Sorra költöznek Budapestre a nemzetközi sportszervezetek

A nemzetközi sportdiplomácia új területére kívánt betörni Budapest és Magyarország, amikor már az előző kormányzati ciklusban egyértelmű szándék mutatkozott arra, hogy a megfelelő jogszabályi környezet kimunkálásával a magyar főváros lépéseket tegyen egy ideálisnak mondható sportadminisztrációs környezet megteremtésére a nemzetközi sportági szövetségeknek. A cél nem is lehetett más, mint hogy az addig leggyakoribb, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyéhez közel eső lausanne-i helyszínválasztás helyett versenyképes és vonzó alternatívát kínáljon a magyar főváros a nemzetközi sportági szakszövetségeknek. Néhány év alatt jelentősen megindult a mozgás ezen a színtéren – a Nemzeti Sport most összegyűjtötte, hol tart a folyamat, mekkora súlyt adhat mindez a magyar sportéletnek a globális térben.

BUDAPEST SZEREPE A MÚLTBAN

Az talán keveseket lep meg, hogy Magyarország, amely a diplomácia világában mind méretének, mind lélekszámának vagy akár gazdasági súlyának megfelelően csak a középmezőny mögött helyezkedik el, a sportvilágban annál inkább odafért mindig is a nagyok asztalához már az újkori olimpiák kezdete óta. Gondoljunk csak vissza Pierre de Coubertin báró és Kemény Ferenc aktív kapcsolatára, s Kemény szerepvállalására a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalapításában. Hazánk pozíciójának fontosságát mutatja az is, hogy például 1911-ben a Budapesten megtartott NOB-ülésen Coubertin először járt Magyarországon, és óriási hatással volt rá a magyar főváros, ahogy ez a közte és Kemény Ferenc közötti levelezésből kiderül. Így nem is csoda, hogy az újkori olimpiák atyja támogatta az 1920-as budapesti olimpiarendezést, amelyet utóbb elsöpört az I. világháború – ahogy ennek részleteit Keresztényi József: Iratok a MOB történetéhez című tanulmányában olvashatjuk.

A magyar sportdiplomaták azonban igyekeztek mindig is aktívan mozogni a diplomáciai térben, így például az kevéssé ismert, hogy az Európai Úszószövetség, a LEN is Budapesten alakult meg 1926-ban, és a II. világháborúig nálunk is maradt a ma luxemburgi székhelyről irányított testület. Arról is viszonylag keveset beszélünk ma már, hogy az egykor a Nemzeti Sport újságírójaként is dolgozó, alapvetően az MTK legfőbb mecénásaként és elnökeként is ismert Brüll Alfréd, amikor a Nemzetközi Amatőr Birkózószövetség az 1924-es párizsi olimpiász alkalmával elnökévé választotta, a szervezetet egy időre Budapestre hozta.

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetséget, az IWF-et 1976-tól 2000-ig főtitkárként, majd húsz éven át elnökként irányító Aján Tamás a magyar fővárosba telepítette a sportág nemzetközi központját. Amint a sportdiplomata 2020-ban visszalépett az IWF irányításától, a szervezet épp a mostani tendenciával ellentétes mozgásba kezdett és Lausanne-ba költözött.

A Nemzetközi Sportújságíró-szövetség, az AIPS, amelynek alapítói között volt lapunk munkatársa, Mamusich Mihály és tulajdonos-főszerkesztője, Vadas Gyula is, 1989-től 2006-ig működtette a székhelyét Budapesten, s több magyar tisztségviselő, Gyulai István, Gyárfás Tamás és Boskovics Jenő is aktív szerepet vállalt ezekben az években az irányító testületben.

A Nemzetközi Fair Play Bizottság székhelye Párizsban volt és maradt, ugyanakkor az elnöki iroda 2000-ben Budapestre költözött – akkor lett a szervezet elnöke Kamuti Jenő –, s azóta is itt van.

