Megelevenedik az Isten haragja

A München című film elsősorban nem Münchenről szól, hanem a túszdrámát követő hajtóvadászatról, amelynek a világsajtó az Isten haragja (Wrath of God) fedőnevet adta. A Time magazin rendkívüli érzékenységgel, empátiával elkészített, az alkotóra leselkedő csapdákat csalhatatlan ösztönnel elkerülő alkotásként jellemzi a legújabb Spielberg-opuszt. Mi sem lenne egyszerűbb, mint a gonosz és a jó küzdelmeként ábrázolni a palesztin túszejtők és az izraeli sportolók drámáját, majd az azt követő hajtóvadászatot. Spielberg ehelyett hús-vér embereket ábrázol, akiknek igyekszik megismerni a motívumait.

Amerikai sportolók tartottak bakot

A támadás szeptember 5-én hajnali négy óra tíz perckor érte az olimpiai faluban az izraeli csapat szállását. Előző este kimenőt kaptak a sportolók, a Hegedűs a háztetőn című musicalt nézték meg. Harminchárom évvel ezelőtt a biztonság ismeretlen fogalom volt, a nyolc palesztin – a Fekete Szeptember, a PFSZ radikális szárnyát képező Fatah nem hivatalos szervezetének harcosai – úgy mászott át az alig két méter magas kerítésen, hogy közben az éjszakai kiruccanásról hazatérő, a palesztinokban korhely sorstársakat felfedezni vélő amerikai sportolók tartottak nekik bakot!

A történetet feldolgozó Aaron J. Klein alapmunkájában (Striking Back: The 1972 Munich Olympics Massacre and Israel's Deadly Response) idézi Abu Ijadot, a Fekete Szeptember vezérét: "Az egész világ Münchenre figyelt, ekkora médiaérdeklődést sehol sem kapott volna a palesztin ügy. Ebből a szempontból szinte közömbös, hogy a közvélemény elítéli-e vagy helyesli tettünket."

A behatolók 11 izraeli sportembert ejtettek foglyul – közülük kettőt a behatolást kísérő kézitusában lelőttek –, és túszaik elengedéséért cserébe 234, izraeli börtönökben sínylődő palesztin szabadon eresztését követelték. Golda Meir, az akkori izraeli miniszterelnök azonnal kijelentette: "Terroristákkal nem tárgyalunk!" Egyidejűleg Münchenbe küldte Zvi Zamirt, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad főnökét.

Eközben a hírügynökségek világgá repítettek, hogy a szabadító hadművelet sikerrel járt, és valamennyi izraeli túsz jól van. Ehhez képest szeptember 6-án hajnali háromkor Zamir halálra vált hangon telefonált Meirnek: "Valamennyien meghaltak. Mindent a saját szememmel láttam…"

A terroristák azt követelték, hogy vigyék őket a müncheni légikikötőbe, s adjanak nekik egy gépet, amely Kairóba repül. Az egyiptomi főváros helyett azonban a fürstenfeldbrucki katonai reptér lett a célállomás, s ott a Bundeswehr "mesterlövészei" tüzet nyitottak a terroristákra (azért kell idézőjelbe tenni a mesterlövész szót, mert a katonákat annak alapján választották ki, hogy szabadidejükben egy sportlövőklubot látogattak). A tűzharc – melynek során az arabok egy kézigránátot is behajítottak az izraeli sportolók helikopterébe – szaldója: az összes túsz, továbbá öt túszejtő életét vesztette. Hármat élve elkaptak a rendőrök, őket a németek két hónappal később elengedték, cserébe egy eltérített Lufthansa-gép utasaiért.

Ekkorra azonban az Isten haragja hadművelet már javában tartott. Golda Meir – az őt követő miniszterelnökökre is érvényes – esküt tett, miszerint valamennyi, a merényletben szerepet játszó palesztint levadásszák.

Ahol gyalulnak, ott repül a forgács

Az akcióra egy öttagú kommandót alakítottak. Elsőnek Vael Zvaitert, a Fekete Szeptember római rezidensét kapták el, akit az egyik értelmi szerzőnek véltek. Klein könyvéből – Moszad-tisztekkel készített interjúk alapján – azonban kiderül, Zvaiternek semmi köze sem volt a müncheni terrorakcióhoz. Mint ahogy annak a szerencsétlen, Lillehammerben dolgozó marokkói pincérnek, Ahmed Busikinek sem, akit fényes nappal lőttek le az utcán. Kimondottan kínos volt, hogy a norvég rendőrség őrizetbe vette a dél-afrikai származású Moszad-ügynök, Sylvia Raphael vezette kommandó tagjait… Persze akadtak sikeres akciók is. Atef Bszeiszót húsz évvel később, Párizsban lőtték agyon, Hasszan Szalamot, egy másik értelmi szerzőt Bejrútban, a saját kocsijával együtt robbantották fel. Abu Ijad, a Fekete Szeptember főnöke azonban úgy halt meg 1991-ben, hogy egy rivális palesztin szervezet embere gyilkolta meg…
Néhány évvel ezelőtt a Moszad lezárta a München-aktát.

Szerepet kapott az új James Bond is

Spielberg filmjéhez – Máltán, Budapesten, New Yorkban és Párizsban forgatta – nemzetközi szereplőgárdát toborzott. Az öt Moszad-ügynök egyikét, a "kivégzőembert" az angol Daniel Craig, az új James Bond alakítja, a nyomeltüntető specialistát az északír Ciaran Hinds, a bombagyárost a francia Mathieu Kassovitz (Az ötödik elem, Amélie Poulain csodálatos élete, Astérix és Obélix), az útlevélhamisítót a német Hanns Zischler (Tetthely-sorozat) játssza. Az osztag parancsnoka, a filmbéli Avner Kauffman pedig az ausztrál Eric Bana (Hulk, Black Hawk Down).

A film 70 millió dolláros költségvetéssel készült, a magyarországi bemutató időpontja 2006. január 26. A bennfentesek szerint a mozi elsőrangú munka, a következő Oscar-díj egyik esélyese. ---- A ---- P