F1: a Magyar Nagydíj egy 40 évvel ezelőtti álom megvalósulása

„MIÉRT NEM TESZEL EGY PRÓBÁT BUDAPESTEN?”
„MIÉRT NEM TESZEL EGY PRÓBÁT BUDAPESTEN?”

Amikor Rohonyi Tamás negyven évvel ezelőtt feltette ezt a kérdést Bernie Ecclestone-nak, aligha gondolta volna, hogy történelmi jelentőségű sport­esemény megszületését alapozza meg vele. A magyar üzletember akkoriban a Brazil Nagydíj promótere volt, akinek az F1-et irányító barátja panaszolta el, hogy hiába minden igyekezete, megrekedtek a tárgyalások a Szovjetunióval egy esetleges nagydíjrendezésről. Rohonyi vetette fel neki, hogy a vasfüggöny mögötti verseny lehetőségéről így sem kell lemondania, és amikor Ecclestone először megpillantotta Budapestet, el is szállt minden korábbi bosszúsága.

A brit vezetőnek annyira megtetszett fővárosunk, hogy még abban az évben, 1983-ban hivatalosan megkereste a magyar illetékeseket, akiknek nem volt teljesen ismeretlen a Formula–1, hiszen a televízióban már a hetvenes évektől közvetítettek nagydíjakat. Természetesen még ezután is sokáig lehetetlen küldetésnek tűnt a kapitalista úri huncutság fogadása a szocialista Magyarországon, de hiába jöttek egymás után az akadályok, a felek szép lassan minden nehézségre találtak megoldást. A pénzügyektől kezdve a helyszín kiválasztásán át a politikai egyezkedésekig egy sor kérdésben dűlőre kellett jutni, így nem csoda, hogy az 1983-as vízió után három évbe telt, míg testet öltött a Magyar Nagydíj.

Ehhez arra is szükség volt, hogy a mogyoródi dombok között rekord­gyorsasággal felépüljön a Hungaro­ring, de végül ezzel sem adódott probléma, így 1986. augusztus 10-én elrajtolt a mezőny a 200 ezres tömeg előtt. Ha az első nagydíj csodaszámba ment, az tényleg maga a csoda, hogy Ecclestone és Rohonyi negyven évvel ezelőtti ötlete még ma is működőképes, ráadásul megszakítás nélkül. Hihetetlen bele­gondolni, hogy az első nagydíj óta történt rendszerváltozás, kormányzatok jöttek-mentek, a Hungaroring tulajdonosi szerkezete is többször módosult, mégis minden egyes évben sikerült megteremteni a versenyrendezés lehetőségét.

Ma már (Monza után) a mogyoródi pálya büszkélkedhet a második leghosszabb sorozattal, és az is elmondható, hogy több olyan F1-es évadot rendeztek, amelyben szerepelt a Magyar Nagydíj, mint amelyben nem. Versenyünk történelmi jelentősége tehát megkérdőjelezhetetlen, az illetékesek részéről ráadásul megvan a közös akarat a folytatásra. A jelenlegi szerződés 2027 végéig érvényes, ennek meghosszabbításához pedig az elsődleges feltétel a Hungaroring teljes körű felújítása, amely idén tavasszal már el is kezdődött, és az ütemtervek szerint mintegy három év múlva fejeződhet be. Ha meglesz a garancia a létesítmény modernizálására, illetve az éves jogdíj megfizetésére, hamarosan aláírhatják a 2032-ig szóló szerződést, vagyis abban az idényben már a 47. (!) Magyar Nagydíjat rendezhetik meg sorozatban.

A pálya átépítése ugyanakkor egyelőre nincs napirenden, mert bár évtizedeken át sok kritika érte kanyargós jellege, és ebből fakadóan az előzések hiánya miatt, a 2011 óta tartó Pirelli-érában a tankolás betiltásával és a nyitható hátsó szárnnyal együtt rengeteget javult a helyzet e téren. Jelenlegi, 4318 méteres formáját a Hungaroring épp húsz éve nyerte el, és azóta is az akkor átépített 1-es kanyarban születik a legtöbb sikeres manőver. Remélhetőleg a versenyzők a hétvégén sem okoznak csalódást, és újabb emlékezetes sztorikkal bővítik a Magyar Nagydíj történetét, amely egy merész vízióval indult négy évtizeddel ezelőtt.