A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEI

Abban a kormányelőterjesztésben, amelyben a nemzetközi sportági szakszövetségek (International Federations, IF) Budapestre költözésének kedvező adójogi környezetét célzó intézkedésekről, a költözés feltételeinek optimalizálásáról született döntés, a kommunikálható szempontok között volt természetesen Budapest centrális elhelyezkedése is az európai sporttérképen. A sportot támogató kormányzati légkör és hazánk biztonságos volta is a masszív igeneket erősíthette a döntéshozóknál.

Éppen ezért nagyon sokat nyomott a latban, amikor 2019-ben a világ egyik legjobban prosperáló sportszervezete, a Nemzetközi Cselgáncsszövetség, az International Judo Federation ( IJF) is – két fázisban – a Budapestre költözés mellett tette le a garast. Nyilván a már hosszú ideje Budapesten működő elnöki iroda a Marius L. Vizer vezette szervezetet a korábbi kitűnő tapasztalatok miatt is könnyedén mozdította a magyar főváros felé.

A lépés sokakat felbátorított: közéjük tartozik az egyébként magyar találmányként induló sportág közben globális szövetséggé duzzadó anyaszervezete, a teqballt összefogó nemzetközi szövetség, a FITEQ is, amely 2021-ben hozta át a székhelyét Lausanne-ból Budapestre.

A kick-boksz nemzetközi szervezete, a WAKO európai székhelyét, a WAKO Europe-ot, amelyet Király István vezet kontinentális elnökként, 2023. január 1-jén jegyezték be jogerősen a magyar fővárosban.

Ami azonban kétségkívül a legnagyobbat szólt a sport globális erőterében, az a vizes sportokat egyesítő World Aquatics (WA) döntése arról, hogy a sportág vezetői valójában egy költözéssel egybekötött teljes megújulást terveznek Budapesten. Ennek első, és mérföldkőnek számító állomását jelentette a közelmúltban egy ideiglenes irodanyitás az Alkotmány utca 25. szám alatt, amelyre november elején került sor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a sportág nemzetközi sztárjai, a WA elnöke, a kuvaiti Husszein Al-Musszalam és számos hazai valamint nemzetközi sportdiplomata jelenlétében. A költözés ütemezése három fázisban zajlik, részleteiről keretes írásunkban olvashatnak.

Szijjártó Péter: Úszónemzet a magyar

A Nemzeti Sportnak nyilatkozó külgazdasági és külügyminiszter,      Szijjártó Péter      ott volt 2023-ban a fukuokai világbajnokságon, amikor döntés született a World Aquatics székhelyének Budapestre költöztetéséről. Akkor is érvelt történelmi szempontok alapján a döntés mellett, miszerint: „Magyarország a Nemzetközi Úszószövetség 1908-as létrehozásakor a nyolc alapító tag között volt, történetünk együtt fejlődött a sportággal. Minden túlzás nélkül mondható, hogy úszónemzet a magyar, úszók nemzete vagyunk, s ugyanez igaz a vízilabdára is” – mondta akkor a miniszter, aki a múlt mellett a jövőt is felvázolta a döntéshozóknak. „A kormányzat kész 15 éven át ingyen biztosítani a helyszínt a Nemzetközi Úszószövetségnek, emellett adókedvezményeket és mentességet nyújtunk a szervezetnek, valamint készek vagyunk megkezdeni az egyeztetéseket a szükséges infrastrukturális beruházásokról” – hangsúlyozta tavaly. A november 11-i ideiglenes irodanyitón pedig már további részleteket is elárult a WA költözésének ütemezéséről a miniszter: „Most nagyjából harminc munkatárs érkezik az első ütemben Budapestre az ideiglenes WA-irodába, 2025-ben pedig ugyanennyien, de ne feledjük, hogy a megállapodásunk szerint az itt foglalkoztatottak fele magyar kolléga kell, hogy legyen. Aztán 2026 végére a teljes stáb megérkezik majd, amikorra meglesz a képzési, oktatási és edzőközpont is, hiszen rendkívül jelentős vizes komplexum otthona lesz Budapest. Addigra már kétszázan fognak itt dolgozni, és mire a 2027-es világbajnokságot megrendezzük, a vizes sportok teljes körű irányítása Budapestről történik majd, ez pedig még tovább növeli ezekben a sportágakban hazánk súlyát a nemzetközi térben” – mondta Szijjártó Péter.

