Itt van Amerika
ZSOLDOS BARNA 2020.01.18 09:55 Frissítve: 2020.01.18 11:02

Brit hatalomátvétel után technikai forradalom – tragikus balesetekkel

Az első évtized kissé zavaros időszaka után a hatvanas években kezdett stabilizálódni a világbajnoki sorozat, ami a brit-szász versenyzők és csapatok elsöprő sikerét, valamint a töretlen technikai fejlődést hozta magával. A Nemzeti Sport szombati, Hosszabbítás-mellékletében indított sorozatunk második részében a Formula–1 hatvanas évekbeli időszakát tekintjük át.

A technikai forradalmat kirobbantó vezetőszárnyak a Lotus-Ford tetején (Fotó: AFP)

 

Az 1950-es évek kezdeti lépéseit követően az új évtizedben tovább virágzott a világbajnoki kategória, amely egyre több kiváló versenyzőt, tervezőmérnököt és csapatot vonzott – döntő többségében brit-szász országokból. Amíg a sorozat hajnalán főként az olasz gyártók domináltak és az argentin Juan Manuel Fangio ért el hangos sikereket, a folytatásban lassan elbillent a mérleg nyelve, amit már Mike Hawthorn 1958-as és Jack Brabham 1959-es vb-címe is jelzett.

Aztán az 1960-as évek is az ausztrál ász bajnoki sikerével kezdődtek, a brit csapatok hegemóniáját pedig csak nagyon ritkán tudta megtörni a Ferrari. A második világháborúban győztes hatalomként ebben az időszakban jött ki igazán látványosan az angol fölény, hiszen nemcsak a szenvedély, a mérnöki kreativitás és a gyors versenyzők voltak meg, hanem az anyagi erőforrások is. Ennek köszönhető például az F1-et forradalmasító vezetőszárnyak megjelenése is az autókon, miután kiokoskodták, hogy ha a repülőgép szárnya megfelelő sebességnél felhajtóerőt generál, az elemet megfordítva leszorítóerő is elérhető a versenyautón.

Az évtized során többnyire a zseniális Colin Chapman irányította Lotus, valamint a Cooper és a BRM uralta a bajnoki idényeket, de a sztárversenyzők közül előbb Jack Brabham, majd Bruce McLaren is megalkotta saját F1-es konstrukcióját, sőt az ausztrál klasszis meg is nyerte vele a világbajnokságot. Ami általánosságban a csapatokat illeti, a mai szabályokkal ellentétben még nem volt kötelező minden nevezőnek önállóan épített autóval indulnia, a konstruktőrök versenyébe viszont csak a klasszikus értelemben vett gyártók eredményei számítottak bele. Az évtized elején az összetettben csak a legjobb öt-hat, később már kilenc-tíz eredményt vették figyelembe, a leggyorsabb körért pedig már nem járt jutalom. A futamgyőzelemért 1960-ban még nyolc, aztán már kilenc pont járt, a további helyezésekért sorrendben 6, 4, 3, 2, 1 – érdekesség, hogy ez a rendszer a következő majd' harminc évben nem változott.

A sorozat egyre növekvő népszerűségével egyidejűleg a versenynaptár is bővült – miközben a józan logika alapján 1960 után az Indy 500 már nem számított vb-futamnak –, így a mezőny olyan új helyszínekre is ellátogatott, mint Kanada, Ausztria, Mexikó vagy éppen Dél-Afrika, ahol öt alkalommal is vagy december legvégén, vagy január elején rendeztek nagydíjat. Az évtized során folyamatosan csiszolgatták a technikai szabályrendszert is, és a motorokon kívül már a minimumtömegre és egyéb technológiákra vonatkozóan is megjelentek kötelező érvényű korlátozások. Az 1950-es évekkel ellentétben már látszott némi törekvés az autók és a pályák biztonságosabbá tételére – igaz, ehhez több halálos baleset, sőt tömegkatasztrófa kellett (az 1961-es Olasz Nagydíjon Wolfgang von Trips Ferrarija kirepült a monzai pályáról, és vele együtt 15 néző is azonnal életét vesztette). A biztonsági törekvések úttörője és fő szószólója Jackie Stewart volt, aki a közvélemény és ellenfelei gúnyos megjegyzései ellenére határozottan kiállt céljai mellett, elévülhetetlen érdemeket szerezve abban, hogy szép lassan a többiek is csatlakoztak hozzá. Az autókon egy idő után megjelentek a fej fölé nyúló bukócsövek, a biztonsági öv és a tűzálló overall is egyre elterjedtebb lett, de a bajnokságba beleszámító nagydíjakon így is hét versenyző veszítette életét az évtized során.

És e szomorú statisztika sajnos a hetvenes években sem javult.

 AZ ÉVTIZED SZTÁRJAI
Egyedülálló módon Jack Brabham 1966-ban saját építésű autójával lett világbajnok (Fotó: AFP)

Huszonöt futamgyőzelmével Jim Clark kétségtelenül a hatvanas évek egyik legnagyobb sztárja volt, aki valószínűleg kettőnél több vb-címet nyert volna, ha 1968-ban nem szenved halálos balesetet egy hockenheimi Formula–2-es versenyen. Az évtizedben Jack Brabham is két bajnoki trófeát szerzett, az ausztrál azonban valószínűleg megismételhetetlen dicsőséget ért el azzal, hogy 1966-ban saját építésű autójával végzett az összetett élén. A szélvészgyors Graham Hill 14 futamgyőzelemmel és két vb-címmel szintén a kor legnagyobbjaihoz tartozott, ahogy John Surtees is, aki a történelemben egyedüliként nyert világbajnokságot a gyorsasági motorosok, valamint az autósok királykategóriájában egyaránt. Bár Jackie Stewart a hetvenes években érte el legnagyobb sikereit, már az előző évtizedben is óriási hatást gyakorolt az F1 egészére – nem mellékesen ekkor is szerzett egy vb-diadalt.

