Torna: bemutatkoznak az új utánpótlás-koncepció fontos elemei

Gy. Szabó Csilla– utanpotlassport.huA tervek és elképzelések helyét mostantól a tettek veszik át a tornászok férfi szakágában. Április végén mutatkozik be a Bordán Csaba nevével fémjelzett új utánpótlás-versenyrendszer, amelyhez szorosan kapcsolódik az elmúlt hónapokban kidolgozott korosztályos felmérőprogram. Utóbbit már ki is próbálták Győrben, 120 gyermek részvételével.Gy. Szabó Csilla– utanpotlassport.huA tervek és elképzelések helyét mostantól a tettek veszik át a tornászok férfi szakágában. Április végén mutatkozik be a Bordán Csaba nevével fémjelzett új utánpótlás-versenyrendszer, amelyhez szorosan kapcsolódik az elmúlt hónapokban kidolgozott korosztályos felmérőprogram. Utóbbit már ki is próbálták Győrben, 120 gyermek részvételével.

Ennek a tapasztalatairól és az új koncepció alapján néhány héten belül rajtoló utánpótlás-versenyprogramról beszélgettünk a több mint száz oldalas tervezetet tanácsadóként kidolgozó Bordán Csabával, aki a TF-en mesteroktatóként, a szövetségben pedig a képzések felelőseként tevékenykedik. A Svájcból 2016-ban hazaköltözött szakember méltán büszke arra, hogy újszerű elképzelései megértő fülekre találtak a hazai tornasportban, és többhónapos munkát követően, az év végére valamennyi sportági grémium áldását adta a tervekre.

A győri felmérővel a tavaly kidolgozott utánpótlás-reformok gyakorlati megvalósítása kezdődött meg a férfi tornasportban

− A világ hatalmasat változott körülöttünk, s ez a tornasportban is így van – bocsátotta előre Bordán. – Alkalmazkodnunk kell az újdonságokhoz, nem állhatunk nekik ellen. Versenyzőink már gyermekkorban olyan elemeket képesek végrehajtani, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt csak felnőtt tornászok mutattak be. Ugyanakkor az interneten a sportágunkban is tömegével terjednek az oktató videók, csak kis lelkesedés kell, és mindenre ott a válasz. Ez nagy feladat elé állítja az edzőket, hiszen folyamatosan képben kell lenniük. Versenyző koromban gyakran edzőtáboroztunk a szovjet tornászokkal, akik bizony titkolták a trükkjeiket, aztán a világversenyeken állva hagytak mindenkit. Ma már nincsenek titkok. Sőt! Akkor vagy valaki, ha te teszed ki először a világhálóra azt az új mozdulatsort, amelyet megalkottál. A mai generációk ezt már nagyon jól érzik, a munkámban nagyon sok fiatal edző segített, akik örömmel fogadták az újításokat.

− Mennyire megalapozott ez az internetről szerzett tudás?

− A szakmai minőséget mi határozzuk meg, a modern csatornák alkalmazása csak segít bennünket a világ tornasportjának újításait követni. Ezért nagyon fontos az általunk kidolgozott és az új versenyrendszerhez kapcsolódó felmérőprogram, amely nagy sikerrel vizsgázott Győrben. De ez csak próba volt, az igazi megméretés az év végén lesz, mintegy keretbe foglalva az esztendő versenyeit. Annak alapján jelöljük ki a korosztályos válogatottakat. Olyan sorvezetőt hoztunk létre, amellyel bármely szakképzett magyar tornaedző, de akár testnevelőtanár is tökéletes edzésterveket tud készíteni a versenyzőinek.

− Melyek a legfontosabb elemei ennek a „sorvezetőnek”?

− Az utánpótlás alsó négy korosztályában az előírt gyakorlatokon van a hangsúly. Az alapok tökéletes elsajátítása nélkül soha nem lesznek jó felnőtt tornászaink, pedig a végcél az lenne. Olyan ez, mint a házépítés. Szilárd alap és egyenes falak nélkül a legszebb tető sem ér semmit, ha alatta az építmény összeomlik. Az új rendszerünkben minden korosztály gyakorlatanyaga pontosan az előzőre épül, rendezetten és világosan. Az év végi felmérőkön, amelyeken elemeket – és nem komplett gyakorlatokat – fognak bemutatni, az lesz látható, hogy a fiatal elérte-e már a következő évben szükséges szintet. A központi útmutatás célja a folyamatos fejlődés, ám a differenciált oktatás lehetőségét is megtartjuk. Vannak, akik gyorsabban, s vannak, akik lassabban haladnak az elemek elsajátításában. Ezért vezettük be a bónuszrendszert, amely a nehezebb mozgáselemeket díjazza. Ugyanakkor, azok, akik „csak” az alapgyakorlatot képesek bemutatni, ám azt magas szinten, az új rendszerben versenyben maradhatnak.

− Változtak a korosztályos besorolások is. Szükség volt erre a reformra?

− Úgy gondolom igen, a legfontosabb újdonság ezzel kapcsolatban, hogy a rend irányában indultunk el. Mostantól nem lehet korosztályokat ugrani. Még a legjobbaknak sem. Fontos volt, hogy mindenki maradjon a vele egykorúak között, mert ezzel megakadályozhatjuk azt, hogy egyes korosztályok elnéptelenedjenek, vagy a gyengébbek húzóerő nélkül maradjanak. Mindenki két évet tölthet a kategóriájában, nyugodtan csak a szakmai munkára összpontosítva. Olyan gyakorlatanyagot kellett megalkotni, amely magában hordozza a létszámnövekedés lehetőségét, ugyanakkor az élsport irányába haladni képes gyermekeknek is utat nyit. Úgy érzem, sikerült. A győri felmérőn sok ügyes gyereket láttunk, az új versenyrendszer pedig azt fogja segíteni, hogy ezek a fiatalok ne csak megmaradjanak a sportágban, de minőségi tornászok is váljanak belőlük.

Korosztályos besorolás 2018-tól kezdődően a MATSZ fiú utánpótlás-versenyein:
Gyermek kezdő (9 éves vagy annál fiatalabb)
Gyermek haladó (10-11 évesek)
Serdülő kezdő (12-13 évesek)
Serdülő haladó (13-14 évesek)
Kadét (15-16 évesek)
Ifjúsági (16-18 évesek).
A serdülő kezdő és serdülő haladó korosztályban indulás szabadon választható, de legalább egy évig mindkét életkori kategóriában versenyezni kell. Az ifjúságiak között egyetlen kadétév után is lehet versenyezni, de csak az ifjúsági szövetségi kapitány engedélyével.

További korosztályos hírekTORNÁBANa sportági aloldalunkon.