Özönlenek a szurkolók és a sztárok az új Puskásba

Vágólapra másolva!

2023.03.19. 08:26

Címkék

Válogatott mérkőzések, Európa-liga-nyolcaddöntő, Fradi-kupadöntő: legtöbbször hatalmas nézősereg indul a Puskás Arénába, amely a 2019-es nyitány óta gyorsan a magyar futball és persze a magyar futballszurkolók igazi otthona lett.

A könnyen megjegyezhető nevű jalgpallihaigla.ee oldal ugyan kétezer nézőről számolt be, de biztos nem voltak annyian, higgyünk inkább a Nemzeti Sportnak: 2003. november 19-én a Magyarország–Észtország mérkőzést 457 néző látta az Üllői úton.

Igen, 457 néző egy válogatott meccsen.

Hát, nem az a kifejezett csúcspont.

Csütörtökön, két évtizeddel később újra az észtekkel játszik a magyar csapat, és vélhetően harmincszor, negyvenszer, talán ötvenszer ennyien lesznek, nem beszélve a néhány nappal későbbi Eb-selejtező nyitányról, amikor a bolgárok vereségét a hétfő késő esti kezdés ellenére is negyven-negyvenötezren akarják majd kiszurkolni a Puskás Arénában.

Az Aréna történetének egyik emlékezetes pillanata: 14 év alatti gyerekek a lelátón az Anglia elleni NL-meccsen, amelyet eredetileg zárt kapuk mögött játszottak volna (Fotó: Török Attila)

Hogy a 2019-es nyitó meccsen, majd a két évvel későbbi Eb-mérkőzéseken telt ház volt, az természetes, és az sem különösebben meglepő, hogy a tavalyi Nemzetek Ligája-rangadókra órákig kellett az interneten „sorban állni” a jegyekért – de a Puskásban volt már felkészülési találkozó ötvenezer néző előtt, játszottak Magyar Kupa-döntőt csaknem negyvenezres szurkolótáborral, és jól emlékezhetünk a csütörtöki El-találkozó elképesztő hangulatára is.

Persze nagyon is lényeges, hogy jól menjen a magyar csapatoknak, jelentős legyen a tét, netán igazi világsztárok erősítsék az ellenfél sorait, de azért mindezek tudatában is bátran mondhatjuk: ennek az új létesítménynek kétségtelenül megvan az a varázsa, hogy az ember a meccs eredményétől függetlenül is jól, sőt – némi pátosszal élve – otthon érezze magát. Mert egy stadionnak mi más lehetne a célja, mint a szórakoztatás lehetőségének megteremtése, és ha a kulturált büfé, a tiszta mosdó vagy az akadálymentes lift gólt nem is tud rúgni, azért manapság már szervesen hozzátartoznak egy-egy közösségi eseményhez.
Eddig több mint harminc mérkőzést rendeztek a Puskás Arénában, részben sajnos zárt kapuk mögött (hej, pedig mi lett volna ott a lelátón Izland ellen az utolsó öt percben...!), összesen csaknem 800 ezer szurkolóval, és talán egyetlen olyan párharc volt, amikor a vártnál kevesebben mentek ki: a 2021-es Újpest-Fehérvár kupadöntő 4500-as nézőszáma még úgy is csekély, hogy a lila tábor a címerbalhé miatt akkoriban nem járt meccsre. Tegyük hozzá, az idei kupadöntőn sem várható zsúfolt ház, hiszen a leginkább közönségvonzó csapatok korán elvéreztek. Legalább az alsó karéj megtöltése persze újabb kihívás lehet az MLSZ-nek, akár a már megszokott, nagyon korrekt megoldással, hogy a magyar utánpótláscsapatok ifjú játékosai is ott ülhessenek a nézőtéren.

Az aréna eddigi csekély három és fél esztendeje persze így is sikertörténet, ami leginkább a meglepően jó eredményeket elérő válogatottnak köszönhető. Mára eljutottunk odáig, hogy az MLSZ által szervezett szurkolói klubnak csaknem 150 ezer tagja van, ami elképesztő szám. Persze megéri belépni, hiszen a tagság általában húszszázalékos jegyárkedvezménnyel, ráadásul elővásárlási joggal jár, és bizony a Nemzetek Ligája-meccsek némelyikén a klubon kívüli szurkolóknak már nem is jutott belépő. (Remélhetőleg már informatikai gikszer sem lesz több a jövőben, hiszen enyhe kiábrándultságot tud okozni, ha az év meccsére várva négyórás virtuális sorban állás után a csoda kapujának megnyitása helyett egy merész partizáncsellel újra a tizenhatezredik várakozónak rangsorol a rendszer.)

Az előttünk álló Európa-bajnoki selejtezősorozatra a legtöbben – a szövetség tájékoztatása szerint 30 ezren – már megvették a jegyüket, pontosabban a bérletüket. Nem nagy merészség kijelenteni, hogy 30 ezer bérletese nem sok futballválogatottnak van, ezzel legalábbis az európai dobogón, de talán egyenesen a tetején áll a Rossi-csapat.

