Papírja lesz róla – Deák Zsigmond jegyzete

Maradjunk a tényeknél.    Az első, hogy csütörtök délelőtt összeülnek a Nemzet Sportolója cím jelenlegi birtokosai, és eldöntik, Hammerl László halála és végső búcsúztatása után ki csatlakozzon hozzájuk tizenkettediknek. A második, hogy a Nemzeti Sport megkérdezte olvasóit, ők kit tartanak a leginkább méltónak az elismerésre, s az online szavazáson Hegedüs Csaba magabiztosan végzett az élen. Mit jelent ez? Két dolgot biztosan nem. Az egyik, hogy ezek után egyértelműen a birkózók 75 éves Tuskirálya lesz a befutó (már csak azért sem, mert legutóbb, Vaskuti István megválasztásánál is ő kapta a legtöbb voksot olvasóinktól). A másik, hogy ha másvalaki fut be, méltatlan lenne a címre.

Sőt, ki merem jelenteni, akárki nyer, megérdemli, tudjuk be ezt a magyar sport mérhetetlen gazdagságának, velünk élő legendáink nagy számának. Vagy ahogy a vízilabdás Faragó Tamás fogalmazott frappánsan, amikor négy éve, 2020 nyarán bekerült az illusztris társaságba: „Én mindig a nemzet sportolója voltam, de most már papírom is lesz róla.” Vannak még így egy páran. Nem könnyű tehát a döntés, különösen úgy, hogy nincs írott vagy íratlan szabály, sőt szokásjog sem például a tagok nemi vagy sportági megoszlásáról, azaz hogy hölgyet hölgy kövessen-e, vagy, mondjuk, sportlövőt (lásd Hammerl) sportlövő. Újra a tényekre támaszkodva: jelenleg három női és nyolc férfi tag van, közülük három vívó, két tornász, egy para- és egy ép asztaliteniszező, egy-egy kajak-kenus, öttusázó, vízilabdázó és sakkozó.

Nem létező szabályok és szokásjog ide vagy oda, azért rögzítsük: a négy legeredményesebb olimpiai sportágunk közül kettőnek (birkózás, úszás) momentán nincs képviselője, mint ahogy a legnépszerűbb, társadalmi hatásában a többiek felett járó labdarúgásnak sem. Mindháromban akadnak méltó jelöltek, akik megfelelnek a Nemzet Sportolója cím kritériumának korukkal, versenyzői, szakmai életművükkel, mint ahogy más sportágakban szintén. Még valami: az emberi tulajdonságok. Mármint hogy a döntést hozó szavazók és a jelöltek is emberek, olyan gondolatokkal, érzésekkel, amelyek a kívülről látható puszta eredményeknél, sikereknél többet nyomhatnak a latban.

Sok választás ilyen: a legfinomabb, nemesített almát kell összehasonlítani a hasonló tulajdonságú körtével. Az almát szeretők ide, a körtét imádók oda állnak, de csak az egyik társaságnak lesz igaza. Mi mást mondhatnánk? Bízzunk a nemzet sportolói bölcs döntésében, és fogadjuk el. Még akkor is, ha inkább a körtébe haraptunk volna szívesebben.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!