ÉRKEZNEK A KAJAK-KENUSOK IS

A minapi bejelentés is hasonlóan örvendetes, egy másik magyar sikersportág nemzetközi irányító testülete ugyancsak hazánkat választotta. Jövő év elejétől Budapesten lesz a központja a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetségnek (ICF), ahogyan az a szervezet közelmúltbeli kommünikéjéből kiderült, hiszen az ICF Antalyában rendezett kongresszusán elsöprő többséggel támogatták a lausanne-i székhely áthelyezéséről szóló javaslatot. Ebből a döntésből is érződik, mint ahogy a World Aquatics edző-, oktatási és szervezési centrumot létesítő erőfeszítéseiből is, hogy ezek a költözések messze nem csupán adminisztratív iroda- és munkaerő-mozgatásokat jelentő lépések. Sokkal inkább a hazai sportgazdaságra jelentősen hatni képes döntések, amelyek akár az elkészült Kovács Katalin Kajak-kenu Akadémiát, vagy éppen a magyar vizes sportok szereplőit is még aktívabban bekapcsolhatják a globális sportági vérkeringésbe.

S ha lehet hinni az „iparági” híreknek, további egy-egy kontinentális és világszövetség Budapestre költöztetése is előkészítés alatt áll, a bejelentésre vélhetően már nem kell sokat várni.

NS-szakértő: Dénes Ferenc, sportközgazdász

„Budapest nagyot és igen, akár a jövőbeli olimpiarendezési esélyünk is óriásit nyerhet ezekkel a költözésekkel. Általában több szempontot is figyelembe vesznek a nemzetközi sportági vezetők egy-egy ilyen döntés előkészítésekor: az, hogy nálunk hasonlóan békés és nyugodt közeg fogadja őket, mint Svájcban, a kiindulópont, enélkül szóba sem jöhetne Budapest. A sportot támogató kormányzati légkör feltétlenül pozitív elem, és mivel a nemzetközi szövetségek olyan szervezetek, amelyek alapvetően nem maguknak, hanem alszervezeteiknek, vagyis a nemzeti szövetségeknek gyűjtenek forrásokat, nagyon nem mindegy, mi fogadja itt őket. Ha van az adott országban akár rendeletben megfogalmazott pénzügyi támogatás a működéshez, az már a bevételi oldalt erősíti az International Federations számára. Ha kevesebb adót kell kifizetni az alkalmazottak jövedelme után, ha esetleg nincs, vagy csökkentett bérleti díjjal tudják üzemeltetni a nemzetközi sportági szövetség székhelyét, az a kiadások csökkentését hozza, vagyis megint az IF forrásainak növelését erősíti. A svájci viszonyokhoz képest én konkrét számok ismerete nélkül is azt gondolom, hogy Budapesten egyértelműen jobb feltételek várják az idetelepülő szervezeteket, mint Lausanne-ban. A hazai gazdasági környezet szempontjából vizsgálva a nemzetközi sportági szövetség munkavállalóinak itt megkeresett és elköltött forintjai is jelentős bevételt generálnak a fővárosnak. A World Aquatics esetében több száz munkavállalóról beszélünk, akiknek lakhatás kell, az életvitelük is valószínűleg magasabban pozicionált költéseket jelent, mint a magyar átlagé. A messzebbre mutató hasznok között lelhető fel, hogy például a WA alkalmazottai felének magyarnak kell lennie, vagyis a magyar sporttudományi egyetemekről kikerülő fiatal munkaerőnek ideális célállomás lehet valamelyik nemzetközi sportági szövetség.”