Dzsudzsák Balázs a görögök ellen búcsúzott a válogatottól, s a meccs után külön is elköszönt a szurkolótábortól (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)

Biztos, hogy ebben az évben is lesz telt házas futballesemény a stadionban, hiszen május 31-én Budapesten rendezik az Európa-liga döntőjét. Volt már itt négy Eb-meccs, egy európai Szuperkupa-csörte, következik az El-finálé, és ki tudja, nem olyan sokára esetleg egy BL-döntő is „vendégségbe” jön – vélhetően a szervezésben azért könnyedén sikerülne felülmúlni Párizst...

Legalább ilyen fontos kérdés persze, lesz-e telt házas válogatott meccs ebben az évben. Nos, a bolgár és a litván mérkőzésen még nem valószínű, néhány szép győzelem után a szerbek ellen, szeptemberben viszont már összejöhet. De alighanem az lenne a csúcspont, ha 2023. november 19-én Montenegró legyőzésével 67 ezer néző előtt jutna ki az Eb-re a magyar válogatott – napra pontosan húsz évvel a felejthetetlen 457 után...

Szon Hung Min, a Tottenham légiósa mosolygós képet posztolt a Puskásból (Fotó: Facebook)

PEP GUARDIOLA, a Manchester City menedzsere A 2021 MÁRCIUSI, MÖNCHENGLADBACH ELLENI BUDAPESTI BL-NYOLCADDÖNTŐRŐL: Vannak pályák, amelyeken remek a fű, például az Arsenalnál, az Anfielden, az Old Traffordon. Budapesten hihetetlenül jó volt a gyep, olyan, mint a vörös szőnyeg. Csodálatos volt!

Sztárcsapatok sora Budapesten
Az eddigi három és fél év alatt a Puskás Arénában számos neves klubcsapat fellépett, BEK- és BL-győztesek, a KEK vagy a VVK, az UEFA-kupa és az Európa-liga legjobbjai. Érdemes összeadni a „Budapestre érkező” trófeákat. A Ferencváros vendége volt a BL-ben a Juventus (5 európai kupasiker) és a Barcelona (14), az El-ben pedig a Leverkusen (1). A Szuperkupáért játszott a Bayern (9) és a Sevilla (6). A koronavírus alatt a BL-ben az RB Leipzig (0) fogadta a Liverpoolt (9 – a képen angol szurkolók Mohamed Szalah papírmaséja előtt), a Borussia Mönchengladbach (2) pedig a Manchester Cityt (1), de pályára lépett az új magyar stadionban El-meccsen a Tottenham (3) is. Ez a Ferencváros 1965-ös VVK-sikerével együtt összesen 51 európai kupagyőzelem, és mivel május 31-én a Puskás Arénában rendezik az Európa-liga döntőjét, biztos, hogy tovább nő a szám.

Zöld-fehér csúcs a tavalyi kupadöntőben
38 979 néző. Ha nem is volt telt ház a Puskás Arénában, kétségtelenül jelentős számú nézősereg látta a tavalyi Ferencváros–Paks kupadöntőt, amelyen a budapesti zöld-fehérek 3–0-ra nyertek. Az MK, illetve MNK történetében ez a második legnagyobb nézőszám. Az elmúlt évtizedben általában tíz és húszezer között volt a látogatottság, de 2021-ben a Fehérvár–Újpest finálét csak 4500-an nézték meg, ami meglepő visszaesés volt az egy évvel korábbi Honvéd–Mezőkövesd 10 ezer szurkolójához képest, ami ráadásul az akkori koronavírus-korlátozások miatt telt házat jelentett. A 2010-es évek csúcsát az Újpest–Diósgyőr (19 726, 2014) és az Újpest-Ferencváros (19 000, 2016) hozta, míg a kétezres években ennél jóval kevesebben voltak ott a kupadöntőn – 2004-ben például szinte elveszett a 4500 ferencvárosi és kispesti néző a régi stadionban. Hiába megyünk egyre távolabb az időben, még 20 ezer fölötti nézőszámra sem találunk példát, egészen 1955-ig, amikor a Vasas–Honvéd meccset kuparekordként 40 ezren nézték meg a Népstadionban. A Vasas az idén is MK-döntős lehet, az elődöntőben Budafokon játszik, a másik párharc pedig Zalaegerszeg–Puskás Akadémia – bármelyik két együttes kerül is a fináléba, vélhetően most visszafogottabb lesz a látogatottság. De talán nem annyira, mint 1997-ben, amikor az MTK és a BVSC oda-vissza vágós döntőjét háromezer ember látta – a két meccsen összesen.

