Akit nem lehet kilóra megvenni

Csank János, a Videoton FCF vezetőedzője azt tapasztalta, hogy Lothar Matthäus érkezése főleg az összefogás miatt volt fontos.
"Úgy látszik, egy világsztár szerződtetése kellett ahhoz az ínséges időben, hogy mindenki normálisan álljon a labdarúgáshoz – mondta a fehérvári szakember. – Egervári Sándort kitűnő szakembernek tartom, mindent tud a szakmáról, de nehezebb dolga lett volna, mert Matthäus maga mögé tudta állítani az embereket, mindenütt érezhető az összefogás. Íme, a legszemléletesebb példa: az egyik szakkommentátor ajnározta Matthäus taktikáját, amelynek lényegét úgy fogalmazta meg, mindenki passzoljon a saját embereknek. Elárulom, ezen a téren a magyar edzők is hasonlóan gondolkoznak… Higgye el mindenki, a honi szakvezetői kar legjobbjai – így például a legutóbbi kapitányjelölt Egervári Sándor – is korszerű edzésmódszereket alkalmaznak. A különbség csak annyi, hogy Matthäust játékos-pályafutása miatt nagy elismertség övezi, így a játékosok sem kekeckednek vele. Itthon még nem volt rá példa, de Szlovéniában Zlatko Zahovic egyszer megfenyegette a kapitányt, hogy megveszi kilóra. Hasonlót, mondjuk, Dárdai Pál is mondhatna, hiszen sokkal többet keres a Bundesligában egy magyar kapitánynál, Matthäus viszont bankszámlája alapján is tiszteletre méltó lehet."
Ha már a pénzről esett szó: Csank szerint a kapitánynak gondot okozhat a magyarországi viszonyok felmérése, mert bár állandóan arról szól, illenék önbizalommal telve pályára lépni, ez nem olyan egyszerű. "A Bayern Münchennél a játékosok megérkeznek edzésre a legszebb nyugati autókkal, egy munkás elviszi megtankolni a kocsit, és még csak fizetni sem kell a benzinért. Itthon ezzel szemben sokan azért nem járnak autóval, mert többhavi pénzükkel tartozik a sportvállalkozás, és bizony nem mindig jut luxusra. Nem hiszem, hogy ezek a körülmények jót tesznek a futballisták önbizalmának…"
Ami a ciprusi tornát illeti, a Videoton vezetőedzője állítja, arra jó volt a túra, hogy a kapitány megismerkedett a labdarúgókkal, így hamarosan az is tiszta lesz a számára, hogy Magyarországon nem 300, hanem 40 játékos közül válogathat. Ami biztos, véli a szakember, hogy még egyszer nem áll föl a válogatott olyan összeállításban, mint a második és a harmadik mérkőzésen. "A felkészülési találkozók megszaporodtak, így valamelyest értéküket veszítették. Gondoljunk csak bele: a magyar–angol hat három is barátságos találkozó volt, a presztízse viszont nem hasonlítható a mai mérkőzésekéhez. Kis túlzással olyan meccseket játszottak Cipruson, mint a Videoton mondjuk a Jánossomorjával. Igaz, előbbi nemzetek közötti öszszecsapás volt, amelynek a nemzeti öntudat miatt is fontosnak kell lenni."
A kis csapatokkal általában csodát tevő szakember észrevett egy érdekes újdonságot is: "Nagyon feszültek voltak a labdarúgók, lassabban játszottak az átlagosnál, mindenki félt attól, hogy hibázik. Amikor a lettek ellen fordítottunk, felszabadult volt a gárda, mondván, tíz emberrel nem szégyen kikapni. Szerintem ha Molnár Balázst nem állították volna ki, nem sikerül megnyerni azt a mérkőzést."
Bicskei Bertalan is egyetért Csank Jánossal abban, hogy az új kapitánynak hasznos lehetett az elmúlt egy hét, hiszen testközelből láthatta kiválasztottjait. Ezenkívül "…azt lehetett leszűrni, hogy senki sem a legjobb összeállításban érkezett, így az eredmény másodlagos volt. Lothar Matthäus munkáját nehéz ennyi idő alatt értékelni, hiszen ismeretlen környezetbe került. Ami nem a kapitány hibája, ám szomorú tény: a többnyire húsz esztendősökből álló román válogatott technikailag és taktikailag is felkészültebbnek tűnt a rutinosabb játékosok alkotta magyar válogatottnál."
Végezetül álljon itt az előd, Gellei Imre értékelése, aki igyekezett saját szemszögéből közelíteni a kérdéshez: "Örülök, hogy az új szövetségi kapitány keretében nagyon sokan vannak azok közül, akikkel az utánpótláscsapatban vagy a válogatottban együtt dolgoztam. Ez számomra megnyugtató, hiszen bizonyítja, amit az MLSZ elnöksége előtt is elmondtam: letettük azt az alapot, amelyre el lehet kezdeni építkezni. Hasonló a helyzet a taktikával is. Lothar Matthäus ugyanabban a felállásban gondolkozik, mint korábban én, pozitívum, hogy sok egyérintős játékot láttam, gondolom, ezt igyekeztek gyakorolni Cipruson. Örömmel töltött el, hogy láttam: Babos Gábor kirobbanó formában van, de említhetem Szabics Imrét, Lisztes Krisztiánt, a magának új csapatot talált Bodnár Lászlót vagy Dárdai Pált. Utóbbi külön is említést érdemel: a sajtóban korábban kritizálták, ám most is bebizonyosodott, ő az egyik, ha nem a legjobban küzdő magyar labdarúgó. És ez esetben a magyar jelzőnek különösen fontos szerepe van…"