– Az olimpia úszóprogramja változik Los Angelesben, már nemcsak gyorson, hanem háton, mellen és pillangón is rendeznek ötvenes számokat 2028-ban, erről nyilvánvalóan Szabó Szebasztián neve ugrik be sokaknak. Mielőtt azonban erről beszélgetünk, árulja el, hogy van, hogyan zárta le az előző, kevésbé sikerült esztendőt.
– A párizsi olimpiát követő hónapokban egyedül készültem, így vágtam neki a decemberi budapesti rövid pályás világbajnokságnak. Szükségem volt ezekre a hónapokra így, egyedül, hiszen el kellett döntenem, hogyan tovább – válaszolta Szabó Szebasztián.
– A visszavonulás is eszébe jutott?
– Nem. Abban biztos voltam, hogy folytatni akarom, de azt is tudtam, változtatnom kell. Ugyanazt csinálni tovább, mint korábban, mellette pedig eredményeket elvárni tőlem, magamtól, nem „passzolt”, vagyis egyértelmű volt, hogy valami mást kell kitalálnom.
– Mire jutott?
– Máté Hunorral kezdtem el dolgozni két és fél hónappal ezelőtt. Leültünk beszélgetni, elmondtam, mit és hogyan képzelek el a jövőt illetően, aztán ő is közölte az elvárását, s elkezdtük a munkát. A két héttel ezelőtti országos bajnokság volt az első közös versenyünk, és nem is sikerült rosszul, az eredmények legalábbis ezt mutatják, hiszen olyan időket úsztam, mint Párizsban, illetve mint tavaly egész évben – igaz, ezúttal nem vállaltam sok számot.
– De ott volt a győri váltókban, ezek szerint klubot nem váltott?
– Nem, egyesületet nem váltottam, csak edzőt, és most már Hódmezővásárhelyen készülök.
– Miért éppen Máté Hunort választotta?
– Megérzés volt, tudja, mikor az ember azt érzi legbelül, ez lesz a jó döntés – emberileg is. Hunor fiatal, ambiciózus, szeret fejlődni, minél többet megtudni, megtanulni erről a sportágról, vagyis éppen olyan, mint én.
– Mit szólt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéséhez az olimpiai program változásáról? Az ötven pillangó korábbi rövid pályás világcsúcstartójaként és Európa-bajnokaként egyértelműen jól jöhet önnek, hogy bővül az úszóprogram.
– Hallottam már erről korábban is az uszodai berkekben, de nem akartam foglalkozni vele a hivatalos döntésig, hiszen Párizs, sőt, már Tokió előtt is rebesgették ugyanezt, aztán nem történt semmi – ezúttal igen, és persze örülök neki, sőt, azt hiszem, mindenki, akinek fekszenek az ötvenes számok, ugyanezt érzi. Magyarországon az olimpiai számok az igazán fontosak, így aztán hiába értem el sikereket ötven pillangón, nem számított igazán, de nincs ezzel semmi baj, elfogadtam, hogy szinte mindenki az ötkarikás számokra figyel. Ezért is feküdtem rá az ötven és a száz gyorsra. Sokan mondják, hogy az ötven és a száz összefügg, s bár van benne némi igazság, még sincs, mert valójában teljesen másként kell készülni a két számra. És nekem egyértelműen az ötven fekszik jobban, annak pedig kifejezetten örülök, hogy már most tudjuk, Los Angelesben lesz ötven pillangó.
– A kedvenc száma kerül a felkészülése középpontjába ezentúl?
– Mindkét ötvenes számra, a pillangó mellett a gyorsra is készülök – az elmúlt évek arról tanúskodnak, hogy valamelyik mindig jobban megy. És nem hanyagolom el a száz gyorsot sem, mert továbbra is úgy gondolom, hogy Magyarország képes nagyon jó négyszer százas gyorsváltót kiállítani az olimpián is, úgyhogy egyelőre nem akarok dönteni a távok között. Meglátjuk, ez a véleményem változik-e a későbbiekben – egy biztos, és ez nekem jó, hogy ezeket a számokat nem ugyanazon a napon rendezik.
– Az imént azt mondta, hogy nem akarta abbahagyni, de töretlen lelkesedéssel képes folytatni?
– Erre sokféle válaszom lenne, hiszen minden munkában el lehet fáradni, de éppen most váltottam, úgy érzem, megtaláltam a helyemet, úgyhogy van bennem tűz. A huszonötös medencében ötven pillangón a brazil Nicholas Santos, aki az egész karrierjét erre a számra építette, negyvenkét évesen hagyta abba, én pedig 2028-ban harminckettő leszek. Továbbra is szeretek úszni – a rosszabb eredményekkel természetesen jött a rosszkedv is, de ilyenkor kell erősnek lenni, felállni, és menni tovább.
– Mit gondol, a program bővítése többeket bír maradásra, netán visszatérésre?
