El-Guerrouj és Radcliffe nyert

Már a szombat esti összejövetelen (a 2003-as párizsi szabadtéri vb rendezői adtak fogadást) boldogan üdvözölték egymást a régi ismerősök, jókedvűen fényképezkedtek az egykori riválisok, ám a szó egyre gyakrabban terelődött arra, ki lesz az idén az év atlétája. Az IAAF először 1988-ban választotta meg az idény legjobbjait, akkor még az újságírók szavazatai határozták meg a sorrendet. Ma szakmai testület állítja össze a jelöltek névsorát, s egy szakmai zsűri dönti el, ki nyeri el közülük a kitüntető címet. Mostanáig az amerikai vágtázónő, Marion Jones volt a legtöbbször, háromszor első (1997, 1998, 2000), rajta kívül két honfitársa, Carl Lewis (1988, 1991) és Michael Johnson (1996, 1999) tudott duplázni. Eddig.
Az idén ugyanis megint Hicham el-Guerrouj, a tavalyi győztes lett az év atlétája. A marokkói középtávfutó 1500 méteren (3:26.89) és egy mérföldön (3:48.48) is vezeti az idei világranglistát, minden versenyén győzni tudott, így a Golden League-viadalon és a Grand Prix-döntőn is. Arról, hogy a zsűri milyen arányban döntött a javára, nem szivárogtak ki hírek. Viszont már az is hatalmas megtiszteltetés, hogy Fazekas Róbert is a jelöltek között szerepelt. A diszkoszvetés országos csúcstartója 71.70 méteres eredményével negyedik helyre került az örökranglistán, s ő az első magyar atléta, aki meghívót kapott az évzáró gálára. Arra is büszkék lehetünk, hogy a jelöltek névsorának összeállításakor Európa-bajnok kalapácsvetőnk, Annus Adrián neve is felvetődött.
A nők közül a zsűri (a várakozásnak megfelelően) Paula Radcliffe teljesítményét értékelte a legtöbbre. A brit hosszútávfutó az idén győzött a mezeifutó-világbajnokságon, 10000 méteren kontinenscsúccsal (30:01.09) lett Európa-bajnok, maratonin a nők közül először ért el 2:18 óránál jobb eredményt (2:17:18).
Immár harmadik éve a fiatal reménységeket is díjazzák az évzáró gálán. A cím a lányok közül ezúttal a svéd Carolina Klüftnek, a fiúk közül a jamaicai Usain Boltnak jutott. Igazából a 19 éves Klüft már több mint reménység, hiszen hétpróbában nemcsak a junior-világbajnokságon diadalmaskodott. A müncheni Európa-bajnokságon is remekül versenyzett, az esős idő ellenére junior-világcsúccsal utasította maga mögé a felnőtteket. Bolt tulajdonképpen még gyerek. Amikor júliusban a junior-vb-n kétszáz méteren 20.58 másodperccel győzött, még nem volt 16 éves. A 195 centire nyúlt fiúnak jelentős szerepe volt abban, hogy a jamaicai 4x100 méteres és 4x400 méteres váltó is aranyérmet szerzett. Minden idők legfiatalabb junior világbajnoka.
A kitüntetettek közül a legnagyobb tisztelet Kipchoge Keinót övezi. A kenyai távfutás atyja kapta meg az életműdíjat. A most 62 éves Keino először 1964-ben indult olimpián, de tapasztalatlansága miatt akkor még "csak” negyedik lett 1500 és 5000 méteren. Egy évvel később 3000-en és 5000-en világcsúcsot futott, a mexikói játékok nagy esélyese pedig már ő volt. Ám az olimpia előtt kiderült, hogy epeköve van, s az orvosok figyelmeztették, az életével játszik, ha indul. Ô mégis rajthoz állt. Tízezer méteren két körrel a cél előttig vezetett, akkor iszonyú fájdalmak közepette a földre esett. Nagy nehezen felállt, és ötödik lett. Ezt követően 5000 méteren ezüstérmet nyert, s bár először úgy határozott, az 1500-at már kihagyja, ezen a távon aranyérmes lett. 1972-ben akadályfutásban szerzett bajnoki címet, 1500 méteren az ezüstérem jutott neki. Életét kenyai fiatalok segítésének szenteli. Feleségével először csak egy-két árvagyereket fogadtak örökbe, végül összesen 87 gyermeket támogattak. Az ifjú tehetségek segítéséből is kiveszi a részét, két házában nemcsak kenyaiak, hanem más afrikai országok futói is otthonra lelnek.