikor harmadik lett – távozott úgy trófeával Kanadából, hogy nem győzött. A többi alkalommal kiesett, a mérlege tehát 6 diadal, 3 nullázás és egy 3. pozíció.

12: az elmúlt húsz kanadai verseny közül tizenkettőn legalább egyszer megjelent a biztonsági autó, sőt, 1999-ben és 2007-ben egyaránt négy alkalommal kapott szerepet, míg 2011-ben a 70-ből 32 kört töltött el a mezőny a safety car mögött vonatozva.

13: a McLaren 13, a Ferrari 11, a Williams 7, a Mercedes 3, a Red Bull 2, a Renault pedig 1 esetben nyert már a Circuit Gilles Villeneuve-ön.

22: a Kanadai GP-n eddig 22 alkalommal (46%) diadalmaskodott az élről induló pilóta, míg a leghátrábbról rajtolva Jacques Laffite szelte át elsőként a célvonalat. A francia 1981-ben a 10. helyről startolva nyert.

31: az idei szezonból hat nagydíj ment le, és a hat eddig megszerezhető győzelmen tehát a csapat-vb első három helyezettjének azon versenyzői osztoznak egyenlő arányban, akik az egyéni tabella első három pozícióját foglalják el. Ahhoz, hogy hasonló statisztikát találjunk, 31 évet kell visszamenni, ugyanis legutóbb 1987-ben, Alain Prost, Nigel Mansell és Ayrton Senna neve mellett állt fejenként két megnyert futam az évad első 6 Grand Prix-ját követően. Érdekesség, hogy abban az évben végül Nelson Piquet lett a világbajnok, aki 1991-ben karrierje 23., egyben utolsó diadalát aratta e pályán.

46: a Renault már 46 pontot gyűjtött idén, pontosan 40-nel többet, mint 2016-ban ilyenkor, illetve 32-vel többet, mint egy évvel ezelőtt. A francia alakulat mellett a Red Bull, a Haas, a McLaren és a Sauber áll még jobban hat nagydíj után, mialatt a legnagyobb visszaesés a Ferrarié. A maranellói gárda 40 pont mínuszban van tavalyhoz képest.

75: Hamilton számára Kanada több szempontból is különleges helyszín, hiszen amellett, hogy itt szerezte meg F1-es pályafutása első pole-ját és győzelmét, tavaly pont Montrealban érte utol gyermekkori hősét, Ayrton Sennát (65) a rajtelsőségek tekintetében. A brit versenyző azóta Schumacher (68) rekordját is átadta a múltnak, és a hétvégén akár a 75. első rajtkockáját is kiérdemelheti, miközben Ausztrália mellett ez lenne a második helyszín, ahol legalább 7 elsőséget gyűjt össze. A legtöbb, egy GP-n megkaparintott elsőség száma 8: Senna a San Marinó-i GP-n, Schumacher Japánban bizonyult 8 ízben is a leggyorsabbnak a kvalifikáción, így Hamilton 2019-ben egy ausztrál és egy kanadai elsőséggel új csúcsot állítana fel a két különböző ringen elért 8 pole-jával.

Hamilton és Senna montreali pole-ja 25 év különbséggel:

139: Vettel 2018-ban eddig egyaránt 139 kört töltött el az első és a második pozícióban autózva a versenyeken, miközben a vb-éllovas Hamilton 84 kört futott „csak" az élen, hattal kevesebbet, mint az adott mutatóban második Ricciardo.

300: Alonso, bár a 300. F1-es nagydíjára készül, hivatalosan csak kettővel a mostani után, az Osztrák GP-n fog 300. alkalommal elrajtolni, hiszen a 2005-ös amerikai és a 2017-es orosz futamon nem állt fel a rajtrácsra.

305.270: 70, egyenként 4361 méter hosszú körből tevődik össze a 305.270 km-es versenytáv Kanadában.

366: a hetedik idei Grand Prix előtt már csak Hamilton és Vettel mondhatja el magáról, hogy az eddig teljesíthető 366 kör mindegyikét befejezte.

1:13.622: Rubens Barrichellónak a 2004-es versenyen elért 1:13.622-es ideje a körrekord a montreali aszfaltcsíkon.