– Lehet, hogy lesz olyan, aki már elbúcsúzott, de a döntés hallatán visszajön, abban pedig biztos vagyok, hogy az idősebbek közül többen éppen emiatt maradnak.
Verrasztó Zoltán, olimpiai ezüstérmes úszó: – Azok közé tartozom, akik nem feltétlenül üdvözlik a döntést – mert mi is történt valójában? Az olimpián is „csináltunk” hat számot pluszban, lehet több érmet osztani, és ugyan ez hozhat jót is, lehetnek jobb versenyek Los Angelesben, de szerintem nem ez fog történni. Én határozottan azt vallom, hogy az úszás állóképességi sport, amelyet idegen közegben űznek, ám az ötven méter más világ, az főleg erő kérdése, szerintem több olyan vonzatot is behoz a sportágba, ami nem biztos, hogy pozitív… Az olimpiára kétféleképpen lehet kvótát szerezni: a szintidő teljesítésével és különböző „plusz” indulási jogokkal – a hat szám programba emelésével nem nő az úszók száma Los Angelesben, így egyértelműnek tűnik, hogy a „középrétegből” lesz kevesebb a játékokon. ![]() |
Megosztotta a sportágat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése, hogy Los Angelesben a gyors mellett már háton, mellen és pillangón is rendeznek ötvenes számokat – a világ- és Európa-bajnokságokon már jó ideje így van, vagyis valójában csak „szinkronizálták” a nagy versenyek programját. A vb-ken egyébként 2001 óta rendezik meg a sprinttávokat, s éppen a fukuokai volt Michael Phelps első világbajnoksága. A 23-szoros olimpiai bajnok amerikai klasszis azok táborát erősíti, akik nem értenek egyet a döntéssel, Phelps nyári ligának, fesztiválnak minősítette az olimpiát a változásról szólva, míg az olaszok sprintere, Thomas Ceccon ennél is egyértelműbben foglalt állást, igaz, ő nem szavakban, hanem a közösségi médiában egy lefelé mutató hüvelykujjal – esetében árnyalja a képet, hogy a 2023-as fukuokai vb-n, 2022-ben pedig a római kontinensviadalon aranyérmet szerzett 50 pillangón. ![]() A háromszoros olimpiai bajnok brit Adam Peaty Tokiót követően mélyre került, többek között mentális okok miatt járta meg a poklot, s bár Párizsban ott volt, 100 mellen szerzett ezüstje nem az az eredmény volt, aminek felhőtlenül örült – az ötvenes számok beemelése az ötkarikás programba viszont csak megerősítette az elhatározását a folytatásról: „Nagyszerű hír ez, a sportágunk erejét is mutatja, hogy eljutott idáig. Azt hiszem, ez sokunknak lehetőséget ad a folytatásra. Jó érzéseim vannak a következő három évre…” A svéd Sarah Sjöström Rióban 100 pillangón, Párizsban pedig 50 és 100 gyorson nyert, rendkívül gazdag és eredményes sportolói pályafutása során hatszor győzött 50 pillangón vb-n, így nem meglepő, hogy kitörő örömmel kommentálta a változást: „Az, hogy ötvenes számokkal bővült az olimpiai program, a legjobb hír az úszóknak!” Peaty és Sjöström mellett – többek között – a már visszavonult brazil Nicholas Santos, az amerikai Michael Andrew és az ukrán Andrij Hovorov is üdvözölte a változást. ![]() |
A létszám nem változik, a program viszont igen: Los Angelesben ugyanúgy 10 500 versenyző lesz majd (további 698 helyet biztosít a szervezőbizottság az öt bemutató sportág résztvevőinek), akárcsak Párizsban és már azt megelőzően is, viszont 22-vel több éremosztót tartanak, vagyis 2028-ban 351 számban avatnak bajnokot. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik törekvése, hogy minél több vegyes versenyszámot rendezzenek az olimpián, olyat, amelyben férfiak és nők alkotnak egy csapatot. Párizsban az úszóknál már bekerült a programra a vegyes csapatok 4x100 méteres vegyes váltója (és sportlövészetben is volt például vegyes „műsorszám”), Los Angelesben további hat sportág „áll be a sorba” e tekintetben: az íjászat, az atlétika, a golf, a torna, az evezés és az asztalitenisz egyaránt új, vegyes csapatversennyel egészül ki. Az utóbbiban ez azt jelenti, hogy férfi és női egyes, férfi és női páros, vegyes páros és vegyes csapatversenyeket rendeznek, míg evezésben vegyes kétpárevezős szám került a programba – az újdonságok közül igazi kuriózum a tornában beiktatott új szám lesz, és ez egyben valóban újat jelent, merthogy a legjobb férfi és legjobb női tornászok eredményéből készítenek külön rangsort, aztán egy külön napon várhatóan a legjobb 12 ország párosa bemutathatja a gyakorlatait, de nem mindet, a férfi versenyző csak hármat, a női kettőt, s ennek összesítéséből alakul ki a sorrend. Ökölvívásban lesz egy újabb női súlycsoport, súlyemelésben viszont nemenként kettővel kevesebb szerepel a programban. Lesznek változások a csapatsportokban is, például labdarúgásban 16 női és 12 férfiegyüttes lép pályára, vízilabdában és 3x3-as kosárlabdában nemenként 12-12, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a legképtelenebb változás az evezést érinti a rövidebb (az évszázados 2000 helyett 1500 m) pálya miatt. ![]() |
