A Formula–1-ben az 1950-es kezdetek óta sokáig megkérdőjelezhetetlen igazságnak számított, hogy a Monacói Nagydíj a sportág koronájának ékköve, amely a különleges hangulat, a luxusesemények és a gazdag hagyományok miatt kirobbanthatatlan a versenynaptárból. Ennek megfelelően az ötvenes évek közepétől mindössze a Covid-járvány tudta egyszer kipöckölni a menetrendből, ám ahogy egyre inkább átalakul a teljes F1 és annak rajongói bázisa, úgy kezd kissé megkopni Monaco ragyogása is.

Az egyik alapvető problémát az jelenti, hogy az aktuális generációs nehéz, nagy – teli tankkal 903 kiló, két méter széles, öt és fél méter hosszú – autókkal a városállam szűk utcáin szinte lehetetlen a kerék-kerék elleni harc, amit tovább nehezít az óriási tempó. Tavaly kiderült, a Formula E körönként húsz másodperccel lassabb autóival Monacóban is izgalmas csatákat lehet vívni, csakhogy az F1 varázsát többek között épp az eszeveszett tempó jelenti.

Bár a versenyzők imádják az egyedi kihívást, hogy a falak közelsége miatt a legapróbb hibáért is hatalmas árat fizetnek, a vasárnapi versenyek gyakran silányulnak egyszerű vonatozássá, amit a tévénézők egyre nehezebben tolerálnak. Különös kettősség ez, hiszen a helyszínen akkor is páratlan élményt nyújt a Monacói Nagydíj hétvégéje, ha a futam jobbára eseménytelen, ebből viszont az otthoni rajongók nyilván semmi sem kapnak, márpedig a sportági bevételek jó részét ők termelik a nézettségi adatok növelésével.

Mivel az újabb városi pályák (lásd Baki, Miami, Dzsidda stb.) kialakításánál elsődleges szempont, hogy legalább egy-két megfelelő előzési pont legyen rajta, Monacón egyre csak nő a nyomás a mai igények szempontjából elavult vonalvezetés miatt. Az első autós nagydíjat a helyszínen 1929-ben rendezték, és a városállam zsebkendőnyi területe miatt a nyomvonal radikálisan azóta sem változott. Egyelőre nehezen látni, technikailag miként lehetne megvalósítani a pályamódosítást, mindenesetre ma már Monaco sem hivatkozhat minden téma kapcsán a hagyományőrzésre, amire az idei programmódosítás is rávilágít.

Az elmúlt évtizedekben a nagydíjak közül egyedüliként a hercegségben csütörtökön kezdődött a hétvége programja, hogy a pénteki szünnapon újra megnyithassák az utakat, így egyebek mellett a lakosok elutazhattak a hétvégére, a vendéglátóegységek pedig feltölthették készleteiket. A sűrű idei menetrend miatt azonban az F1 vezetői nem törődnek többé a helyi tradíciókkal, ami jelzésértékű is lehet a jövőre nézve a különböző privilégiumokat élvező Monacónak. Ezek közé tartozik, hogy a városállam minimális összeget, a többi helyszín rendezési jogdíjának a töredékét fizeti csupán, miközben a közösségi médiában látott vélemények alapján az esemény egyre népszerűtlenebb a tévénézők körében.

Az F1 elnök-vezérigazgatója, Stefano Domenicali már korábban hangsúlyozta, a megváltozott igények miatt a gazdag múlt hosszú távon önmagában nem lesz elég a történelmi helyszíneknek, míg a McLarent irányító Zak Brown arra hívta fel a figyelmet, hogy Szingapúr, Miami és Las Vegas mellett már a monacói csillogás sem annyira különleges, mint korábban. Azok, akik valaha is a helyszínen élhették át a hercegségbeli versenyhétvégét, valószínűleg nagyon hiányolnák a nagydíjat, ám mivel az F1-es rajongók közül ők vannak kevesebben, a városállam irányítóinak most kell kidolgozniuk egy olyan stratégiai tervet, amelynek köszönhetően a következő időszakban is biztosíthatják helyüket a világbajnoki sorozatban. Ennek híján Monaco a hagyományok ellenére is körön kívül találhatja magát.