A stadion felé buszozva már libabőrös lesz az ember
– Tizenháromszoros válogatott, ebből hatszor a Puskás Arénában játszhatott, de egészen változatos élmények köthetik a stadionhoz. – Igaz – mondta lapunknak a 29 éves Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia játékosa. – Az Uruguay elleni stadionavatón lehettem először válogatott, Albánia ellen üres lelátók előtt, nézők nélküli mérkőzésen is játszhattam, és megadatott, hogy gólt szereztem 56 ezer néző előtt a négyszeres világbajnok Németország ellen. – Sejtem, melyikre emlékszik legszívesebben, de azért menjünk sorjában: mi az első élménye az arénáról? – Az építkezés egyik első fázisában elvittek minket körülnézni, az alapokat láttuk, a nagy betonoszlopokat – akkor csak elképzelni lehetett, milyen lesz, ha elkészül. Fantasztikus élmény volt az avatás, a mérkőzés előtti napon edzhettünk bent, a gyepen. Már akkor hidegrázós élmény volt kimenni az akkor még üres stadionba, tudva, hogy másnap tele lesz szurkolóval, passzolgattunk, kapura lőttünk, és elképzeltük, milyen lesz a hangulat... – Naiv kérdés: milyen? – A Himnusz még úgy is felejthetetlen, hogy akkor a kispad előtt állva hallgathattam. Csodálatos volt. Aztán csereként befutni a pályára, hallani a drukkerek dübörgését, nehezen megfogalmazható élmény. Úgy érzed, másnap estig képes lennél futni, olyan erőt adnak a szurkolóink, akkora energia árad a lelátókról. – Éppen ezért lehetett furcsa a pandémia idején üres arénában játszani. – Nem is sikerült az albánok elleni mérkőzés... Hiányoztak a drukkerek. Érdekes ez, mert a hangulat nem a stadionban érinti meg először az embert, már ahogy Telkiből buszozunk a helyszínre, egyre több mezbe öltözött, magyar sálba burkolózó, magyar zászlót magára terítő embert látni, akik integetnek, dudálnak – már akkor libabőrös leszel. Aztán az öltözőben gyors masszázs, majd indulás ki, és akkor már hallani a tömeg morajlását. – Játszhatott a Wembley-ben, Cardiffban, Belfastban, Varsóban nagy arénákban, ezekhez képest milyen a Puskás Aréna? – Egyikhez sem hasonlítható, különleges. Jól emlékszünk a wolverhamptoni győzelemre, az ottani vendégöltözőnél úgy tízszer nagyobb a budapesti – alig fértünk el, azért az furcsa volt. Nálunk kényelmesen el lehet férni, a merülőmedencében rettentő hideg a víz, de amikor egymást követik a meccsek, nagyon hasznos. Szuper körülmények várják a játékosokat. – Van állandó helye? – Kimondottan nincs, legtöbbször Fiola Attila mellett ülök. Vannak, akiknek állandó helyük van, de én nem ragaszkodom semmihez – csak hadd lehessek ott. A szokás az, hogy a szerelésért felelős szakemberek a csapat előtt megérkeznek az öltözőbe, kipakolják a szükséges holmikat, kikészítik a melegítőpólókat, a mérkőzésen viselt felszerelést, és akkor ott ülsz, ahol a cuccod van. – A németek elleni gólját hányszor nézte vissza? – Nagyon sokszor, de remélem, a szurkolók is! Életem végéig elkísér az a pillanat. Közel volt a kapu, meglőttem a labdát, a léc alá ment, és az a hangrobbanás – hihetetlen, felfoghatatlan. Persze eksztázisban volt mindenki, a világból kifutottam volna, csodálatos érzés volt. Bárcsak mindennap újra átélhetném! S. ZS.

Szerbia, Szlovákia, Románia: visszafogott nézőszámok
Érdemes megnézni a környező országok válogatott nézőszámait is. A koronavírus miatt számos vb-selejtező meccset zárt kapuk mögött játszottak, máskor pedig limitálták a szurkolók számát, de főként 2021 őszétől egyre több helyen várták korlátozások nélkül a nézőket. A világbajnokságra kijutó szerbek például két nagy rangadójukat (Portugália, Írország) még zárt kapuk mögött rendezték, Luxemburg ellen 10, Azerbajdzsán ellen mindössze 6 ezer néző ment ki. Görögország gyengébben szerepelt, de akkor sem tűnik acélosnak a svédek elleni 3500 vagy a spanyolok elleni 8 ezer szurkoló. A bolgárok utolsó meccsére Észak-Írország ellen 822 néző ment ki, ehhez képest a katari tornáról végül lemaradó csehek igazi közönségkedvencek, 2021 őszén 7, 10, Wales ellen pedig egyenesen 17 ezer néző előtt játszhattak. Szlovákia a horvátokat 9, Ciprust 7 ezer néző előtt fogadta, majd az utolsó meccsre Szlovénia ellen szűk háromezer maradt. Románia pedig ugyan végig versenyben volt a vb-ért, de a Liechtenstein elleni 9500 vagy az örmények elleni 14 ezer néző sem tükröz telt házat. Emlékezhetünk, ugyanebben a sorozatban Magyarország Angliát 60, Andorrát 46 ezer néző előtt fogadta, aztán jött a zárt kapus gikszer az albánok ellen, de még a tét nélküli, borzalmas hidegben lejátszott San Marino elleni találkozóra is 13 ezer drukker ment ki.