Tisztességes adózást követelnek

Hihetetlennek tűnik: a magyar futballisták reklámértéke éves szinten elérheti az egymilliárd forintot. Mi több, az NB I-es játékosok arculata is havi több száz milliós tétel.

Ne nevessenek, ez így van.

Ez nem a valódi, reklámpiaci értéke egy mai magyar futballistának – a pénzügyi helyzet alakította így. Lapunk keddi számában Kuttor Attila, a Haladás sok klubot megjáró (sok klubvezetővel együtt dolgozó, velük tárgyaló, ily módon szerződést is kötő) játékosa kifakadt: a futballisták kiszolgáltatottá váltak!

A helyzet pontos ismeretéhez tudni kell, a labdarúgók 2007 előtt vállalkozóként szerződtek a futballcsapatot működtető cégekkel, de ezt az akkori törvények megtiltották, és kötelezővé tették: a klubnak mint alkalmazottal kell szerződnie a játékossal. Az adó- és járulékterhek ugyanis olyan magasak, hogy a futballvállalkozások nyomban tönkrementek volna.

Az arculatátviteli vagy reklámszerződések így kerültek előtérbe. A törvényeknek megfelelve a klubok alkalmazottként fizetik a játékosokat (a minimálbért vagy annál valamivel többet utalva), a járandóság nagyobb részét egy külső cég garantálja.

Nézzük a számokat: a minimálbér 69 ezer forint, ebből 56 190 forintot kap kézhez a munkavállaló, a munkaadónak (esetünkben a futballklubnak) a munkaadói járulékkal százezer forintot meghaladó kiadás.

A legfontosabb kérdés: a prémiumok kifizetésénél valóban kiszolgáltatottak-e a játékosok?

Tegyük fel, egy klub félmillió forinttal premizálná a labdarúgót: ezt fizetheti munkabérként és reklámpénzként (egy a klubtól független, külső cég által). Ha egyéni vállalkozóként veszi fel (körülbelül 420 ezer forint plusz áfa), nettóban mintegy 375 ezer forintja marad, ezután adózik. És megkapja a minimálbért, marad tehát mintegy 430 ezer.

Ha a félmilliót munkabérként venné fel, a munkaadói és munkavállalói járulék, valamint a személyi jövedelemadó befizetése után éppen 200 ezer forintot kapna kézhez.

Azaz 430 ezer vagy 200 ezer?

Könnyen rávághatnánk: egyértelmű, melyiket választja, aki tud számolni. Csakhogy ha a reklámszerződésből járó pénz nem érkezik meg, a játékos nem fordulhat jogorvoslatért az MLSZhez (bírósághoz sem), hiszen ha a klub a minimálbért utalja, nem támadható.

Mondd, te mit választanál: a bizonytalan 430 ezret vagy a biztos 200 ezret?

Utóbbi a klubnak sem érdeke: hosszú távon ugyanis versenyképtelenné válik, mert a többség az előbbit választja – így alakult ki ez a rendszer.

Füzi Ákos térdproblémái miatt nemrég hagyta abba a futballt, jogászként van rálátása a helyzetre, korábbi futballistaként és az Újpest FC technikai igazgatójaként mindkét oldal érveit jól ismeri.

„A színészek, más művészek, a média egyes dolgozói ekhós rendszerben adóznak – mondta Füzi Ákos. – Egyfajta átalányadó megfelelő lehetne: ha mondjuk minden kifizetés után >>>