Cáfolat – Somogyi Zsolt jegyzete

Több NB II-es klub szakmai vezetője, edzője, sportigazgatója állította határozottan: Tóth Barna nem elég jó ahhoz, hogy a másodosztályban játsszon „Nem NB II-es futballista", hogy szó szerint idézzük a szakembereket, és könnyű lenne most azzal poénkodni: nem, tényleg nem, pénteken megmutatta, hogy az élvonalban is kiemelkedő teljesítményre képes. Négy gól az Újpest ellen, ahogy azt idősebb Dárdai Pál tette 1975-ben, vagy – ha már a Paks játszott a lilákkal – Lázok János 2013-ban, amikor a Megyeri úton nyert 6–0-ra a tolnai együttes (Tököli Attila duplázott, hogy teljes legyen az újpestiek szomorúsága).

Szóval, Tóth Barna, és a szakmai vélemények. A futballista elhitte, amit mondtak neki, és 2015 és 2018 között hatvan bajnoki meccset játszott az NB III-ban. Újpest, Honvéd, Vác, Siófok, Monor, Nyíregyháza, Haladás, Ajka – sok helyen megfordult, és mondhatjuk, a legtöbb klubnál nem tartóztatták. Külön téma lehetne az Újpest, amely kinevelte a magyar futballnak a játékost, hogy aztán pénteken ráébredjen: talán jobb lett volna nem elengedni őt… Ami a tanulság: nem kell mindent elhinni, amit az edzők mondanak. Nem minden szakemberre kell hallgatni, így pontosabb, mert amikor Szabó István – az akkor másodosztályú Kecskeméthez csábította –, azt mondta, nála élvonalbeli center lesz Tóth Barnából. S most Bognár György dicséri a futballistát, aki 2024 elején elköszönt a KTE-től, és elfogadta a Paks ajánlatát. Már az is elég lett volna, hogy Böde Dániellel kell megküzdeni, vagy inkább megosztozni a pozíción, a játékperceken, de 2025 elején aggasztó híreket kapott a támadó: érkezik Ádám Martin, akit újra felépítene a válogatottnak a Paks, és Könyves Norbert is visszatér, vagyis erős túlkínálat lesz tehát a támadósorban. 

„Majd beáll a kapuba valamelyik" – nevetett Bognár György, amikor arról faggatták, hogy fér el ennyi csatár a csapatában, és tessék, az edző megoldotta ezt a gondot is. Úgy fest, a konkurenciaharc a legjobbat hozza ki Tóth Barnából, aki továbbra sem lett labdazsonglőr, cseleivel nem kergeti őrületbe az ellenfelet, de érzi a kaput, valahogy minden kipattanó elé kerül (kivételes, tanulhatatlan tulajdonság ez, de aranyfedezetű egy centernél), alázatosan küzd a csapatáért, harcol, birkózik, megtartja, megjátssza a labdát.

„Magyar játékosokkal nem lehet sikert elérni" – általánosítanak máshol.

Pakson a sokadik öntelt szakmai véleményt cáfolják meg.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!