Szelek szárnyán a víz fölött

Bár a sárkányeregetés művészete közel 2500 évvel korábbra tehető (bizonyos P’an Kung-su és Zsi Mo nevű kínai urakról Krisztus előtt 478-ban már feljegyezték, hogy képesek ilyesfajta cselekedetekre), ez a sport sokáig egy helyben lebegett. Mígnem 1826-ban George Pocock felfedezte, hogy a járműhöz kötött sárkány a szél erejét kihasználva képes elmozdítani azt. A derék brit feltalálta a spanyolviaszt, vagyis a vitorlázást, amelyet aztán továbbfejlesztett, és a repülésre is alkalmasnak talált. Na ez már igazi újdonság volt, ám ennek ellenére ez a sport nem igazán jött divatba egészen az 1990-es évek elejéig. Több mint egy évtizede azonban újabb és újabb őrületek terjednek a világban. Mostanában a legfelkapottabbak közé tartoznak a kájtszörfösök. Főleg ha elég erős szél fúj a kiszemelt tavon vagy tengeren, és jók a hullámok. Nálunk az élő emberek sárkányeregetése még nem tartozik a legelterjedtebb hobbik közé, ám a magyaros virtus meg a furfang nem ismer határokat, így rövidesen ez is nagyon megy majd errefelé. Éppen ezért nem árt, ha olvasótáborunkat megismertetjük ezzel a kétségkívül a XXI. század sportjának számító vircsafttal. Végy egy jó állapotban lévő felszerelést és pár leckét, csipetnyi show-val! – szól a kájtszörfözés receptkönyvének első fejezete. A csipetnyi show-t persze az oktatók prezentálják a legkülönfélébb kunsztokkal, hogy utána felszólítsák a próbálkozót a sárkány fogantyújának megragadására, és kiadják a jelszót: irány a víz!A legelső teendő persze nem ott kezdődik, hogy az ember fia vagy leánya elszáll mint a győzelmi zászló. Sokkal prózaibb dolgok jelentik az első lépéseket. Például hogy képes légy megállni a deszkán és azt valamelyest kormányozni is. Hiszen ha a szél belekap a kájtba, és te nem pont a menetirányban állsz, megette a fene az egészet. Szóval némi szörfös ismeret nem hátrány. Ha ez már megy, jöhetnek a szellők. Eleinte valóban csak a kisebb pöffökre kell vadászni, különben könnyen megeshet veled, hogy téged kell az oktatónak a part homokjáról összevadásznia. Ez pedig – valljuk meg őszintén – a kezdeti felemelő érzés elmúltával ugyancsak összetöri az önbizalmadat – is. Maradjunk tehát a kisebb szellőknél. Ötcsomós szél (9 km/h) alatt nagy gubancokkal nem kell számolnod. Főként hogy ilyenkor célszerűbb egy nagyobb felületű ernyőbe kapaszkodnod, amibe a szél is belekap egy kissé, és hogy biztosabb lábakon állj, nagyobb méretű deszka sem árt a talpad alá. Népszerű vélekedés kájtszörfös körökben, hogy a kis szél nagy élvezetet jelent, hiszen így lehet a legjobban és a legbiztosabban megérezni a szél emelő erejének birtoklását és biztos lábakon visszaérkezni a vízre, hogy aztán a deszkával tovább hasítsd a habokat. A sportág szakértői állítják, hogy a sárkány vagy ernyő – nevezzük, ahogy tetszik –, miközben repül az égen a szélben, saját szelet is produkál, amely gyorsabb az azt körülvevő közegnél, így jóval nagyobb erőt generál, mint az érzékelt fuvallat. Ez egyben a sportág veszélyeit is jelzi. Azt senki nem állítja, hogy ez a létező sportok legbiztonságosabbika, ám a sárkányrepülésnél vagy a siklóernyőzésnél kevésbé veszélyesnek tartják, és ez is valami. További örömhír, hogy láttak már olyan embert is a sportág rendkívül rövid történetében, aki képes volt biztonságosan visszaérkezni a vízre 90 km/órás szélben is. A sárkányok különböző fajtái különböző szélerősséghez tartoznak. A legnagyobbak, a 12.5 négyzetméteresek épp csak fujdogáló szellők esetén használhatók, míg a mindössze 3.5 négyzetméternyi "zsebkendők” orkánban kiválóan üzemelnek. Léteznek felfújható, nyitott cellás és teljesen hagyományos ernyők is. Sőt a legújabb fejlesztések során odáig jutottak a kísérletezők, hogy menet közben tudják változtatni a felület nagyságát a szél változását követve. Az emelő és ereszkedő manővereket ugyanúgy zsinórok segítségével lehet megoldani, mint az ejtőernyők esetében. Nagy figyelmet kell fordítani a próbálkozó testsúlya és az ernyő teherbírása között fennálló összefüggésre. Egy szomorú hírt is muszáj megosztanunk a kájtolásra vágyók mind népesebb táborával. Jelesül, hogy ez nem egy olcsó mulatság, és most nem a kórházi kezelésekre gondolunk. Egy vadiúj cucc akár 1500 dollárt is kóstál. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy mint mindenből a világon, ebből is van eladó használt. Legyen frissen gyártott vagy félig leszakadt lom, arra nagyon kell ügyelni, hogy a landolási instrukciókat minden esetben mellékelnie kell az eladónak. Ellenkező esetben tilos a vásárlás! Ez aranyszabály. Hiszen ha már az sem tud információval szolgálni, aki korábban ezt használta, vagy ennek forgalmazásából él, az ássa el magát! Ha viszont megvan a felszerelés, mehetünk a partra – kezdetben a Balatonra, később a Fertő tó osztrák oldalára, ahol a világ legjobbjaitól lehet ellesni a trükköket a Világkupa egyik állomásának keretében. De a fő cél természetesen Hawaii. Ha az ottani többemeletes hullámokat is meg tudtad lovagolni, és onnan képes voltál felemelkedni, már elmondhatod, nem éltél hiába.