Jim Clarkot ma is a sportág legnagyobbjai között emlegetik (Fotó: AFP)
AZ EGYÉNI BAJNOKSÁG ELSŐ HÁROM HELYEZETTJE
1960: 1. Jack Brabham (ausztrál, Cooper-Climax) 43 pont, 2. Bruce McLaren (új-zélandi, Cooper-Climax) 34, 3. Stirling Moss (brit, Cooper-Climax, Lotus-Climax) 19
1961: 1. Phil Hill (amerikai, Ferrari) 34 pont, 2. Wolfgang von Trips (német, Ferrari) 33, 3. Stirling Moss (brit, Lotus-Climax) 21
1962: 1. Graham Hill (brit, BRM) 42 pont, 2. Jim Clark (brit, Lotus-Climax) 30, 3. Bruce McLaren (új-zélandi, Cooper-Climax) 29
1963: 1. Jim Clark (brit, Lotus-Climax) 54 pont, 2. Graham Hill (brit, BRM) 29, 3. Richie Ginter (amerikai, BRM) 29
1964: 1. John Surtees (brit, Ferrari) 40 pont, 2. Graham Hill (brit, BRM) 39, 3. Jim Clark (brit, Lotus-Climax) 32
1965: 1. Jim Clark (brit, Lotus-Climax) 54 pont, 2. Graham Hill (brit, BRM) 40, 3. Jackie Stewart (brit, BRM) 33
1966: 1. Jack Brabham (ausztrál, Brabham-Repco) 42 pont, 2. John Surtees (Ferrari, Cooper-Maserati) 28, 3. Jochen Rindt (osztrák, Cooper-Maserati) 22
1967: 1. Denny Hulme (új-zélandi, Brabham-Repco) 51 pont, 2. Jack Brabham (ausztrál, Brabham-Repco) 46, 3. Jim Clark (brit, Lotus-Ford) 44
1968: 1. Graham Hill (brit, Lotus-Ford) 48 pont, 2. Jackie Stewart (brit, Matra-Ford) 45, 3. Denny Hulme (új-zélandi, McLaren-BRM, McLaren-Ford) 33
1969: 1. Jackie Stewart (brit, Matra-Ford) 63 pont, 2. Jacky Ickx (belga, Brabham-Ford) 37, 3. Bruce McLaren (új-zélandi, McLaren-Ford) 26
A KONSTRUKTŐRI BAJNOKSÁG ELSŐ HÁROM HELYEZETTJE
1960: 1. Cooper-Climax (brit) 48 pont, 2. Lotus-Climax (brit) 34, 3. Ferrari (olasz) 26
1961: 1. Ferrari (olasz) 40 pont, 2. Lotus-Climax (brit) 32, 3. Porsche (német) 22
1962: 1. BRM (brit) 42 pont, 2. Lotus-Climax (brit) 36, 3. Cooper-Climax (brit) 29
1963: 1. Lotus-Climax (brit) 54 pont, 2. BRM (brit) 36, 3. Brabham-Climax (ausztrál) 28
1964: 1. Ferrari (olasz) 45 pont, 2. BRM (brit) 42, 3. Lotus-Climax (brit) 37
1965: 1. Lotus-Climax (brit) 54 pont, 2. BRM (brit) 45, 3. Brabham-Climax (ausztrál) 27
1966: 1. Brabham-Repco (ausztrál) 42 pont, 2. Ferrari (olasz) 31, 3. Cooper-Maserati (brit) 30
1967: 1. Brabham-Repco (ausztrál) 63 pont, 2. Lotus (brit) 44, 3. Cooper-Maserati (brit) 28
1968: 1. Lotus-Ford (brit) 62 pont, 2. McLaren-Ford (új-zélandi) 49, 3. Matra-Ford (francia) 45
1969: 1. Matra-Ford (francia) 66 pont, 2. Brabham-Ford (ausztrál) 49, 3. Lotus-Ford (brit) 47
Balról Jackie Stewart, a győztesnek járó babérkoszorúval Jacky Ickx és Bruce McLaren az 1969-es Német Nagydíj után a Nürburgringen (Fotó: AFP)
A kétszeres vb-első Graham Hill büszkeségei: Brigitte és – az 1996-ban világbajnok – Damon (Fotó: AFP)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2020. január 11-i lapszámában jelent meg.)

2020.11.15 07:07:35

F1 ZSOLDOS BARNA

A Mercedes zsinórban hét F1-es konstruktőri vb-címet nyert, rávilágítunk a siker hátterére.

2020.11.15 09:22:46

F1 BÖRZÖLI BERNADETT

Izgalmakból kicsit sem volt hiány Isztambulban: Bottas csak a 14. lett, Vettel idén először a dobogón.

2020.11.14 11:45:20

F1 H. L.

A pályafutása első rajtelsőségét jegyző kanadai mögött Verstappen és Pérez zárt • Hamilton a 6., Bottas a 9. pozícióból indulhat.

2020.11.14 09:14:56

F1 H. L.

Estek-keltek a versenyzők: Hamilton mért kört sem futott, pedig a folytatásban is hasonló körülményekre lehet számítani.

2020.11.13 12:39:13

F1 I. SZ.

A 2011-es köridőket délután csak megközelíteni tudták a rendkívül csúszós aszfaltrétegen.