Új korszak kezdődik az evezősöknél a Los Angeles-i olimpián, egyúttal lezárul egy másik. Az úgynevezett beach sprint három versenyszámmal (férfi és női egyes, illetve vegyes páros) debütál a kaliforniai városban a könnyűsúlyú versenyszámok helyén, amelyek 1996-ban kerültek az ötkarikás programba. Így 14 helyett 15-ben versenyeznek az evezősök az olimpián, ami az eddigi legtöbb. És hogy mi a beach sprint? Az itt szereplő, úgynevezett tengeri evezős hajók jóval szélesebbek és stabilabbak, mint a hagyományos versenyhajók, ami azért fontos, mert rendszerint a hullámzó tengeren kell szelniük a habokat a versenyzőknek. Az evezősök a partról indulnak futva, majd beszállnak a hajóba, megtesznek 250 métert, egy bójánál megfordulnak és visszaeveznek, kiugranak belőle, és néhány méteres futás után érnek a célba. Párosban csak az egyik versenyzőnek kell futnia, a másik eleve a hajóban ül, és partot éréskor ott is marad. Egy futam nagyjából két és fél-három percig tart, a verseny időmérő futammal kezdődik, ahonnan a legjobb 16 jut a nyolcaddöntőbe, itt az időeredmények alapján állítják össze a párokat, s egyenes kieséses rendszerben folytatódik a verseny a döntőig. A magyar versenyzők a tavalyi, genovai világbajnokságon indultak először, s a férfiaknál Szöllősi Balázs 45 induló közül lett 23. az időmérőn és nem jutott tovább. Nem így a nőknél Preil Vivien, aki 37-ből a 14. helyen zárta az időmérőt, míg vegyes párosban az újdonsült magyar szövetségi kapitány, Simon Béla Gadányi Zoltánával indult, s 36 hajóból a tizenharmadikak lettek. A nyolcaddöntőben aztán mindkét hajónk vereséget szenvedett, de kezdésnek ígéretes volt a szereplés. Az idén novemberben Rio de Janeiróban rendezik a szakág világbajnokságát. Változás még, hogy a klasszikus versenyszámokban más lesz a táv. Az 1912-es olimpia óta megszokott 2000 méter helyett ezúttal 1500 méteren rendezik a versenyeket. Az ok prózai: a kajak-kenu és evezősversenyek számára kijelölt helyszín ilyen hosszú. Hogy a rövidebb táv mennyire befolyásolja az eredményeket, nem tudni. A lebonyolításban törlik a vigaszági futamokat, ezzel csökken a versenyzők terhelése. ![]() K. Z. |
Az eddigi nyolc helyett a Los Angeles-i olimpiára már 12 válogatott kvalifikál nemenként a 3x3-as kosárlabda küzdelmeire. Ez nagy lehetőség a magyar válogatottnak, különösen a nőknek. ![]() „Ha eddig is tizenkét csapat vehetett volna részt a játékokon, 2021-ben mindkét válogatottunk kijut, tavaly pedig a lányok – szögezte le Csirke Ferenc, a 3x3-as férfiválogatott szövetségi edzője. – Bár három év alatt sok minden változik a sportágban, jelen állás szerint nem tudok négy erősebb együttest mondani női válogatottunknál azok közül, amelyek nem voltak ott Párizsban. Ha a korábbihoz hasonló felkészülést el tudják végezni a lányok, és a legjobb csapatunkkal indulunk, nagy esélyt látok a kvalifikációjukra. Remélem, hogy a fiúknak is lehet esélyük, lesz majd lehetőségünk honosított játékost alkalmazni – idén kell őt honosítani, hogy ott lehessen az olimpián –, és próbálunk megkeresni olyan játékosokat, akik mostanában mondták le az 5x5-válogatottságot vagy a közeljövőben tervezik, illetve egy másik út, hogy tehetséges fiatalokkal fémjelzett félprofi, profi csapattal minél több nemzetközi tornára elmenjünk.” Csirke Ferenc hozzátette, ha magyar kosárlabdázót szeretnénk látni az olimpián, arra a 3x3-ban van reális esély. A tréner 2016 óta van benne a szakágban, azóta ég és föld a különbség, a kezdeti „iszapbirkózást” kemény taktikai küzdelem váltotta fel, egyre jobbak a játékosok és élvezhetőbbek a mérkőzések. A létszám egyébként női vízilabdában is növekszik: a férfiakhoz hasonlóan 12 válogatott indulhat 2028-ban Los Angelesben. ![]() GY. F. |